tag:blogger.com,1999:blog-22835712226548957842024-03-13T02:39:53.031+01:00Lengyel Attila kutatói blogjaUnknownnoreply@blogger.comBlogger194125tag:blogger.com,1999:blog-2283571222654895784.post-14473454486867774392024-02-23T21:54:00.002+01:002024-02-23T21:54:38.943+01:00Lezajlott a XIV. "Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében" nemzetközi konferencia<div style="text-align: justify;">2024. febuár 1-3. között lezajlott a <a href="https://afvk2024.ecolres.hu/" target="_blank">XIV. "Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében" nemzetközi konferencia</a>. A konferencia szervezését Molnár Zsolt kollégámmal ketten fogtuk össze a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete képviseletében. A házigazda Heltai Miklós Gábor és Malatinszky Ákos személyében a MATE Vadbiológiai és Természetvédelmi Intézete volt a MATE gödöllői, Szent István campusán, továbbá támogatott minket Ódor Péter és Bátori Zoltán személyében a Magyar Ökológusok Tudományos Egyesülete.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEixJ-SDKy9YpyJfKz2FRdiGRi5Khg7YmMJLVE40Xm2q9tp8hdDWRjYBZT0j1ChXls-8NGHewQNu_XhRGuwfP4w1swk2gWm2IR0sxpR1JjNiZ-SA2ETj7fq2mA3H6kppG4mDndtMvD2I0wsg3T9CfE2EJlTFt66vhzjq-4tZl2KyhKKxw9RE-XngmgfUPcM/s6394/IMG_0229-Pano_b.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="3691" data-original-width="6394" height="370" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEixJ-SDKy9YpyJfKz2FRdiGRi5Khg7YmMJLVE40Xm2q9tp8hdDWRjYBZT0j1ChXls-8NGHewQNu_XhRGuwfP4w1swk2gWm2IR0sxpR1JjNiZ-SA2ETj7fq2mA3H6kppG4mDndtMvD2I0wsg3T9CfE2EJlTFt66vhzjq-4tZl2KyhKKxw9RE-XngmgfUPcM/w640-h370/IMG_0229-Pano_b.jpg" width="640" /></a></div><br /><div><br /></div><div style="text-align: justify;">A konferencián 157-en regisztráltak. 2 plenáris, 1 szekción kívüli, 54 szekcióelőadást (normál- és villámelőadások együtt), valamint 42 posztert mutattak be a résztvevők, emellett sor került egy konferencia előtti fórumra a természet-helyreállítási törvénnyel kapcsolatos zöldítési programokról, valamint egy vitaestre a közösségi tudományról. A játékos kedvű résztvevők egy botanikai témájú kvízen mérhették össze tudásukat, melynek díjazottjai Takács Attila, Guller Zsófia, Schmidt Dávid és Molnár Csaba lettek - gratulálok nekik! Az AFVK konferencián hagyomány a Boros Ádám-díjak átadása a kuratórium által megszavazott személyeknek kiemelkedő botanikai munkásságukért. Idén három díjazott kapta meg:</div><div><div style="text-align: justify;">Pifkó Dániel, a <i>Chamaecytisus</i> nemzetség taxonómiájának és chorológiájának feltárásában végzett munkájáért, 20 éven át végzett herbáriumi gyűjtő és -fejlesztő tevékenységéért, valamint tudománytörténeti munkásságáért (posztumusz);</div><div style="text-align: justify;">Németh Csaba, a magyarországi <i>Sorbus</i> kisfajokkal, mohákkal és brioparazita gombákkal kapcsolatos kutatásaiért;</div><div style="text-align: justify;">Pinke Gyula, a hazai szegetális gyomnövényzet sokféleségének feltárása terén és megőrzése érdekében végzett mélyreható tudományos és kimagasló ismeretterjesztő munkásságáért.</div></div><div><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh4UiHLemRxwYyPaGoGLfON4JK-D1fVXqFMIPzSje8gQi-0SbjCzcOerWy_3lR_TEN4KXP0pbZfo0C-CjuQew3NnGCSYVEdgbiZpj2bpqp0kRERMXoFyv1EZ2eWUTXuIc-n7hR87Bsvj_XcMS-cVatWmf91SNgcESyOnPIHHm4r01KFpcF0DMX-430YlZg/s2048/borosadamdij.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="1342" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh4UiHLemRxwYyPaGoGLfON4JK-D1fVXqFMIPzSje8gQi-0SbjCzcOerWy_3lR_TEN4KXP0pbZfo0C-CjuQew3NnGCSYVEdgbiZpj2bpqp0kRERMXoFyv1EZ2eWUTXuIc-n7hR87Bsvj_XcMS-cVatWmf91SNgcESyOnPIHHm4r01KFpcF0DMX-430YlZg/s320/borosadamdij.jpg" width="210" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: xx-small;">forrás: Facebook, Molnár V. Attila</span></td></tr></tbody></table><br /><div><br /></div><div style="text-align: justify;">Remélem, hogy a résztvevők a szándékunknak megfelelően magas szintű, inspiráló tudományos rendezvényen érezték magukat. A konferencia nem jöhetett volna létre a kiváló szervezői csapatunk munkája nélkül, melyet az alábbi személyek alkottak:</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Baji Boglárka, Gantuya Batdelger, Bátori Zoltán, Berki Boglárka, Biró Marianna, Botta-Dukát Zoltán, Csecserits Anikó, Csergő Anna-Mária, Deák Balázs, Fodor Eszter, Gyalus Adrienn, Halassy Melinda, Heltai Miklós Gábor, Horváth Levente, Juhász Erika, Király Gergely, Kovács Balázs, Lengyel Attila, Magyari Zsuzsa, Malatinszky Ákos, Molnár Ábel Péter, Molnár Zsolt, Nagy József, Ódor Péter, Öllerer Kinga, Rigó Attila, Schmidt Dávid, Somodi Imelda, Szabadi Kriszta, Szilágyi Réka, Takács Attila, Tölgyesi Csaba, Valkó Orsolya.</div><div style="text-align: justify;">Nagy köszönet nekik!</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">A következő AFVK konferencia megrendezését a Szegedi Tudományegyetem vállalta magára.</div>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2283571222654895784.post-60863616023031838372024-02-16T22:08:00.001+01:002024-02-16T22:28:00.749+01:00Közösségi Flóratérképezés Magyarországon<p style="text-align: justify;">Régóta fennállt sokak részéről az igény egy könnyen használható adatbeviteli felületre, amivel a <a href="https://floraatlasz.uni-sopron.hu/" target="_blank">Flóraatlaszba</a> be lehet küldeni növényi előfordulási adatokat. Takács Attilával, Schmidt Dáviddal és Rigó Attilával együttműködve indítottunk<a href="https://www.inaturalist.org/projects/kozossegi-floraterkepezes-magyarorszagon" target="_blank"> egy iNaturalist projektet</a>, amelynek adatait (Bán Miklós segítségével) legalább évente szinkronizálni fogjuk a Flóraatlasszal.</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiinTTtPk3si6Ft8KyRjoJJ9_-Eg73nHmT5h2gFBeRGOQuCRH7dYK0q4N2MZHzXn-Ybth-T8E72HyDVGKMiPFdjyQ5LWGAcAiLeUJUCQH-K7AmJUAOQqb4xfqQTUmbKxUJfiwu0Db6haRC1oslL94MTcObQ9RfKHRCfbhus0THTXXX1hTnuQreJTDTyPew/s1896/inat_floraterkepezes.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="924" data-original-width="1896" height="312" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiinTTtPk3si6Ft8KyRjoJJ9_-Eg73nHmT5h2gFBeRGOQuCRH7dYK0q4N2MZHzXn-Ybth-T8E72HyDVGKMiPFdjyQ5LWGAcAiLeUJUCQH-K7AmJUAOQqb4xfqQTUmbKxUJfiwu0Db6haRC1oslL94MTcObQ9RfKHRCfbhus0THTXXX1hTnuQreJTDTyPew/w640-h312/inat_floraterkepezes.png" width="640" /></a></div><br /><p><span style="text-align: justify;">Mindenkit biztatunk a csatlakozásra és az adatbeküldésre, legyenek azok közönséges vagy ritka fajok! A projekt feltételei szigorúbb minőségellenőrzésen esnek át, mint ami az iNaturaliston megszokott, ezért az érdeklődőket kérjük, figyelmesen olvassák el a projekt leírását.</span></p><p><br /></p><p><br /></p>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2283571222654895784.post-3557078761065598342023-11-02T23:16:00.005+01:002023-11-13T17:16:33.868+01:00XIV. "Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében" nemzetközi konferencia<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZ8tCnT4wKu4kXuVG_szpi4EcIdThpKXwS-Iep5nAB3NpGqug8YioF59e6YckrGOXgigTaB6ECiCfEItEwBEHsqoxiuhGR7I-1e6aUmNYREU7Wwn-3XroXyz8ug4hPNNOaFoAtsAI3XVWdT1nZd_jentXXEf9r4PZhulzFDjCpnX05fa9lNWLyEH2gvfc/s2395/tatorjan_OK.png" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2395" data-original-width="2315" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZ8tCnT4wKu4kXuVG_szpi4EcIdThpKXwS-Iep5nAB3NpGqug8YioF59e6YckrGOXgigTaB6ECiCfEItEwBEHsqoxiuhGR7I-1e6aUmNYREU7Wwn-3XroXyz8ug4hPNNOaFoAtsAI3XVWdT1nZd_jentXXEf9r4PZhulzFDjCpnX05fa9lNWLyEH2gvfc/w386-h400/tatorjan_OK.png" width="386" /></a></div><br /><p style="text-align: justify;"><br /></p><p style="text-align: justify;">A XIV. „Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében” nemzetközi konferencia (röviden: "Flóra Konferencia") következő alkalmát 2024. február 1-3. között rendezzük meg a gödöllői MATE Szent István Campuson.</p><p style="text-align: justify;">A konferencia célja, hogy</p><p style="text-align: justify;"></p><ul><li>átfogó képet adjon a legfrissebb kárpát-medencei terepbotanikai kutatásokról, beleértve a florisztikát, taxonómiát, vegetációkutatást, cönológiát, növényökológiát, természetvédelmet, tájökológiát, etnobotanikát, a hagyományos ökológiai tudás kutatását és a tudománytörténetet;</li><li>elősegítse a kárpát-medencei flóra és vegetáció kutatói közti szakmai diskurzust.</li></ul><p></p><p style="text-align: justify;">A programmal és a részvétellel kapcsolatos minden tudnivaló megtalálható (lesz) az <a href="http://afvk2024.ecolres.hu">afvk2024.ecolres.hu</a> honlapon.</p><p style="text-align: justify;">A szervezést Molnár Zsolt kollégámmal vezetjük az <a href="https://ecolres.hu/intezetek/okologiai-es-botanikai-kutatointezet/" target="_blank">ÖK Ökológiai és Botanikai Intézetét</a> képviselve, társaink Heltai Miklós és Malatinszky Ákos a <a href="https://vadgazdalkodas.uni-mate.hu/" target="_blank">MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetéről</a>, valamint Ódor Péter és Bátori Zoltán a <a href="https://www.ecology.hu/" target="_blank">MÖTE</a> képviseletében.</p>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2283571222654895784.post-37379195819113883752023-10-27T00:34:00.000+02:002023-10-27T00:34:13.815+02:0065. IAVS szimpózium, Ausztrália<p style="text-align: justify;">2023. augusztus 27. és szeptember 9. között az International Association for Vegetation Science (IAVS) éves szimpóziumán jártam az ausztráliai Új-Dél-Walesben. A kétnapos repülőút után először az egyhetes szimpózium előtti tanulmányi kiránduláson vettem részt. Ezen az úton a konferenciaszervezők bemutatták a résztvevőknek a környékbeli növényzet változatosságát. A terepi látnivalók igen sokszínűek voltak. Magukban foglalták a szubtrópusi és mérsékelt övi esőerdőket, köztük érintetlennek mondható állományokat, a tengerparti növényzetet, valamint kaptunk betekintést a helyi növényi inváziókba is. A kutatásom szempontjából mindenképpen tanulságos volt látni, ahogyan a jórészt Európából betelepített gyepi fajok a táji szinten gyakorolt külterjes legeltetéssel gyakorlatilag önálló ökoszisztémát alakítottak ki egy olyan kontinensen, ahol a taposó-legelő négylábúak (pl. szarvasmarha, birka, ló) teljesen hiányoztak. Szintén tanulságos volt viszontlátni itt a hazánkban elterjedt legelőgyomokat (pl. <i>Cirsium vulgare</i>) és útszéli gyomokat (<i>Anagallis arvensis</i>, <i>Euphorbia peplus</i>). Ausztrália élővilága a több százmillió éves, nagyfokú elszigeteltség miatt nagyon gazdag bennszülött kládokban. Az elszigeteltség miatt azonban a biológiai inváziók is igen drasztikusan hatottak, amikor a 18-19. században a többi kontinenssel való kapcsolat felélénkül. Jelenleg a Magyarországon kedvelt dísznövény, sétányrózsa (<i>Lantana camara</i>) inváziója jelenti az egyik legsürgetőbb veszélyt. E faj sokféle üde, főleg erdő élőhelyen terjed, irtását kézzel és vegyszerrel végzik. Mellette számos egyéb behurcolt fajjal találkoztunk, pl. <i>Bidens pilosus</i>, <i>Ageratum houstonianum</i>, <i>Ligustrum lucidum</i>, <i>Emilia javanica</i>, <i>Ageratina adenophora</i>. De természetesen a szűkebb kutatási témámtól függetlenül is lenyűgöző volt a korábban csak könyvekből és természetfilmekből ismert állatok és a változatos és meglehetősen bizalmas madarak látványa.</p><p style="text-align: justify;">A konferencia szeptember 3-án kezdődött <a href="https://maps.app.goo.gl/asW2VTfRQEnFUaNL7" target="_blank">Coffs Harbour</a> városban. Én az alábbi előadással szerepeltem:</p><p style="text-align: justify;"><span style="font-family: times;">Lengyel Attila & Botta-Dukát Zoltán: Guiding through between-community functional dissimilarity measures</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-family: times;">Abstract - One of the effective tools to study the variation between communities is the use of pairwise dissimilarity indices. Besides species as variables, the involvement of trait information provides valuable insight into the functioning of ecosystems. In recent years, a variety of indices have been proposed to quantify functional dissimilarity between communities. These indices follow different approaches to account for between-species similarities in calculating community dissimilarity, yet they all have been proposed as straightforward tools.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-family: times;">In this paper, we review the trait-based dissimilarity indices available in the literature and identify the most important conceptual and technical properties that differentiate among them, and that must be considered before their application.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-family: times;">We identify two primary aspects that need to be considered before choosing a functional dissimilarity index. The first one is the way communities are represented in the trait space. The three main types of representations are the typical values, the discrete sets using the combination of species×sites and species×trait matrices, and the hypervolumes. The second decision is the concept of dissimilarity to follow, including two options: distances and disagreements. We use the above scheme to discuss the available functional dissimilarity indices and evaluate their relations to each other, their capabilities, and accessibility.</span></p><div style="text-align: justify;">Emellett az alábbi elektronikus posztert mutattam be:</div><p style="text-align: justify;"><span style="font-family: times;">Lengyel Attila & Rigó Attila: Testing the main and interaction effects of invasive herbs on community diversity</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-family: times;">Abstract - Invasions of alien plants are known to reduce the diversity and functioning of resident communities. Even though the spread of multiple invasive species in the same community is relatively common, the interaction between their effects gained attention relatively recently. Asclepias syriaca, and Solidago species (incl. S. gigantea and S. canadensis) are high-concern invasive herbs on Hungarian sandy old-fields. In this study, we examined how their cover is related to taxonomical and functional diversity of the resident plant communities, also accounting for the interaction effect between Asclepias and Solidago.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-family: times;">We sampled vascular plant composition and percentage cover in 80 plots of 4 sq-m on four old-field sites. We assembled trait data for canopy height, seed mass, specific leaf area, bud bank and vegetative spread for all species. We modelled species richness, community completeness, community weighted mean for each trait separately and Rao’s quadratic entropy for each trait and all combined as functions of Asclepias cover, Solidago cover and their interaction term.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-family: times;">Solidago cover had a negative main effect on species richness and community completeness, while Asclepias had no significant effect. Both invasive species had a weak effect on functional composition and diversity. The interaction effect was never significant.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-family: times;">Solidago cover decreased resident plant diversity; however, the filtering effect of Solidago cannot be explained by the traits involved in the analysis. Interaction between Asclepias and Solidago cover has no significant effect.</span></p><div style="text-align: justify;"><br /></div><p style="text-align: justify;">A konferencia programja elérhető itt: <a href="https://iavsaustralia2023.com/program/">https://iavsaustralia2023.com/program/</a></p><p style="text-align: justify;">Az utazást és a konferenciarészvételt az NKFIH PD 138859 pályázata támogatta.</p><p style="text-align: justify;"><br /></p><p>Néhány fotó az útról:</p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj3Lt4RaYDJFNBRa0J0KhTz0sgiBV5NQjCC1uFJwb-atGSBIKqUGdTn-A568ZEYu16O4gQwxRQAvuPs1OznrBmQbdOdtbepou2EzLLeGK7nK5bPEkro9HB_ttq1URI3e71H14VWHyRONe8rmcHQbthrIDfYaUdr_PNGBV8-KsYASbYlPNhhcilirgUMABc/s2016/373462067_6715068011846842_1811629423423657502_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1512" data-original-width="2016" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj3Lt4RaYDJFNBRa0J0KhTz0sgiBV5NQjCC1uFJwb-atGSBIKqUGdTn-A568ZEYu16O4gQwxRQAvuPs1OznrBmQbdOdtbepou2EzLLeGK7nK5bPEkro9HB_ttq1URI3e71H14VWHyRONe8rmcHQbthrIDfYaUdr_PNGBV8-KsYASbYlPNhhcilirgUMABc/w400-h300/373462067_6715068011846842_1811629423423657502_n.jpg" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: x-small;">Az előadásom (Sonkoly Judit fotója)</span></td></tr></tbody></table><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEieWyvW4rLStTD88Q61RYWIRH1DUISDpRqfqQeLybKx9TFDjZR2f7MgGMelfdfYTKJQz_2ZI34j0J3y0e3dYyX9pXhp3ze-XytYHZNvGe8-OI8Tub31hIdpXh-YEa8nUPDCXdHl_z0LttT97McxGZRzv-GJYHvltCZ1XimpSToJxNbI9E83RcSmyFTBZf0/s4032/378023874_277449571895160_6152355523689437408_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="3024" data-original-width="4032" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEieWyvW4rLStTD88Q61RYWIRH1DUISDpRqfqQeLybKx9TFDjZR2f7MgGMelfdfYTKJQz_2ZI34j0J3y0e3dYyX9pXhp3ze-XytYHZNvGe8-OI8Tub31hIdpXh-YEa8nUPDCXdHl_z0LttT97McxGZRzv-GJYHvltCZ1XimpSToJxNbI9E83RcSmyFTBZf0/w400-h300/378023874_277449571895160_6152355523689437408_n.jpg" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: x-small;">A magyar csapat egy része (Botta-Dukát Zoltán, Török Péter, Lengyel Attila, Sonkoly Judit fotóján)</span></td></tr></tbody></table><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjV4jwtP4uwbpf2s5BPCX8CccrHHPjuU9H3lyZsNP8FakTB0h5EzfR41qgxK4ekbPO-Zv4uCNlLcTFpfS425J1MMskbmIJUeh-hJNGbZ0RE5MjCnE-2JZ6k2s8K9zm50v1rNjOZ-_WyPwCT13816KG_ub_rjdNTBDBVPHz2nkFuW6Zhprt5xp4rGRRS7pc/s4096/IMG20230908163352.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4096" data-original-width="3072" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjV4jwtP4uwbpf2s5BPCX8CccrHHPjuU9H3lyZsNP8FakTB0h5EzfR41qgxK4ekbPO-Zv4uCNlLcTFpfS425J1MMskbmIJUeh-hJNGbZ0RE5MjCnE-2JZ6k2s8K9zm50v1rNjOZ-_WyPwCT13816KG_ub_rjdNTBDBVPHz2nkFuW6Zhprt5xp4rGRRS7pc/w300-h400/IMG20230908163352.jpg" width="300" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: x-small;"><i>Bidens pilosus,</i> egy gyakori idegenhonos faj</span></td></tr></tbody></table><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjohw_35ZBLA_wa32stvYAGy7VA5SfRlFfThu4pBICsIdjhIGa_uWO1H13BjHUr-KIsZG_apHkGDDCPheDyxzrEf9rL1tn2mNnQVg3IGTRTBwSlcd6CUIg4628rPgw_cK0l9lynGrWuaaiWQlVHeTcNFw2f_7p5ZFa4UI06yNsIY9rH8dTng9IV-kmwPXs/s4096/IMG20230904093953.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="3072" data-original-width="4096" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjohw_35ZBLA_wa32stvYAGy7VA5SfRlFfThu4pBICsIdjhIGa_uWO1H13BjHUr-KIsZG_apHkGDDCPheDyxzrEf9rL1tn2mNnQVg3IGTRTBwSlcd6CUIg4628rPgw_cK0l9lynGrWuaaiWQlVHeTcNFw2f_7p5ZFa4UI06yNsIY9rH8dTng9IV-kmwPXs/w400-h300/IMG20230904093953.jpg" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: x-small;">A digitális poszterem első ...</span></td></tr></tbody></table><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj3IwRoBmlj6FkKIeGmjQslYpgUFEw9Lf9FL6G8DCClvqqobRRUje55DG4ZssqQLTYJXtDCU94QWhCPNV33kr7HVO9qU125kXVcPhQTpX9s1ntSsKod0kPrhg1tjjIe73LW8HPWgIsfg8Fsd2XAdB2Spnr9nSIic2-6_2kVKQIQGS_F4pWkCsiYCc_NkSA/s4096/IMG20230904094010.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="3072" data-original-width="4096" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj3IwRoBmlj6FkKIeGmjQslYpgUFEw9Lf9FL6G8DCClvqqobRRUje55DG4ZssqQLTYJXtDCU94QWhCPNV33kr7HVO9qU125kXVcPhQTpX9s1ntSsKod0kPrhg1tjjIe73LW8HPWgIsfg8Fsd2XAdB2Spnr9nSIic2-6_2kVKQIQGS_F4pWkCsiYCc_NkSA/w400-h300/IMG20230904094010.jpg" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: x-small;">... és második diája</span></td></tr></tbody></table><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjCqOZDfTkyUfvYiwFHyHHjo1cmxr04qx_OlIeqdPnGpmrjrNx1GsuVzthAK89vX8uQG5ZyzEfHEL2ga3C0SV1iZ7Lf2_avb64OuCI487Bt70ZPuZA-sKNFQSnTKTAnV955zXgxIgPnmTKWaKuvt4yn0NjGtZuefZv8t7y1cmeRfC8IfIGKtniY6S6G2vU/s4096/IMG20230906095710.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="3072" data-original-width="4096" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjCqOZDfTkyUfvYiwFHyHHjo1cmxr04qx_OlIeqdPnGpmrjrNx1GsuVzthAK89vX8uQG5ZyzEfHEL2ga3C0SV1iZ7Lf2_avb64OuCI487Bt70ZPuZA-sKNFQSnTKTAnV955zXgxIgPnmTKWaKuvt4yn0NjGtZuefZv8t7y1cmeRfC8IfIGKtniY6S6G2vU/w400-h300/IMG20230906095710.jpg" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: x-small;">Konferenciakiránduláson egy regenerálódó keménylombú erdőben</span></td></tr></tbody></table><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjBNAj_Z4xKMOOSW4vQ8WBqcKY2XTqSypXAi0G3xkJ6mqk2OLB4uoaG7Zh0QO2my41Iha5Fy-wUfE7nfScBZFJnhXV-KGqy5pDpuR1E863IJz7Uo4MGvaEQqISx1HSSy6Iu0YoS0k169fCYwrAB2l6FR9na4eXDnXloK2aSk6TmPIpNkxuPhC0sT5RXnxE/s4096/IMG20230906140000.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="3072" data-original-width="4096" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjBNAj_Z4xKMOOSW4vQ8WBqcKY2XTqSypXAi0G3xkJ6mqk2OLB4uoaG7Zh0QO2my41Iha5Fy-wUfE7nfScBZFJnhXV-KGqy5pDpuR1E863IJz7Uo4MGvaEQqISx1HSSy6Iu0YoS0k169fCYwrAB2l6FR9na4eXDnXloK2aSk6TmPIpNkxuPhC0sT5RXnxE/w400-h300/IMG20230906140000.jpg" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: x-small;">Dűnenövényzet</span></td></tr></tbody></table><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh95J_EIhfmlsoSX39foxVRdT6bQ03y1H9-4G8sZLUXZjDYUUT_3KK_-imURJass7Q9Vbhm6CMhUQsQN_CA9_b6DOvyx6a8ENQWdnorluY9n5HpjJzoLzLlwuhrsq2nWCvXtR3gd4CSrkelP1D0KfqblC5aY4a4zB1dsMwYpuOS-6hksY4aDZnKNdQRTfo/s4896/P1150252.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="3672" data-original-width="4896" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh95J_EIhfmlsoSX39foxVRdT6bQ03y1H9-4G8sZLUXZjDYUUT_3KK_-imURJass7Q9Vbhm6CMhUQsQN_CA9_b6DOvyx6a8ENQWdnorluY9n5HpjJzoLzLlwuhrsq2nWCvXtR3gd4CSrkelP1D0KfqblC5aY4a4zB1dsMwYpuOS-6hksY4aDZnKNdQRTfo/w400-h300/P1150252.JPG" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: x-small;">Kék lugasépítő</span></td></tr></tbody></table><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiOg-wY659cEEjQXM68j2fFMaNXu1KlbiK0zBz7K_njs1yQhAJFzR79gmSTnIOxyMXffFY7DptxjrXBFdnjMZg9Wp16qOK3HQG3Tu40JfPvO6PIDDRG-76Hq3bic2Ksv2crFo4sX2HSh8A8Vl530nnt6i-7LvatOAEwn6P3jHGgpy_XeZjLCKQJEzy-cXA/s4896/P1150477.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="3672" data-original-width="4896" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiOg-wY659cEEjQXM68j2fFMaNXu1KlbiK0zBz7K_njs1yQhAJFzR79gmSTnIOxyMXffFY7DptxjrXBFdnjMZg9Wp16qOK3HQG3Tu40JfPvO6PIDDRG-76Hq3bic2Ksv2crFo4sX2HSh8A8Vl530nnt6i-7LvatOAEwn6P3jHGgpy_XeZjLCKQJEzy-cXA/w400-h300/P1150477.JPG" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: x-small;">Gondwana Rainforest Nature Reserve, a 100 millió éves esőerdők egyik utolsó menedéke</span></td></tr></tbody></table><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgVsSnHbLzpBkbm2c2eqnqDVojsfLP3M6V4geShYAyuFN0JLXVZFd4Xit06mQ9dCsAVt0Aa0ezYAOp6UwDdEykznn7ZX_UufF9ChVm3JqlRR2ohyphenhyphen3DMJWwea_m0pYof3QwiJ7gJmMPGa-bt63oM4viqYPuUPWavterKU4QYULPDd9QbG4W4p0MCnLnp0nM/s4096/IMG20230828114527.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4096" data-original-width="3072" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgVsSnHbLzpBkbm2c2eqnqDVojsfLP3M6V4geShYAyuFN0JLXVZFd4Xit06mQ9dCsAVt0Aa0ezYAOp6UwDdEykznn7ZX_UufF9ChVm3JqlRR2ohyphenhyphen3DMJWwea_m0pYof3QwiJ7gJmMPGa-bt63oM4viqYPuUPWavterKU4QYULPDd9QbG4W4p0MCnLnp0nM/w300-h400/IMG20230828114527.jpg" width="300" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: x-small;">Hegyi esőerdő</span></td></tr></tbody></table><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhk-KrjCczrmZPHH_ZA-j8RwSHQrt7CYRXdb9GuFYCc0mC7vgZ8fLlzQpaP4fKsenKnUX1TD_EGi6bYyuwVycGlnB1pn5hdoLTJgUksYU_K9AQp4ptFILGViKyyipnxMbYqJcbokXuHEMokl4oZSIxfUkZwjVtoRPDTFFqAHyj3o2-8oH431TfL0Cn5Els/s3264/IMG20230829114317.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="3264" data-original-width="2448" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhk-KrjCczrmZPHH_ZA-j8RwSHQrt7CYRXdb9GuFYCc0mC7vgZ8fLlzQpaP4fKsenKnUX1TD_EGi6bYyuwVycGlnB1pn5hdoLTJgUksYU_K9AQp4ptFILGViKyyipnxMbYqJcbokXuHEMokl4oZSIxfUkZwjVtoRPDTFFqAHyj3o2-8oH431TfL0Cn5Els/w300-h400/IMG20230829114317.jpg" width="300" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: x-small;">Az erdőket súlyosan veszélyezteti az erdőirtás. A kivágott eukaliptuszfák nagy részét villamosenergia fejlesztése, "zöld energia" nyerése céljából égetik el.</span></td></tr></tbody></table><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhkw5C9V6hvh0-DGhySOq5Kz4uM0VisYotchKYEAJhElBej1EKAXXLBp3ZCwIaBfiVW5qODx0sTWX-9gapWOQ9FpDQT3RVGKqlSjD9OG-vtWNvlR8KnkHJ8kN74m60JI1lFuWRIa94A5Cs5ihsQw-JAQC06-myU0uU3XMoTl7Jayj3IYtztQkucMD9ci-c/s4096/IMG20230829164918.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="3072" data-original-width="4096" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhkw5C9V6hvh0-DGhySOq5Kz4uM0VisYotchKYEAJhElBej1EKAXXLBp3ZCwIaBfiVW5qODx0sTWX-9gapWOQ9FpDQT3RVGKqlSjD9OG-vtWNvlR8KnkHJ8kN74m60JI1lFuWRIa94A5Cs5ihsQw-JAQC06-myU0uU3XMoTl7Jayj3IYtztQkucMD9ci-c/w400-h300/IMG20230829164918.jpg" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: x-small;">Tengerparti fenyér</span></td></tr></tbody></table><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhEtVED9jcp9QLkHY_MRQvUlqjKWKNYNf0mrDeU0_9V2M4XitAGyLxoicGvzSKsSpwOni2G174nvz5qPusAKkolpFTwxxJZu183IbPgg6mShXVrfVH4d_WH6acOsDTNd1DLtABAgZGzyeb4fzft0JoytSGAJiWisx4egO-ZTEpquuz8osG5SvDiem0_3Rk/s4896/P1160155.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="3672" data-original-width="4896" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhEtVED9jcp9QLkHY_MRQvUlqjKWKNYNf0mrDeU0_9V2M4XitAGyLxoicGvzSKsSpwOni2G174nvz5qPusAKkolpFTwxxJZu183IbPgg6mShXVrfVH4d_WH6acOsDTNd1DLtABAgZGzyeb4fzft0JoytSGAJiWisx4egO-ZTEpquuz8osG5SvDiem0_3Rk/w400-h300/P1160155.JPG" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: x-small;">Szubtrópusi esőerdő</span></td></tr></tbody></table><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi8ZQzrk_GxSJY-ob4UJuPpDfRSol45V6HShKKVGEGZmJiJlBroAYICOyTOBgzOOziS_Wjf8xaFtf3LAdkphRpSPFnZJ7OKrLUDHe7tFAMH4-1TEce6lp52nNPYlqwZ_JLwVPhrrJ3SPVwE2tRRR0CfD4NIMl50R6QRD-kcTvy_H0oEkbmAoxvk1WidHz8/s4896/P1160437.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="3672" data-original-width="4896" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi8ZQzrk_GxSJY-ob4UJuPpDfRSol45V6HShKKVGEGZmJiJlBroAYICOyTOBgzOOziS_Wjf8xaFtf3LAdkphRpSPFnZJ7OKrLUDHe7tFAMH4-1TEce6lp52nNPYlqwZ_JLwVPhrrJ3SPVwE2tRRR0CfD4NIMl50R6QRD-kcTvy_H0oEkbmAoxvk1WidHz8/w400-h300/P1160437.JPG" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: x-small;">Koalamama és kicsinye</span></td></tr></tbody></table><br /><p><br /></p>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2283571222654895784.post-26053431975116372212023-09-13T15:46:00.003+02:002023-09-13T21:02:23.214+02:00Áttekintés a funkcionális különbözőség mérőszámairól - új cikk az Ecography-ban<p style="text-align: justify;">Az ökológia és a biogeográfia egyik központi kérdése, hogy a közösségek vagy területek fajösszetétele milyen változatosságot mutat. A probléma vizsgálatához az egyik legalapvetőbb statisztikai eszközt a különbözőségi (disszimilaritási) indexek jelentik. Ezek olyan egyszerű matematikai formulák, amikkel számszerűsíteni lehet, hogy az egyik közösség mennyire különbözik a másiktól. A közösségeket főleg a fajösszetételük alapján hasonlították össze korábban, az utóbbi évtizedekben azonban megnőtt az érdeklődés egyéb szempontok figyelembe vétele felé. Ilyen például a közösségek funkcionális összetétel alapján történő összevetése. A szakirodalomban kb. 40-50 mérőszámot javasoltak az utóbbi években erre a célra. Ezek az indexek azonban mind-mind különböző feltételezésekkel éltek az adatokra nézve, és különböző elméleteket követtek a funkcionális sokféleség számszerűsítése és a különbözőség értelmezése céljából. A funkcionális különbözőség iránt érdeklődő felhasználó így meglehetősen elveszve, útmutatás nélkül érezhette magát, amikor a saját kutatásához próbált megfelelő módszert választani.</p><p style="text-align: justify;">Ezen a helyzeten igyekeztünk javítani a kutatócsoport-vezetőmmel. A most megjelent 'review' cikkünkben feldolgoztuk az irodalomban eddig javasolt módszereket, és egy közös elméleti rendszerbe foglalva őket kiemeltük azokat a módszertani döntéseket vagy adottságokat, amelyeket figyelembe kell venni a módszerválasztáskor. Két döntést tartunk alapvetőnek: a különbözőség értelmezésének mikéntjét, valamint azt, hogy a közösségek funkcionális összetételét milyen módon írjuk le. A különbözőségnek két típusát tárgyaljuk: a <i>távolságokat</i> (<i>distance</i>) és az <i>ellentétet</i> (kicsit gyenge a magyar megfelelő, angolul találóbb: <i>disagreement</i>). A kettő között a lényegi különbség, hogy a távolságok felső korlátját az eredeti változók skálája szabja meg, tehát akár a végtelen is lehet, míg az ellentétek standardizáltak, 0 és 1 között változnak. Előbbiek hosszú, utóbbiak rövidebb grádiensek esetén működnek jól. A funkcionális összetétel leírásának három módja van. Az első (<i>typical values</i>), amikor a közösséget egyetlen pont reprezentálja, pl. amikor egyetlen gyepet a teljes biomasszája ír le. A második (<i>discrete sets</i>), amikor minden taxonhoz tartozik egy jellemző, egy <i>trait</i>, amit a taxon tömegességének figyelembe vételével együtt használunk fel egy közösségi szintű trait-eloszlás kiszámolásához. A harmadik (<i>hypervolumes</i>), amikor a traitek mint dimenziók által meghatározott térben egy többdimenziós alakzattal vagy eloszlással írjuk le a közösséget. A cikkben áttekintjük a tárgyalt módszerek kiszámolásához szükséges R-csomagokat is.</p><p style="text-align: justify;"><br /></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjHUZ4P46GBoKTB-8Stn4WtK9I7y_jbCWr8UZbUKrQ98gVGAdSUKUoPBurIubIqHnHV4E0sbo6DtI_jRZLOz2cWZo3BlGvhD0ZUgztIU0uJcDxSa0sS469WD4dUy9KNOqRbUw9exC0B1fBgo4BDJuJQNVnaP2qTl8z2d72JlArUrEzhRpJx1gxZb5R6Qo0/s1280/fig1_proof.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="1280" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjHUZ4P46GBoKTB-8Stn4WtK9I7y_jbCWr8UZbUKrQ98gVGAdSUKUoPBurIubIqHnHV4E0sbo6DtI_jRZLOz2cWZo3BlGvhD0ZUgztIU0uJcDxSa0sS469WD4dUy9KNOqRbUw9exC0B1fBgo4BDJuJQNVnaP2qTl8z2d72JlArUrEzhRpJx1gxZb5R6Qo0/w640-h360/fig1_proof.jpg" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: small;">A funkcionális különbözési indexekről javasolt elméleti rendszerünk sematikus ábrája<br /><br /></span></td></tr></tbody></table><p></p><p style="text-align: justify;">Amit nem tudunk egyelőre megmondani, az az, hogy melyik index mennyire működik "jól", mennyire pontosan adja vissza a két közösség közti tényleges eltérést. Valójában a munkát ez utóbbi kérdés vizsgálatával kezdtük, azonban a bírálatok során világossá vált, hogy az elméleti megalapozás előbbre való, a körültekintő tesztelés pedig a vártnál összetettebb probléma. De ami késik, nem múlik. :)</p><p style="text-align: justify;">Az összefoglaló és elérhetőség alább látható:</p><p style="text-align: justify;"><br /></p><p style="text-align: justify;"><b>Lengyel, A. & Botta-Dukát, Z. (2023), A guide to between-community functional dissimilarity measures. Ecography e06718. <a href="https://doi.org/10.1111/ecog.06718">https://doi.org/10.1111/ecog.06718</a></b></p><p style="text-align: justify;"><i>Abstract</i></p><p style="text-align: justify;"><i>One of the effective tools to study the variation between communities is the use of pairwise dissimilarity indices. Besides species as variables, the involvement of trait information provides valuable insight into the functioning of ecosystems. In recent years, a variety of indices have been proposed to quantify functional dissimilarity between communities. These indices follow different approaches to account for between-species similarities in calculating community dissimilarity, yet they all have been proposed as straightforward tools. In this paper, we review the trait-based dissimilarity indices available in the literature and identify the most important conceptual and technical properties that differentiate among them, and that must be considered before their application. We identify two primary aspects that need to be considered before choosing a functional dissimilarity index. The first one is the way communities are represented in the trait space. The three main types of representations are the typical values, the discrete sets using the combination of species × sites and species × traits matrices, and the hypervolumes. The second decision is the concept of dissimilarity to follow, including two options: distances and disagreements. We use the above scheme to discuss the available functional dissimilarity indices and evaluate their relations to each other, their capabilities, and accessibility.</i></p>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2283571222654895784.post-53027698568326750822023-05-13T23:58:00.002+02:002023-05-14T00:01:45.621+02:00Az aranyvesszős és selyemkórós mintaterületek tavasszal<p style="text-align: justify;">Lassan két hete már, hogy körbenéztem a Szada és Veresegyház közötti mintaterületeimen, ahol a selyemkóró és az aranyvessző együttes invázióját vizsgálom. Mindkét özönnövény talajban található szervekkel, geofitonként vészeli át a telet, aztán a selyemkóró nyár közepére, az aranyvessző a nyár végére és őszre éri el a legnagyobb növényi tömegét. Ezért főleg nyáron szokták vizsgálni őket, viszont kíváncsi voltam, hogy néznek ki olyankor az érintett parlagok és gyepek, amikor az özönnövények árnyékolása még nem tapasztalható (olyan mértékben). Szisztematikus mintavételt nem végeztem, így inkább csak benyomásokat gyűjtöttem.</p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEguacNWpF7YHJ-vHvsh7zgJ54Nw_ehtQTg7BI7fjccTQJvxKlfCNfIBD3-_3zKkLnl34Rhoypjr8yX5QKM4Q8zMJwdBQCyl_uE_UROhJuN4iog5gs4l9u55wdQyXyEvwXRW9H3RRabPca8Tgg8B_JZxNS75-CQTqpyWIWz31CPinoDDQ5-G2dIz_OK3/s4288/DSC_0101.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4288" data-original-width="2848" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEguacNWpF7YHJ-vHvsh7zgJ54Nw_ehtQTg7BI7fjccTQJvxKlfCNfIBD3-_3zKkLnl34Rhoypjr8yX5QKM4Q8zMJwdBQCyl_uE_UROhJuN4iog5gs4l9u55wdQyXyEvwXRW9H3RRabPca8Tgg8B_JZxNS75-CQTqpyWIWz31CPinoDDQ5-G2dIz_OK3/w266-h400/DSC_0101.JPG" width="266" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: x-small;">Agár-sisakoskosbor</span></td></tr></tbody></table><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhV962fDxsAOJNTpM70SCqNoGvRJZjDymJX8dbjQHZj3pda7Ud2YTYznpTwm_aW8XL7NWYibtRjjNyO8-baM3J9Ozq8K5y6lgLoYGAk4kuSv9p5K41fnwYOkTQcU337T19MdhTqdBF_bnJBcxficJVkHajFLxMGB6BpjqRWGk8iUdjUc75q_NPu94FP/s4288/DSC_0102.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="2848" data-original-width="4288" height="266" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhV962fDxsAOJNTpM70SCqNoGvRJZjDymJX8dbjQHZj3pda7Ud2YTYznpTwm_aW8XL7NWYibtRjjNyO8-baM3J9Ozq8K5y6lgLoYGAk4kuSv9p5K41fnwYOkTQcU337T19MdhTqdBF_bnJBcxficJVkHajFLxMGB6BpjqRWGk8iUdjUc75q_NPu94FP/w400-h266/DSC_0102.JPG" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: x-small;">... aranyvesszős gyepen</span></td></tr></tbody></table><br /><p style="text-align: justify;">Az első érdekesség egy <i>agár-sisakoskorbor (Anacampris morio)</i> megtalálása volt egy aranyvesszős homoki gyepen. Egyetlen tövet találtam mindössze, így arról kár talán elmélkednem, hogyhogy éppen az aranyvesszős foltban nőtt, és nem a jobb állapotú gyepekben.</p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhY7O_UH9hPx8cAs1oxLuI6KDwrvztbWmAYcDEJDxE_XQ4WY6LSI-i2m1q3pBtyROaTnnZ-36tfeDAJrl0tsgyDygWUFzbwP_cUxZZjtCHgRvTbeIs1Qmce4fOQZhiTNxOGuKlX0rJEDayrClEpS03BdxvTy-gTgPG8U1vys-bC_P25uKWCvTZHCLoI/s4288/DSC_0172.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="2848" data-original-width="4288" height="266" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhY7O_UH9hPx8cAs1oxLuI6KDwrvztbWmAYcDEJDxE_XQ4WY6LSI-i2m1q3pBtyROaTnnZ-36tfeDAJrl0tsgyDygWUFzbwP_cUxZZjtCHgRvTbeIs1Qmce4fOQZhiTNxOGuKlX0rJEDayrClEpS03BdxvTy-gTgPG8U1vys-bC_P25uKWCvTZHCLoI/w400-h266/DSC_0172.JPG" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: x-small;">Az aranyvessző hajtásai nem túl magasak még...</span></td></tr></tbody></table><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhUBNtpUdLusYNdWXwJnQHX6jiWEDnQeraudiPwkYrN3VuNIfK2FNe2ZKVXBJ5mvMdee_r-Vayw_lLOI5769aR4iB9XKMmx08k_EN0D6r2hUd1YymFMfuO0-zvu5p3_f6UCzv9bZh0VlQlCmBXiRRyqsog_cEOzWvN1yBj9sRhomDSOe4qZjw0HSvTm/s4288/DSC_0146.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="2848" data-original-width="4288" height="266" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhUBNtpUdLusYNdWXwJnQHX6jiWEDnQeraudiPwkYrN3VuNIfK2FNe2ZKVXBJ5mvMdee_r-Vayw_lLOI5769aR4iB9XKMmx08k_EN0D6r2hUd1YymFMfuO0-zvu5p3_f6UCzv9bZh0VlQlCmBXiRRyqsog_cEOzWvN1yBj9sRhomDSOe4qZjw0HSvTm/w400-h266/DSC_0146.JPG" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: x-small;">... de helyenként nagy borítás érnek el</span></td></tr></tbody></table><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhWgf2Z6h0GfD3MWM2_e14xPhjJacppZ3hP4h5WfPWFB7cBKKPQZe0Ctgsn-ZVs4icaVbSK9qggGTfw8K2jVOPLjiDuzZoBQVoFTEPDxd8tG3LFnPLFu6Icu7cb-3v4kn5UfkXlwGlXz4fQTPrgQB9qh9Ly66Z80jAktZO0zK-JEfAFz5lziF8Pc1sL/s4288/DSC_0183.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4288" data-original-width="2848" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhWgf2Z6h0GfD3MWM2_e14xPhjJacppZ3hP4h5WfPWFB7cBKKPQZe0Ctgsn-ZVs4icaVbSK9qggGTfw8K2jVOPLjiDuzZoBQVoFTEPDxd8tG3LFnPLFu6Icu7cb-3v4kn5UfkXlwGlXz4fQTPrgQB9qh9Ly66Z80jAktZO0zK-JEfAFz5lziF8Pc1sL/w266-h400/DSC_0183.JPG" width="266" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: x-small;">A selyemkóró még szinte észrevétlen...</span></td></tr></tbody></table><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj5XugFzwSd00UktDkCzO5BRWFMPDj0pn54GviAG-bld6O4xpG7B1pp6ojLcVMjRsxpsrNabX0iBu6XD2mzzBFVZQRRFiyLke0p2hPUp6DzKFFNOb9G1hTUh6ObLDjStpfv6kewKqSThQNG1LOz0Y7kDDrakfnDNVYu3I2amonFr8514K6_HHE_k_bn/s4288/DSC_0194.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4288" data-original-width="2848" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj5XugFzwSd00UktDkCzO5BRWFMPDj0pn54GviAG-bld6O4xpG7B1pp6ojLcVMjRsxpsrNabX0iBu6XD2mzzBFVZQRRFiyLke0p2hPUp6DzKFFNOb9G1hTUh6ObLDjStpfv6kewKqSThQNG1LOz0Y7kDDrakfnDNVYu3I2amonFr8514K6_HHE_k_bn/w266-h400/DSC_0194.JPG" width="266" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: x-small;">... legfeljebb arasznyi</span></td></tr></tbody></table><br /><p style="text-align: justify;">A másik érdekesség a selyemkóró és az aranyvessző fenológiai eltérése. A selyemkórónak a látogatásomkor még csak legfeljebb arasznyiak voltak a friss hajtásai, amik elég ritkásan jelentek meg ahhoz, hogy érdemi árnyékolást még ne fejtsenek ki. Ezzel szemben az aranyvessző alacsony, de jóval sűrűbb tömeget képzett, bőven árnyékolt már maga alatt. Figyelembe véve azt, hogy az aranyvessző a legnagyobb biomasszáját később éri el, és lombtömege is kitart bőven őszig, sokkal hosszabb ideig árnyékol, mint a selyemkóró, amely láthatóan csak most indul, és a nyár végi aszálykor már normálisan potyogtatja le a leveleit. Emellett az aranyvessző sokkal sűrűbb tömeget alkot a selyemkórónál. Ezek mind azt sejtetik, hogy az aranyvessző árnyékoló hatása sokkal drasztikusabb lehet, mint a selyemkóróé.</p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEirfUITU0mZ-SGdlmcb9P1kQ8DFb_qvtn4avJscR8ety_MJA_a70OQWtdo5UFvgW8Pyxoz4YYYf3brM6oJ5bM7v17Pp-mOxtmduuDVq50VTGeZs3ck-Fn6ugdq2XxuvPgegQFsNoDhF3BnQ0fI883OUpGxXwzqmfOcGa-GEzvIkvXjGM8rgYMJ5J5Fw/s4288/DSC_0173.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="2848" data-original-width="4288" height="266" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEirfUITU0mZ-SGdlmcb9P1kQ8DFb_qvtn4avJscR8ety_MJA_a70OQWtdo5UFvgW8Pyxoz4YYYf3brM6oJ5bM7v17Pp-mOxtmduuDVq50VTGeZs3ck-Fn6ugdq2XxuvPgegQFsNoDhF3BnQ0fI883OUpGxXwzqmfOcGa-GEzvIkvXjGM8rgYMJ5J5Fw/w400-h266/DSC_0173.JPG" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: x-small;">Kúszó szentperje tömeges virágzása</span></td></tr></tbody></table><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgYKqEz8FF2vgyhoBGfoZfhjtjZOV2cGIEOC_YoXMKiz-0IURSwtogJHkR-PJ7Wa8pXGMhBOJcprH24ySS09rDs6XhnBKvdblPnhGc-PS2-4cNyC1elt44bNOB4eEY6RrqjpmCfW6JDzq_yIkqKwpZ-kirgYjjB40iS1712X7NO81zC2K3QrGEsOU0M/s4288/DSC_0182.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="2848" data-original-width="4288" height="266" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgYKqEz8FF2vgyhoBGfoZfhjtjZOV2cGIEOC_YoXMKiz-0IURSwtogJHkR-PJ7Wa8pXGMhBOJcprH24ySS09rDs6XhnBKvdblPnhGc-PS2-4cNyC1elt44bNOB4eEY6RrqjpmCfW6JDzq_yIkqKwpZ-kirgYjjB40iS1712X7NO81zC2K3QrGEsOU0M/w400-h266/DSC_0182.JPG" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: x-small;">Még egy nagy, zárt állomány</span></td></tr></tbody></table><br /><p>A harmadik említésre méltó tapasztalat a <i>kúszó szentperje (Hierochloe repens)</i> "berobbanása" volt egyes parlagokon. Egészen biztos vagyok benne, hogy az elmúlt években ekkora tömegeivel nem találkoztam a környéken. Egyértelműen egy lokálisan terjedő faj, amelyről már írtam <a href="http://lengyel-attila.blogspot.com/2016/04/kuszo-szentperje-hazai-flora-egy.html" target="_blank">bejegyzést</a>, Hegedüs Márk szakdolgozóm pedig <a href="http://lengyel-attila.blogspot.com/2021/01/sikeres-diplomadolgozat-vedes.html" target="_blank">diplomamunkát</a>.</p>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2283571222654895784.post-80974842803773099752023-02-05T00:04:00.001+01:002023-02-05T00:04:42.079+01:00In memoriam Schmidt Egon<p style="text-align: justify;">Január 31-én, 91 éves korában elhunyt Schmidt Egon, az MME tiszteletbeli elnöke, Kossuth díjas író, a természet védelmének, szeretetének és ismeretének talán legnagyobb hatású hazai népszerűsítője. </p><p style="text-align: justify;">Rádiószereplésein és könyvein keresztül Schmidt Egon egyedi érzékkel osztotta meg élményeit és ismereteit. Szerénysége és tudása sokunk példaképévé tették. Hálás vagyok, hogy eddig velünk volt!</p><p style="text-align: justify;"><br /></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/e2/Schmidt_Egon.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="800" data-original-width="628" height="320" src="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/e2/Schmidt_Egon.jpg" width="251" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Schmidt Egon<br /><span style="font-size: xx-small;">Fotó: Pellinger Attila, Wikipédia</span></td></tr></tbody></table><br /><p style="text-align: justify;">Az életművéről az <a href="https://www.mme.hu/elhunyt-schmidt-egon-20230131" target="_blank">MME hírében</a> olvashatunk, egy másik kiváló megemlékezés pedig az <a href="https://orszagut.com/kornyezet/in-memoriam-schmidt-egon-elment-a-nemzet-madarasza-3930" target="_blank">Országúton</a> jelent meg.</p>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2283571222654895784.post-87341165237207256842023-01-10T11:33:00.002+01:002023-01-10T11:38:15.534+01:00Az Év Vadvirágához kapcsolódó szakdolgozati téma<p>Az Év Vadvirága program a ritka és veszélyeztetett növényfajokra hívja fel a figyelmet már 2011 óta. A program gazdája a <a href="http://www.mbt-biologia.hu/gen/pro/mod/alo/alo_kiiras.php?i_szo_azo=56" target="_blank">Magyar Biológiai Társaság</a>. Az online szavazás alapján 2023-ban a <i>borzas len (Linum hirsutum)</i> nevű növény kerül "reflektorfénybe".</p><p><br /></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjtvp3HHhm0uguhBBudnr7pMS5oIaKilpkgl8w6XC32ssHYyIzsRYSLr9RReHtEZ1DUxPJBWdzZMNISqRg8inXvcL0gwGUYQW2cUuCMq7EsHpip1XWEJ9Zwwm6D8LHierrwgJhU2K__2EDcsYSyjnZS-UXkjoVBDYEP7HMdTGoUQO1Nfmva7VuOqPRt/s4288/DSC_0309.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4288" data-original-width="2848" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjtvp3HHhm0uguhBBudnr7pMS5oIaKilpkgl8w6XC32ssHYyIzsRYSLr9RReHtEZ1DUxPJBWdzZMNISqRg8inXvcL0gwGUYQW2cUuCMq7EsHpip1XWEJ9Zwwm6D8LHierrwgJhU2K__2EDcsYSyjnZS-UXkjoVBDYEP7HMdTGoUQO1Nfmva7VuOqPRt/w426-h640/DSC_0309.JPG" width="426" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: x-small;"><i>Borzas len (Linum hirsutum)</i></span></td></tr></tbody></table><br /><p style="text-align: justify;">A borzas len számomra is a legkedvesebb növények közé tartozik látványos, lenge, kék virágaival. A fajjal főleg a hegylábak, dombvidékek zártabb szárazgyepjeiben lehet találkozni. Érdekessége, hogy a <a href="http://lengyel-attila.blogspot.com/2021/04/keressunk-egyutt-tavaszi-kankalint-uj.html" target="_blank">tavaszi kankalinhoz</a> hasonlóan jellemző rá a heterosztília: az egyedei különböznek abban, hogy milyen hosszú porzószálakat és bibét fejlesztenek.</p><p><br /></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgTVja12CSEbM8Gl3I-vocwBijTA3MSw5oC0wNfv5bidSfR3x1dnEanZTHxdJJn5nN-TCK9So_ObqGri_dBHePfKencnH9Mrwl0pgRllbfG5pB3Lx8gzxtGeqF-Hc_wr4Lsr6VE5Pr-WTnJJWlAsHZjxl9OtWVq1BpvBcbB1e7MyQLYBkcxfgMxhTWO/s994/borzaslen.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="696" data-original-width="994" height="280" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgTVja12CSEbM8Gl3I-vocwBijTA3MSw5oC0wNfv5bidSfR3x1dnEanZTHxdJJn5nN-TCK9So_ObqGri_dBHePfKencnH9Mrwl0pgRllbfG5pB3Lx8gzxtGeqF-Hc_wr4Lsr6VE5Pr-WTnJJWlAsHZjxl9OtWVq1BpvBcbB1e7MyQLYBkcxfgMxhTWO/w400-h280/borzaslen.jpg" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Balra rövid bibe és hosszú porzók, jobbra hosszú bibe és rövid porzók</i></td></tr></tbody></table><br /><p style="text-align: justify;">Mivel éppen hirdettem ezzel kapcsolatos szakdolgozati témákat, így most kiemelem, hogy <b>itt a soha vissza nem térő alkalom az Év Vadvirágához kapcsolódó szakdolgozat készítésére</b>. A téma a borzas len állományai közötti virágtípus-arányok felmérése, statisztikai vizsgálata. Jelentkezni ezen az email címen lehet: lengyel.attila KUKAC ecolres PONT hu.</p><p style="text-align: justify;">Szakdolgozáshoz kapcsolódó bejegyzéseim <a href="http://lengyel-attila.blogspot.com/search/label/szakdolgozat" target="_blank">itt olvashatók</a>.</p><p style="text-align: justify;"><br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiOaGjTDmq2j3IvDWwxwDmKkV5hTPs1a88m6k1AfSOquadxAY_tHzFoP2qLn6l1tgRKutFDfZY4SLJ1nDdcFkdU3guyZygeqLvW_KZlo_raP-sgypNwzIrnn8iXiMmcRVEaLep45c6725uaKX4xkuUupX_TDRASTp2zvydC-oqueclX9sBhA6AWfwpA/s3829/DSC_0266.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2553" data-original-width="3829" height="266" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiOaGjTDmq2j3IvDWwxwDmKkV5hTPs1a88m6k1AfSOquadxAY_tHzFoP2qLn6l1tgRKutFDfZY4SLJ1nDdcFkdU3guyZygeqLvW_KZlo_raP-sgypNwzIrnn8iXiMmcRVEaLep45c6725uaKX4xkuUupX_TDRASTp2zvydC-oqueclX9sBhA6AWfwpA/w400-h266/DSC_0266.JPG" width="400" /></a></div><br /><p style="text-align: justify;"><br /></p>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2283571222654895784.post-22923860466430671772022-11-28T23:06:00.002+01:002022-11-28T23:07:13.548+01:00Taxonómiai, funkcionális és filogenetikai diverzitás az erdőssztyepp élőhelymozaikban - új cikk a Journal of Ecology-ban<p style="text-align: justify;">Az <a href="http://molnarabel.blogspot.com/p/erdossztyepp.html" target="_blank">erdőssztyepp</a> egy olyan vegetációs zóna, amely a fásszárúak számára alkalmasabb élőhelyeket kínál, mint az eurázsiai füves puszták, de zárt erdő kialakulását még nem teszi lehetővé. Az eredmény egy hol gyepek, hol inkább erdők uralta, ligetes szerkezetű, változatos táj, amelynek fennmaradását a klíma, a talaj és az alapkőzet adottságai, a tüzek és a nagy növényevők <a href="https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/brv.12889" target="_blank">együtt alakítják</a>. A mozaikos szerkezet velejárója, hogy a különböző típusú foltok közötti szegélyek is markánsan hozzájárulnak a növényzet sokféleségéhez, szinte önálló típust alkotva. Az erdőssztyepp szegélyek jellemzően magaskórós növények, cserjék, szélen álló fák magoncai, sarjai. A mozaik élőhelytípusai sorba állíthatók zártságuk szerint, a nyílt gyepektől a szegélyeken át a zártabb erdőfoltokig.</p><p style="text-align: justify;"><br /></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiCSMEh-j7eokTIs6NHfnNUSPWjoSva87svqpjDL0d3pz50CR5ofM9zhAH689up1uhgeGl3S-kiGfafol8rgnfk7lfHbWy5orrsvAxXOad5QC08OyTAiGfvjYA_ZurKdwyqquIhDSrgD68RN-Vn9SPNru8Gxkn7QYGe9JXya3j8M-MmQaTrUBeYntn9/s2000/DSC_4070.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1328" data-original-width="2000" height="424" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiCSMEh-j7eokTIs6NHfnNUSPWjoSva87svqpjDL0d3pz50CR5ofM9zhAH689up1uhgeGl3S-kiGfafol8rgnfk7lfHbWy5orrsvAxXOad5QC08OyTAiGfvjYA_ZurKdwyqquIhDSrgD68RN-Vn9SPNru8Gxkn7QYGe9JXya3j8M-MmQaTrUBeYntn9/w640-h424/DSC_4070.jpg" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span>Erdőssztyepp mozaik Kunpeszéren</span></td></tr></tbody></table><br /><p style="text-align: justify;"><a href="https://ecolres.hu/munkatarsak/erdos-laszlo/" target="_blank">Erdős László</a> kollégám már régóta kutatja az erdőssztyepp vegetációtípusok térbeli átmeneteit. A doktoranduszával, Khanh Vũ Hồ-val együtt tavaly év végén hívott meg egy készülő cikkükbe, amelyben a Kiskunság erdőssztyepp-maradványain vizsgálta a különböző élőhelytípusok közti különbségeket a taxonómiai, a funkcionális és a filogenetikai diverzitás szempontjából. A kérdés érdekességét a vizsgált vegetációtípusok eltérő zártsága adja. Azt már korábban kimutatták, hogy a fajgazdagság a szegélyszerű élőhelyeken a legmagasabb, mert a szegélyekben az erdei és a gyepi fajok is előfordulnak. A funkcionális és a filogenetikai diverzitás mintázatát azonban eddig nem vizsgálták e grádiens mentén. Ebben a cikkben megerősítettük, hogy a taxonómiai diverzitás a szegélyekben a legnagyobb, kimutattuk, hogy a funkcionális diverzitás az erdőkben a legmagasabb, míg a filogenetikai diverzitásnál nem kaptunk egyértelmű csúcsot, illetve ahol kaptunk, ott valószínűleg ez csak néhány, filogenetikailag elkülönülő fajnak (nyitvatermőknek) volt köszönhető. Az eredményeinket a rangos <a href="https://besjournals.onlinelibrary.wiley.com/journal/13652745" target="_blank">Journal of Ecology</a> folyóiratban publikáltuk.</p><p style="text-align: justify;"><br /></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-family: times;">Erdős, L., Ho, K. V., Bátori, Z., Kröel-Dulay, G., Ónodi, G., Tölgyesi, C., Török, P., & Lengyel, A. (2022). Taxonomic, functional and phylogenetic diversity peaks do not coincide along a compositional gradient in forest-grassland mosaics. Journal of Ecology, <a href="https://doi.org/10.1111/1365-2745.14025">https://doi.org/10.1111/1365-2745.14025</a></span></p><p style="text-align: justify;"><b><span style="font-family: times;">Abstract</span></b></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-family: times;">Ecosystems with forest and grassland patches as alternative stable states usually contain various closed, semi-open and open habitats, which may be aligned along a vegetation cover gradient. Taxonomic diversity usually peaks near the middle of the gradient, but our knowledge on functional and phylogenetic diversity trends along gradients is more limited.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-family: times;">We investigated the eight main habitats of Hungarian forest-grassland mosaics, representing various vegetation cover values, and compared their species composition as well as their taxonomic, functional and phylogenetic diversity.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-family: times;">We found a compositional gradient ranging from large forest patches through smaller-sized forest patches and edges to closed and open grasslands. Species richness peaked at the middle of the gradient (at edges). Shannon diversity was high near the middle and at the open end of the gradient. Functional diversity was high throughout woody habitats (in forests and at edges) and was significantly lower in grasslands. When considering all species, phylogenetic diversity tended to peak at north-facing forest edges. When excluding non-angiosperms, this peak disappeared.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-family: times;">The high taxonomic diversity at the middle of the gradient is in line with the edge-effect theory. Our results suggest that community assembly in grasslands may be dominated by environmental filtering, while competition may be decisive in woody habitats. The low phylogenetic diversity of grassland habitats can be explained by their young evolutionary age compared to forests.</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-family: times;"><i>Synthesis</i>. Functional and phylogenetic diversity do not necessarily coincide with taxonomic diversity along vegetation cover gradients. In ecosystems where forest and grassland patches represent alternative stable states, the trends of taxonomic diversity may be similar to those revealed here, but functional diversity patterns may be more system-specific for some traits. Trends in phylogenetic diversity may vary according to the evolutionary age of the habitats.</span></p>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2283571222654895784.post-1358091079343739032022-11-18T00:30:00.020+01:002022-11-19T09:46:37.780+01:00Tudomány és online közösség természetbúvároknak: röviden az iNaturalistről<p style="text-align: justify;"><i><span style="font-size: x-small;">Frissítve: 2022.11.19. 9:46</span></i></p><p style="text-align: justify;">A természeti sokféleség kutatásában az utóbbi évek egyik legfontosabb hívószava kétségkívül a 'citizen science'. Ez a fogalom a laikusok által gyűjtött adatok (jellemzően nagy adattömegek) tudományos felhasználására épülő kutatást jelenti. Amikor <a href="http://lengyel-attila.blogspot.com/2015/08/terkepezesi-programok-citizen-science.html" target="_blank">először írtam a témáról</a>, talán egy kezemen összeszámolhattam volna, hogy hány olyan projektről tudtam, amely lelkes, nem szakmabeli természetbúvároktól származó adatokat gyűjtött. Ma már a lábujjaimat is be kéne vetnem, de lássuk, mi jut eszembe Google nélkül: az MME számos projektje (pl. <a href="https://map.mme.hu/" target="_blank">MAP</a>, <a href="https://madarszamlalok.mme.hu/hu/content/mmm/index.html" target="_blank">MMM</a>, <a href="https://madarszamlalok.mme.hu/hu/content/rtm/index.html" target="_blank">RTM</a>, <a href="https://totem.mme.hu/" target="_blank">Totem</a>), <a href="https://xn--vadonles-8sb.hu/" target="_blank">Vadonleső</a>, <a href="https://lepketerkep.termeszet.org/" target="_blank">Lepketérkép</a>, <a href="https://www.izeltlabuak.hu/" target="_blank">Ízeltlábúak.hu</a>, <a href="https://szunyogmonitor.hu/" target="_blank">Szúnyogmonitor</a>, <a href="https://ecolres.hu/citizen-science/kullancsfigyelo/" target="_blank">Kullancsfigyelő</a>, <a href="http://www.geo.u-szeged.hu/index.php/hu/ozonvadasz" target="_blank">Özönnövény-vadász</a>, <a href="https://cowslip.science/#" target="_blank">a mi kankalinos projektünk</a>, <a href="https://hodterkep.hu/" target="_blank">Hódtérkép</a>, <a href="https://mypond.hu/" target="_blank">myPond</a>, több Facebook csoport (pl. <a href="https://www.facebook.com/groups/326575746042541" target="_blank">kaktuszokról</a>), még több <a href="https://openbiomaps.org/" target="_blank">OpenBioMaps</a> projekt (köztük a <a href="http://floraatlasz.uni-sopron.hu/" target="_blank">Flóraatlasz</a>). Ezek közül egyesek erős szakmai kontrollal, igazából profi vagy félprofi módon működnek, másokban bárki teljes értékű résztvevő lehet, de a lényeg, hogy alapvetően önkéntes adatszolgáltatásra építenek. A fenti projektek néha nagyon eltérő adatokat gyűjtenek, nagyon eltérő technikai háttérrel, ezért az átjárás köztük gyakran nem megoldott.</p><p style="text-align: justify;">Az időmből igen jelentős részt elvenne, ha minden potenciálisan értékes adatot meg szeretnék osztani a megfelelő adatbázisban, hiszen mindenféle hétköznapi (és pláne hétvégi) tevékenység közben is szeretem figyelni, milyen élőlények vannak körülöttem. Csakhogy ennyi időm nincs, ezért döntenem kell, melyek azok az oldalak, ahova töltök fel adatot. Az adatok közreadásával pedig az a célom, hogy azok minél több helyen hasznosuljanak, egyben azt is szeretném, hogy minél szélesebb körben a sajátomként ismertethessem el őket. Külön öröm, ha az adatfeltöltéssel magam számára is naplózom a terepi élményeimet. Sejthető, hogy hacsak nem valamilyen speciális, fókuszált, módszertanában kötött adatgyűjtésről van szó (amiből azért van jócskán a fentiek között), akkor egy nagyon sokak által használt adatbázist kéne választanom, amelyből lehetőleg át lehet vinni adatokat más projektekbe. Szerencsére létezik ilyen választás: az <a href="https://www.inaturalist.org/" target="_blank">iNaturalist</a>. Ebben a bejegyzésben erről a rendszerről fogok írni kicsit bővebben, mert, bár évek óta ismerem felületesen, mostanában kezdett csak nyilvánvalóvá válni számomra, mennyire jó oldalról van szó.</p><p style="text-align: justify;"><a href="https://orrery-media.s3.amazonaws.com/attr/2020-04/iNaturalist_logo.png" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="292" data-original-width="800" height="146" src="https://orrery-media.s3.amazonaws.com/attr/2020-04/iNaturalist_logo.png" width="400" /></a></p><p style="text-align: justify;">Mielőtt belevágnék, el kell ismernem, kicsit úgy érzem magam, mintha az okostelefon nyújtotta digitális lehetőségekről kezdenék értekezni, miközben a világ egy jelentős része számára ezek már-már unalomba hajlóan megszokott dolgok. Az iNaturalist története ugyanis 14 évre nyúlik vissza, s azóta a természetbúvároknak szóló adatgyűjtő oldalak közül a legnépszerűbbé vált. A "nyugati világban" kifejezetten sokan használják, de pl. Ororszországban is nagyon erős és aktív tábora van. Ehhez képest Magyarországon még mindig csak mérsékelten elterjedt, talán éppen a hazai projektek aránylag magas száma miatt.</p><p style="text-align: justify;"><br /></p><p style="text-align: justify;"><i>Az iNaturalist lényege, hogy élőlények megfigyeléseit és fotóit töltsük fel hellyel és időponttal; és erre épül még megannyi funkció.</i></p><p style="text-align: justify;"><b><br /></b></p><p style="text-align: justify;"><b>Kezelőfelület </b>-- Egyszerű, mégis nagyon praktikus, letisztult, logikus. Okostelefonos applikáció és honlap formájában is elérhető. Előbbin csak a legfontosabb adatbeküldő funkciók érhetők el, de ez pont elég ahhoz, hogy utcán, túra közben vagy a kertben lőjünk egy fotót a telefonunkkal, és már küldjük is be a képet. A honlapon pedig bőven van min időzni, de a képfeltöltés ott is roppant egyszerű, a téli fotórendezgetés közben is csak egy mozdulat áthúzni a kiválasztott tartalmat. A fontosabb részek elérhetők magyarul, és a fordítás folyamatosan halad.</p><p style="text-align: justify;"><br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgn4N_nhTLdgcPHvJhW_FH4At1iwEt4rpXV0_yBynTIwBXIQN-X0JQE_UIiMb-CCRnBZlLIROFLxTfa8clvU5LOuCDN7S3Ut6AdxGK8Wk_5xS5b6LSqBSPX7S9kcZUz9uBl6vZtecySsNHw6aRzHIQAyiSiFULk4xM4TG_Q06ZhBF1iDY_2svZ1C8Sr/s1094/inat2.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="859" data-original-width="1094" height="502" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgn4N_nhTLdgcPHvJhW_FH4At1iwEt4rpXV0_yBynTIwBXIQN-X0JQE_UIiMb-CCRnBZlLIROFLxTfa8clvU5LOuCDN7S3Ut6AdxGK8Wk_5xS5b6LSqBSPX7S9kcZUz9uBl6vZtecySsNHw6aRzHIQAyiSiFULk4xM4TG_Q06ZhBF1iDY_2svZ1C8Sr/w640-h502/inat2.jpg" width="640" /></a></div><br /><p style="text-align: justify;"><b>Határozás</b> -- A megfigyeléshez megadhatunk határozást, de ez nem kötelező, mert majd megteszik mások is, hacsak ezt kifejezetten nem utasítjuk el. Bárki bárkinek bármilyen taxont bármilyen taxonómiai szinten határozhat; persze, az önmérséklet ajánlott - ne határozzunk olyanokat, amikhez nem értünk! A határozás egyébként jó időtöltés a többi felhasználóval való kapcsolatba lépés lehetőségével és a saját fajismeret edzésben tartásával. <a href="https://journals.plos.org/plosbiology/article?id=10.1371/journal.pbio.3001843" target="_blank">Itt egy cikk arról</a>, hogy miért érdemes határozni. Figyelemreméltó az is, hogy a fotók és a határozások nyilvánossága, valamint a vita lehetősége miatt jóval transzparensebb a rendszer, mint bármely másik adatgyűjtő oldal. Feltöltéskor mesterséges intelligencia alkalmazásával működő határozási segédletet is kapunk, amivel nem kötelező élnünk, de az ötletek sosem jönnek rosszul. Ez egy a már feltöltött és meghatározott megfigyelések fotói alapján "tanított" modell, amely tippeket ad feltöltés alatt álló megfigyeléseinkre. Pontossága eléggé változó, nagyon függ attól is, hogy az élőlény határozóbélyegei mennyire jól fotózhatók le. Tapasztalatom szerint pl. füveknél, bonyolult felépítésű növényeknél nem működik jól, míg nappalilepkéknél, ahol gyakorlatilag minden információ a szárnyon látható két dimenzióban, szinte hibátlan, már amennyiben a fajnak vannak már fotói a rendszerben, amin lehetett tanítani a modellt.</p><p style="text-align: justify;"><b>Megbízhatóság</b> -- Az adatoknak három főbb szintjük van: hobbi (Casual), határozásra vár (Needs ID), tudományos (Research Grade). A feltöltött megfigyelések alapértelmezésben először határozásra várók lesznek, ha teljesítünk néhány alapfeltételt: pontos hely és időmegjelölés, az élőlény vadon él, és még néhány. Ha ezek nem teljesülnek, vagy nem kérünk meghatározást a fotóra, akkor megmaradnak hobbiszintűnek. Ha teljesülnek, akkor legalább két egybehangzó, faji szintű határozásra van szükség ahhoz, hogy tudományos szintre emelkedjen. Egy-egy fotó kapcsán kialakulhat vita is, ilyenkor 2/3-os többségi egyetértés esetén kapja meg a megfigyelés a tudományos szintet. Az egyszer kialakult konszenzus nem végérvényes, ellentmondó véleményekkel a tudományos szintű megfigyelés "visszaminősíthatő" határozásra váróvá. Az iNaturalist tehát semmit sem érne, ha a jó fajismeretű emberek nem határoznák rendszeresen a fotókat, akár a már korábban meghatározottakat is át-átnézve. Ezért aztán a laikus természetbúvárok adatszolgáltatása mellett a szakértők hozzájárulása is elengedhetetlen. Egy <a href="https://www.inaturalist.org/posts/10016-identification-quality-experiment-update" target="_blank">kísérlet szerint</a> a tudományos szintű megfigyelések megbízhatósága 92% körüli.</p><p style="text-align: justify;"><br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj-VdXysWpzuhSPEe8rZGptHgpsOUXHdzp5ObvkPucwxRHIk8Qoz64DzkVgXSjEIAyVe0HInmXhENN4nGM5oLxRZzOOTljLub7ZUXAPKmGTYYLTRVifWagT2q2uxgz5Mj2-PX--kbILn3EYNMSaIWDJCA8zxfD9o3EPFMuvxlF9TQRLOhEE0fXMUATz/s1861/inat1.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="882" data-original-width="1861" height="304" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj-VdXysWpzuhSPEe8rZGptHgpsOUXHdzp5ObvkPucwxRHIk8Qoz64DzkVgXSjEIAyVe0HInmXhENN4nGM5oLxRZzOOTljLub7ZUXAPKmGTYYLTRVifWagT2q2uxgz5Mj2-PX--kbILn3EYNMSaIWDJCA8zxfD9o3EPFMuvxlF9TQRLOhEE0fXMUATz/w640-h304/inat1.jpg" width="640" /></a></div><br /><p style="text-align: justify;"><b>Biztonság, jogosultságok</b> -- Az adatfeltöltésekkor megválaszthatjuk, hogy milyen korlátozással hozzuk nyilvánosságra a megfigyelés földrajzi helyzetét: teljesen, közelítőleg (random pontot mutat néhány km-es sugarú körön belül) vagy semennyire. Én pl. az érzékeny fajok állományait és a saját lakóhelyemet csak pontatlanul adom meg. Szintén megválaszthatjuk, hogy az adatokhoz milyen felhasználási jogosultságot adunk a <a href="https://creativecommons.org/about/cclicenses/" target="_blank">Creative Commons licenszek</a> segítségével. A szakmabeliekben fel szoktak merülni tudományetikai aggályok amiatt, hogy a gyanútlan laikusok (és nem csak ők) feltöltik az adataikat, amik ezzel kikerülnek a kontrolljuk alól, és a tudományos eredmények babérjait végül más aratja le. Azt gondolom, ez minden közösségi kutatást érint, és az iNaturalist az általam ismertek közül a legkörültekintőbben kezeli a kérdést. A személyes tapasztalatom, hogy én eddig inkább nyertem abból, hogy mások bepillantást nyertek abba, hogy milyen adataim és milyen terepi jártasságom van, mert kapcsolatokat és elismertséget kaptam cserébe. Konkrétan, semmi negatív élményem nem született emiatt. Az említett babérok learatásához pedig a nagy adattömeggel is komoly munkát kell végezni, egyáltalán nem hullik az ölébe senkinek semmilyen tudományos eredmény ingyen. Nem hanyagolható körülmény, hogy az iNaturalist döntően azoktól vár adatokat, akik egyébként valószínűleg semmilyen formában nem tennék azokat elérhetővé a tudomány számára, mert nem ismerik vagy nem tudják használni ennek a hagyományos csatornáit. Nem hiszem, hogy bárkinek jobb lenne, ha ezek az adatok a veszendőbe mennének. Érdemes azt is tudni, hogy a florisztikai/faunisztikai adatoknak csak minimális hányada az, amit "megérné ellopni", mármint más által szerzett adatot sajátként feltüntetni, mert önmagában olyan busás tudományos respektet váltana ki (persze, jogtalanul). A mérleg másik serpenyőjében ugyanis ott az adatközlésből fakadó nyilvánosság, amely miatt ha a lopás gyanúja felmerül, az véleményem szerint aránytalanul nagy erkölcsi veszteség egy kutató számára. Ilyen értelemben a nyilvánosság védi is az adatgazdát. Az adatok többsége pedig csepp a tengerben, és megfelelő hivatkozáson kívül én nem várok semmi ellentételezést azért, mert valaki a kutatásához több tízezer egyéb adat mellett az enyéimet is felhasználta. Ezért úgy döntöttem, a publikálatlan florisztikai és faunisztikai <a href="https://www.inaturalist.org/observations?place_id=any&user_id=attilalengyel&verifiable=any" target="_blank">adataimat</a> is feltöltögetem iNaturalistra, persze, némelyeket csak rejtett lokalitással.</p><p style="text-align: justify;">Kicsit más kérdés a nyilvánosság természetvédelmi következménye. Ha érzékeny fajok előfordulásai mindenki számára elérhetőek lesznek, akkor gyűjtők veszélyeztethetik az állományaikat. Az iNaturalist ezt úgy szabályozza, hogy az IUCN szerint legalább mérsékelten veszélyeztetett (NT, near threatened) fajok előfordulásait automatikusan pontatlanítja. Ezeket csak ismerőseinkkel vagy megfelelő projekthez csatlakozva oszthatjuk meg, mindkettő kifejezett szándékot igényel Nem lehet az ember elég elővigyázatos, de szerintem ez a megoldás kielégítő. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy lopások enélkül is történtek, még hétpecsétes titokként őrzött növények esetében is, amelyek még tudományos publikációban sem jelentek meg. A gyűjtés hatását nem elbagatellizálva, a fajokat ma sokkal inkább veszélyezteti az élőhelyek tönkretétele (Magyarországon biztosan), ami ellen éppen a védett fajok előfordulásainak nyilvánosságra hozása az, ami a jogi védelem egy fontos eszköze.</p><p style="text-align: justify;"><br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhfmJzeUlUdN0drujlOelopranmYIFOo7lBsVejhKkjikMdU2Xo_k7WFq7xOAa1BI3WtXqUuAwUTnzHU0DCzXo5qg0_t035qtuWR33VW7Xu562SxhMu6rAXXt4oTs3eA2c3WcnSzRVLPIakdYcn7h-DDB2DxCCV0jYyNR8T2-ODNosFDTUmaqKrPT0T/s1451/inat3.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="895" data-original-width="1451" height="394" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhfmJzeUlUdN0drujlOelopranmYIFOo7lBsVejhKkjikMdU2Xo_k7WFq7xOAa1BI3WtXqUuAwUTnzHU0DCzXo5qg0_t035qtuWR33VW7Xu562SxhMu6rAXXt4oTs3eA2c3WcnSzRVLPIakdYcn7h-DDB2DxCCV0jYyNR8T2-ODNosFDTUmaqKrPT0T/w640-h394/inat3.jpg" width="640" /></a></div><br /><p style="text-align: justify;"><b>Projektek</b> -- Az iNaturaliston belül indíthatunk ún. projekteket. Ezek gyakorlatilag szűrési feltételek (élőlénycsoportra, helyre, időre, a megfigyelés szintjére...), amelyeket kielégítő megfigyeléseket a rendszer folyamatosan leválogatja nekünk. A projektekhez lehet csatlakozni, a tagoknak lehet körleveleket írni, közösséget építeni köré, ... gyakorlatilag kész 'citizen science' kutatás megszervezésére, lebonyolítására alkalmas eszközöket kínál. Példának hadd hozzam fel az <a href="https://www.inaturalist.org/projects/idegenhonos-novenyek-magyarorszagon-alien-plants-in-hungary" target="_blank">idegenhonos növényekről indított projektet</a> (<a href="http://lengyel-attila.blogspot.com/2022/07/adatgyujto-projekt-hazai-idegenhonos.html" target="_blank">blogbejegyzés itt</a>), de a <a href="https://www.inaturalist.org/projects/halloween-day-2022-bioblitz" target="_blank">Halloween napi fajgyűjtő versenytől</a> <a href="https://www.inaturalist.org/projects/wekerletelep" target="_blank">Wekerletelep élővilágán</a> át <a href="https://www.inaturalist.org/projects/flora-rossii-i-kryma-flora-of-russia-and-the-crimea" target="_blank">Oroszország és a Krím flórájáig</a> van minden. Külön érdekesség pl. a <a href="https://www.inaturalist.org/projects/undescribed-species-on-inaturalist" target="_blank">leíratlan fajok fotóit gyűjtő projekt</a>. A projektek kiváló lehetőséget nyújtanak oktatási feladatok, ismeretterjesztő játékok, tanulmányi versenyek lebonyolítására is. A bejegyzés elején felsoroltak kutatások jelentős részét el lehetne indítani iNaturalist projekt formájában. Mindemellett számomra az iNaturalist egyik legszimpatikusabb tulajdonsága, hogy egy megfigyelés több projektben is részt vehet, és hogy a projektekből pofon egyszerű táblázatos formában exportálni az adatokat. Ezzel megoldható, hogy az adataim bárki számára elérhetőek lesznek, nem nekem kell 5-10 érdekesnek tartott kutatás saját honlapjára feltöltögetnem, és a későbbi felhasználónak sem kell több oldalról összeszedni őket, bajlódni a technikai sokféleséggel és az átfedések tisztázásával.</p><p style="text-align: justify;"><b>Információforrás</b> -- Minden fajhoz elérhető egy feltöltésekből gyűjtött fotókkal, elterjedési térképpel ellátott, taxonómiai helyzetet, természetvédelmi és honossági státuszt tartalmazó információs oldal. Növények esetén a nevezéktan a <a href="https://powo.science.kew.org/" target="_blank">Plants of the World Online-t (POWO)</a> követi, de nem vesz át automatikusan minden taxont. A POWO-ban az a jó, hogy naprakész, országok között egységes rendszer. A szűk elterjedésű, kevéssé ismert fajok azonban gyakran pontosításra szorulnak benne, vagy legalábbis nincsenek mindig összhangban azzal, amihez pl. Magyarországon hozzászoktunk a saját fajaink esetében, és az eltérések inkább hiányosságnak tűnnek, mint újonnan javasolt megoldásoknak. Pl. a <i>Pulsatilla pratensis</i> subsp. <i>hungarica</i> valamiért <i>P. p.</i> subsp. <i>bohemica</i> néven van benne jelenleg, ami egy szinoním. Szerencsére minden taxonnál lehet javaslatot tenni változtatásra, és ezekre a kurátorok aktívan válaszolnak.</p><p style="text-align: justify;"><br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEipWTFubEDhdZFbQOgmHgbFmhtocOKqEfVQ5DvtAdcr79tOBwwi3MMJ-AJ5Fm4eHn8bsFSaVfUHEZroTmWUDhsCzKuoKSs-5ZUL-7zSNqbC1fAKRJrmvJ-lncr4W6W4Po_XOGd7HHWpGGYSbDCZur9jburxU7okkjJNhhxdBkQUiT4-bT_d3vT10B3c/s1107/inat4.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="891" data-original-width="1107" height="516" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEipWTFubEDhdZFbQOgmHgbFmhtocOKqEfVQ5DvtAdcr79tOBwwi3MMJ-AJ5Fm4eHn8bsFSaVfUHEZroTmWUDhsCzKuoKSs-5ZUL-7zSNqbC1fAKRJrmvJ-lncr4W6W4Po_XOGd7HHWpGGYSbDCZur9jburxU7okkjJNhhxdBkQUiT4-bT_d3vT10B3c/w640-h516/inat4.jpg" width="640" /></a></div><br /><p style="text-align: justify;"><b>Közösség</b> -- Van egy elég hasznos fóruma, amin technikai, használathoz kapcsolódó, vagy akár tudományos kérdéseket lehet megvitatni, hibákat bejelenteni, stb. A meghatározások alatt egy kommentszekcióban lehet a megfigyeléshez kapcsolódóan üzeneteket váltani. És persze a projektek is kiváló terepei a kapcsolatépítésnek.</p><p style="text-align: justify;"><b>Tudományos kimenet </b>-- Az iNaturalist adatai nagyon sokféleképpen tudnak hasznosulni a tudomány számára. Egy külföldi kollégám például a számára ismeretlen területeken az iNaturalistra feltöltött sziki fajok előfordulásai alapján kereste meg sikerrel a szikes élőhelyeket. <a href="https://link.springer.com/article/10.1007/s10344-022-01623-5" target="_blank">Szentiványi & Vincze (2022)</a> az iNaturalistra feltöltött fotók alapján vizsgálta a barna varangy és egy parazitája elterjedését. <a href="https://academic.oup.com/ee/advance-article-abstract/doi/10.1093/ee/nvac073/6731819?redirectedFrom=fulltext&login=false" target="_blank">Vannak próbálkozások</a> a növények és a virágaikat látogató rovar közti kapcsolatok vizsgálatára is. A taxonómiai és faunisztikai jellegű cikkeknek pedig se szeri, se száma, köztük <a href="https://www.biotaxa.org/Zootaxa/article/view/zootaxa.3620.1.8" target="_blank">új fajok leírásához</a> is vezettek már a feltöltött fotók. Azt gondolom, az iNaturalist ezekre a célokra a legalkalmasabb. Jóval több kihívással kell szembenéznünk, ha a diverzitás és a kompozíció változatosságát szeretnénk vizsgálni az adatokkal, de például egy friss, <a href="https://www.nature.com/articles/s41559-022-01904-x" target="_blank">Nature Ecology & Evolution</a> lapjain megjelent cikkben éppen ezt teszik a faji jellegek alapján. Sok a módszertani jellegű tanulmány is, pl. <a href="https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0304380021000260?via%3Dihub" target="_blank">ez itt</a>. A fórumban gyűjtik az iNaturalist felhasználásával írt cikkeket, elég hosszú a lista (<a href="https://forum.inaturalist.org/t/published-papers-that-use-inaturalist-data-wiki-1-up-to-2019/2859" target="_blank">2019-ig</a>, <a href="https://forum.inaturalist.org/t/published-papers-that-use-inaturalist-data-wiki-2-2020-and-2021/20913" target="_blank">2020-2021</a>, <a href="https://forum.inaturalist.org/t/published-papers-that-use-inaturalist-data-wiki-3-2022-and-2023/34753" target="_blank">2022-2023</a>). Fontos tudni, hogy iNaturalist tudományos szintű adatait több nagy adatbázis is átveszi, pl. a <a href="https://www.gbif.org/what-is-gbif" target="_blank">Global Biodiversity Information Facility (GBIF)</a>, amely talán a legfontosabb nemzetközi adatbázis, amely a fajok elterjedési adatait foglalja össze. Ahogy azt is, hogy ha egy nagy nemzetközi kutatáshoz elterjedési adatok kellenek sok országból, akkor általában nem hajtják fel az összes ország összes adatbázisát, egyszerűen csak letöltik, ami a GBIF-ben van, és hisznek benne, hogy az esetleges hiányok nem torzítják majd az eredményt. Esetleg ha az országnak van egészen friss, modern szintézise, akkor a biztonság kedvéért megnézik azt is, de pl. kontinenseken átívelő elemzésekhez általában elégnek gondolják ezt a szintű pontosságot, és talán nem alaptalanul. Nem állítom, hogy ez a jó gyakorlat, de a tény többnyire ez. Emiatt ha azt szeretnénk, hogy Magyarország hiteles adatokkal szerepeljen a nemzetközi vizsgálatokban (amelyek majd ránk is érvényes visszacsatolásokat implikálhatnak, pl. természetvédelmi szakpolitikákban), akkor nemzetközileg látható adatbázisban (is) érdemes közzétenni az adatokat. Ami természetesen nem zárja ki, hogy hazai adatbázisban vagy publikációban is megjelenjenek.</p><p style="text-align: justify;"><b>Korlátok</b> -- Korlátok természetesen léteznek, de ezek közül elég kevés az, ami kimondottan az iNaturalistre jellemző, és más adatgyűjtő oldalakra nem. Ami az iNaturalist sajátja, az a közösségi határozási mechanizmus, és az ebből fakadó torzítások. Például nem kevés felhasználó ha meglát egy határozást egy megfigyelés alatt, jellemzően a sajátja alatt, azt "automatikusan" megerősíti, vagyis hozzáad egy elvileg független, támogató határozást, ezzel az adat tudományos szintre emelkedik. Kimutatható azonban, hogy ezek a "megerősítések" gyakran egyfajta csordaszellemből fakadnak. Magam is találkoztam olyan felhasználóval, aki a saját, egyébként nehezen felismerhető fotóira először hajmeresztő mértékben téves határozásokat adott, amik arról tanúskodtak, hogy kritikátlanul elfogadta a gépi határozási javaslatokat, majd a határozásaimat látva mindegyikkel "egyetértett". Ha ilyen esetekben én tévedtem, akkor az egyetértő határozás is téves, mégis tudományos szintű lett az adat. Ilyenkor abban lehet bízni, hogy valakinek feltűnik a hiba. Alább egy erős példa, amit itt én javítottam:</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgvSbxMnxiR-kp5dC9BosIrtpwZS6b34n4Q11w44IqwQnE1_vnlBbxSFY8XPs6uqkwXqq6R7wat2RVGWeR4hLKZ7AEgAwl7olPhhraOKKUXeAmB5dFSzjbGUALGn0XwpLPlalvDtosLawyNw0F0Myta7NQeYR9ybP44FdEbzQIRG403aKGrKXc1MWIP/s1102/inat5.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="771" data-original-width="1102" height="448" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgvSbxMnxiR-kp5dC9BosIrtpwZS6b34n4Q11w44IqwQnE1_vnlBbxSFY8XPs6uqkwXqq6R7wat2RVGWeR4hLKZ7AEgAwl7olPhhraOKKUXeAmB5dFSzjbGUALGn0XwpLPlalvDtosLawyNw0F0Myta7NQeYR9ybP44FdEbzQIRG403aKGrKXc1MWIP/w640-h448/inat5.jpg" width="640" /></a></div><br /><p style="text-align: justify;"><br /></p><p style="text-align: justify;">A fentiekből talán érthető, miért gondolom az iNaturalistet egy nagyszerű rendszernek. Egyformán jól jön gyalogtúra során egy laikusnak, aki kíváncsi lesz egy virág nevére, egy külföldi utazónak, aki a meglátogatott ország fajait egyáltalán nem ismerheti, egy gazdálkodónak, akinek egy fura rovar eszi a növényeit, vagy egy kutatónak, aki célirányosan gyűjt adatokat. Természetesen nem az iNaturalist, vagy bármely más hasonló rendszer lesz a terepi kutatások Szent Grálja. Nem lehet vele egyszerre megválaszolni az összes eddig nyitva álló kérdést. Azonban nagyon sokat segíthet abban, hogy a laikusok új ismereteket és élményeket szerezzenek a természetről, a kutatók pedig egy kiaknázatlan információforráshoz jussanak, és újfajta kérdéseket vizsgálhassanak. Jó szívvel ajánlom ezért az adatfeltöltést mindenkinek, a hozzáértőknek pedig a határozást is.</p>Unknownnoreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-2283571222654895784.post-50526649340248640412022-11-02T23:29:00.000+01:002022-11-02T23:29:00.545+01:00Füleskuvikok a Gödöllői-dombságban - az első madaras cikkszerzőségem<div style="text-align: justify;">Akik személyesen ismernek, azok számára valószínűleg nem árulok el azzal titkot, hogy a szenvedélyem a madarászás. Életem egy bizonyos szakaszában úgy éreztem, hogy ennek gyakorlásához madárgyűrűző-vizsgát is jó lenne tennem, emellett bekapcsolódtam az <a href="https://www.mme.hu/" target="_blank">MME</a> gödöllői helyi csoportja, főleg Kerényi Zoltán és Lehel György által művelt füleskuvik-védelembe és kutatásba. A főleg az ő munkájuk révén összeállt adatokból jelent meg egy cikkünk az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály és MME Ragadozómadár-védelmi Tanács közös évkönyvében, a <a href="https://www.mme.hu/heliaca-evkonyv" target="_blank">Heliacában</a>.</div><div style="text-align: justify;">A cikkben szó esik a füleskuvikok elterjedéséről, állománynagyságáról, élőhelyválasztásáról, az odúfoglalási tapasztalatokról, a területhűségről, valamint az ivarok biometriai határozási nehézségeiről. (Valójában ennél is többféle elemzést terveztünk, de sajnos nem teljesültek fontos statisztikai alapfeltételek.) A munka leginkább a szerzőtársaimat dicséri, de örülök, hogy én is hozzájárulhattam itt-ott. Ez az első tudományos cikkszerzőségem madaras témában, emiatt az iromány különleges számomra.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjlnHjo2lSd0yg4Hqc3V7ETRAgtc5ogClD-MPLzfWj4dcADCTFr0qchzzTnjqJprMk_HccUUAbQB1h15sNhy0Nn0gyG069BumXYN_r8LXU_bR1vR3WxSY6Bp7MPdzkFfc4kqI-jCRBDHNIJRVFpmEb1YS2oUCxtuikcrrgLtpacH25Y3vioLI9HcJr1/s1200/DSC_85402576.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="900" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjlnHjo2lSd0yg4Hqc3V7ETRAgtc5ogClD-MPLzfWj4dcADCTFr0qchzzTnjqJprMk_HccUUAbQB1h15sNhy0Nn0gyG069BumXYN_r8LXU_bR1vR3WxSY6Bp7MPdzkFfc4kqI-jCRBDHNIJRVFpmEb1YS2oUCxtuikcrrgLtpacH25Y3vioLI9HcJr1/w300-h400/DSC_85402576.jpg" width="300" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Füleskuvik gyűrűzéskor</td></tr></tbody></table><br /><div><br /></div><div style="text-align: justify;">A <i>füleskuvik (Otus scops)</i> egy Dél- és Kelet-Európától Közép-Ázsiáig elterjedt bagolyfaj, amely Magyarországon fokozott védelem alatt áll. Az európai és világállománya valószínűleg csökken, míg a hazai állomány stabil, és többek megfigyelései szerint az utóbbi évtizedben jelentősen nőtt. A Gödöllői-dombságban helyenként gyakori madár, a tavaszi és koranyári éjszakákon hallható füttyei jellegzetes táji elemnek is mondhatók. Az egyetlen igazi vonuló bagolyfaj Magyarországon, a telet Nyugat- és Közép-Afrikában, kisebb számban a Földközi-tenger medencéjében tölti. Első egyedei április legelején érkeznek, az utolsók szeptemberben indulnak útnak. Elsősorban a facsoportok és nyílt, gyepes területek mozaikját kedveli, és nem idegenkedik az épített környezettől sem. Mesterséges odúval jól telepíthető. Nagyobb rovarokkal és kisebb emlősökkel táplálkozik.</div><div><br /></div><div>A cikk hivatkozása alább látható, a Heliaca pedig teljes egészében <a href="https://www.mme.hu/heliaca-evkonyv" target="_blank">olvasható itt</a>.<div><br /></div><div>Kerényi Z., Lehel Gy., Lengyel A. (2022): Füleskuvik-védelem és kutatás a Gödöllői-dombságban. <i>Heliaca</i> 18: 43-52.</div></div>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2283571222654895784.post-52869298990240996372022-10-19T23:58:00.004+02:002022-11-23T10:42:10.509+01:00Új ökológiai mutatók az európai növények zavarástűréséről<p style="text-align: justify;">Idén belecsöppentem egy nemzetközi együttműködésbe, amelynek célja az volt, hogy az európai növényfajok jelentős részére kidolgozzon egy sokoldalú "pontrendszert", amely a fajok zavarástűrésével, zavarásigényével kapcsolatos. Hasonló rendszerek léteztek már korábban is több európai országra vonatkozóan, pl. Magyarországon a <a href="https://buki-konyv.hu/hu/webshop/a-magyar-flora-szocialis-magatartas-tipusai-termeszetessegi-es-relativ-okologiai-ertekszamai-social-behaviour-types-of-the-hungarian-flora-its-naturalness-and-relativ-ecological-indicator-values/2088/" target="_blank">Borhidi-féle szociális magatartási típusok</a>, de a határokon átívelő kiterjesztésük mindeddig csak álom maradt. A szerzői gárdánk ezt úgy valósította meg, hogy az <a href="http://euroveg.org/eva-database" target="_blank">Európai Vegetációs Archívumból (EVA)</a> lekért több mint 1,2 millió cönológiai felvételt hozzárendeltük az <a href="https://www.eea.europa.eu/data-and-maps/data/eunis-habitat-classification-1" target="_blank">EUNIS élőhelyekhez</a> egy <a href="https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1111/avsc.12519" target="_blank">automatizált osztályozó algoritmussal</a>, majd megvizsgáltuk, hogy a fajok mely élőhelyeket részesítik előnyben. Az élőhelyeket pontoztuk a rájuk jellemző zavarási rezsim több tulajdonsága szempontjából. Külön foglalkoztunk a zavarás súlyosságával, gyakoriságával, a kaszálás gyakoriságával, a legelési nyomással, valamint a talajbolygatással. Ezután a fajokra jellemző élőhelyekre adott zavarási pontszámok alapján becsültük a fajok jellemző válaszát az egyes zavarási típusokra.</p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhTWvt9JmE6mJ-7rH0Us7J_h_IMDSD10iNrvUPliVKWddDX4fd3JPEJRHKoI2hKV5KJsmVl1r1EghIg31UWquDyT6kYJ9YBGFPVXuHHq5V0x1j7pkZ1Ajh_B_mhsCLctA6nGfyEy0CAwAFmcMnqrCKey8JGPJ18gn70RqJLYTXAegu3wD3u_N7whovU/s1000/DSC_65891110.png" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1000" data-original-width="664" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhTWvt9JmE6mJ-7rH0Us7J_h_IMDSD10iNrvUPliVKWddDX4fd3JPEJRHKoI2hKV5KJsmVl1r1EghIg31UWquDyT6kYJ9YBGFPVXuHHq5V0x1j7pkZ1Ajh_B_mhsCLctA6nGfyEy0CAwAFmcMnqrCKey8JGPJ18gn70RqJLYTXAegu3wD3u_N7whovU/w265-h400/DSC_65891110.png" width="265" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span>A <i>lápi hízóka (Pinguicula vulgaris)</i> a zavarásra legérzékenyebb fajok egyike</span></td></tr></tbody></table><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj8V8GZi1HK9IIBkQVnhKsXkUhIwWn9RyxhfmwrdIWEU-VFkp1pGU85gxeQPnPTYbI7VLu7VTmbknHZI85afSkCtDWZDG9o2JaBsXSV2BoeCDRi7rjDadnv8VQ8EVaaBZH8gA4uo6zyfgSkgNwj-FqEeKwFqtEHBKktbnvv3Fd2I5_hrs7jSb6WWt57/s1200/DSC_0477b.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="797" data-original-width="1200" height="266" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj8V8GZi1HK9IIBkQVnhKsXkUhIwWn9RyxhfmwrdIWEU-VFkp1pGU85gxeQPnPTYbI7VLu7VTmbknHZI85afSkCtDWZDG9o2JaBsXSV2BoeCDRi7rjDadnv8VQ8EVaaBZH8gA4uo6zyfgSkgNwj-FqEeKwFqtEHBKktbnvv3Fd2I5_hrs7jSb6WWt57/w400-h266/DSC_0477b.jpg" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span>A <i>vöröslő disznóparéj (Amaranthus deflexus)</i> kifejezetten zavarásigényes növény</span></td></tr></tbody></table><br /><p style="text-align: justify;">Az eredményben természetesen nagy meglepetés nem született, és nem is ez volt a cél. A bolygatás súlyosságára legérzékenyebb fajok az oligotróf gyepek, lápok és fenyérek növényei lettek, míg az azt legjobban tűrők (valójában azt igénylők) a ruderális és szántóföldi gyomok. Biztosan maradtak benne olyan "hibák" is, amelyek a fajok lokális, összességében ritkán megfigyelhető viselkedését nem fejezik ki kellőképpen. Ennek az oka alighanem a lokális adathiány - hiába az 1,2 millió felvétel, ha vannak még alulreprezentált területek, pl. Magyarország... Magánál az indikátorrendszernél fontosabbnak tartom, hogy amennyire csak lehet, reprodukálható módon, adatok és szakértői konszenzus alapján, statisztikai módszerekkel állítottunk elő egy többszempontú indikátorrendszert eddig tudtommal példátlan földrajzi kiterjedésre. Gratulálok a cikk "húzóembereinek", és örülök, hogy valamit hozzátehettem.</p><p style="text-align: justify;">A puding kész, kezdhetjük kóstolgatni!</p><p style="text-align: justify;"><br /></p><p style="text-align: justify;">Az adatbázis a Zenodo adatrepozitóriumból érhető el: <a href="https://zenodo.org/record/7116957">https://zenodo.org/record/7116957</a></p><p style="text-align: justify;"><br /></p><p style="text-align: justify;">A cikk pedig alább:</p><p style="text-align: justify;"><span style="font-family: times;">Midolo, G., Herben, T., Axmanová, I., Marcenò, C., Pätsch, R., Bruelheide, H., Karger, D. N., Aćić, S., Bergamini, A., Bergmeier, E., Biurrun, I., Bonari, G., Čarni, A., Chiarucci, A., De Sanctis, M., Demina, O., Dengler, J., Dziuba, T., Fanelli, G. … Chytrý, M. (2022). Disturbance indicator values for European plants. <i>Global Ecology and Biogeography,</i> <a href="https://doi.org/10.1111/geb.13603">https://doi.org/10.1111/geb.13603</a></span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-family: times;"><br /></span></p><p style="text-align: justify;"><u><span style="font-family: times;">Abstract</span></u></p><p style="text-align: justify;"><i><span style="font-family: times;">Motivation</span></i></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-family: times;">Indicator values are numerical values used to characterize the ecological niches of species and to estimate their occurrence along gradients. Indicator values on climatic and edaphic niches of plant species have received considerable attention in ecological research, whereas data on the optimal positioning of species along disturbance gradients are less developed. Here, we present a new data set of disturbance indicator values identifying optima along gradients of natural and anthropogenic disturbance for 6382 vascular plant species based on the analysis of 736,366 European vegetation plots and using expert-based characterization of disturbance regimes in 236 habitat types. The indicator values presented here are crucial for integrating disturbance niche optima into large-scale vegetation analyses and macroecological studies.</span></p><p style="text-align: justify;"><i><span style="font-family: times;">Main types of variables contained</span></i></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-family: times;">We set up five main continuous indicator values for European vascular plants: disturbance severity, disturbance frequency, mowing frequency, grazing pressure and soil disturbance. The first two indicators are provided separately for the whole community and for the herb layer. We calculated the values as the average of expert-based estimates of disturbance values in all habitat types where a species occurs, weighted by the number of plots in which the species occurs within a given habitat type.</span></p><p style="text-align: justify;"><i><span style="font-family: times;">Spatial location and grain</span></i></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-family: times;">Europe. Vegetation plots ranging in size from 1 to 1000 m2.</span></p><p style="text-align: justify;"><i><span style="font-family: times;">Time period and grain</span></i></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-family: times;">Vegetation plots mostly sampled between 1956 and 2013 (= 5th and 95th quantiles of the sampling year, respectively).</span></p><p style="text-align: justify;"><i><span style="font-family: times;">Major taxa and level of measurement</span></i></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-family: times;">Species-level indicator values for vascular plants.</span></p><p style="text-align: justify;"><i><span style="font-family: times;">Software format</span></i></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-family: times;">csv file.</span></p><p style="text-align: justify;"><br /></p>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2283571222654895784.post-66318243905928134422022-10-06T11:44:00.004+02:002022-10-06T11:44:51.159+02:00Szakdolgozati témalehetőségeim az ELTE BTDK diák-mentor börzéjén<p style="text-align: justify;">Ma lesz az <a href="https://btdk.elte.hu/" target="_blank">ELTE Biológus Tudományos Diákkör</a> Diák-mentor börzéje, ahol sajnos online formában sem fogok tudni részt venni. A szakdolgozati témalehetőségeim azonban elérhetők <a href="https://figshare.com/articles/presentation/_K_kol_giai_s_Botanikai_Int_zet_V_cr_t_t_Lengyel_Attila_-_TDK_lehet_s_g/21286014" target="_blank">a megosztott diáimon</a>, illetve itt a blogon az <a href="http://lengyel-attila.blogspot.com/p/temakiirasok.html" target="_blank">erre a célra fenntartott oldalon</a> is.</p><p><br /></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg-2wjij8xVm26AErTcgSDvSzjEr3mfl6WWp4nrsDM-o2I2wQ9rdlSc1ld7QyFU-bes-mGzv_lIDUSXLvuBh1Zq0pZ149DlYz9jCa9sTEt0fyO2B4NLAcCW-SKRJkYVVihhk8UrZrsnQmgvfcNJSg8YsnTfTsTgyIO2gFJCX39x0E8mKaxmBmSPT5Cd/s4896/P1120040.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="3672" data-original-width="4896" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg-2wjij8xVm26AErTcgSDvSzjEr3mfl6WWp4nrsDM-o2I2wQ9rdlSc1ld7QyFU-bes-mGzv_lIDUSXLvuBh1Zq0pZ149DlYz9jCa9sTEt0fyO2B4NLAcCW-SKRJkYVVihhk8UrZrsnQmgvfcNJSg8YsnTfTsTgyIO2gFJCX39x0E8mKaxmBmSPT5Cd/w640-h480/P1120040.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: x-small;"><i>Selyemkóró (Asclepias syriaca)</i> és <i>fenyércirok (Sorghum halepense)</i> együttes inváziója egy Börzsöny-lábi parlagon</span></td></tr></tbody></table><br /><p><br /></p><p><br /></p><p><br /></p>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2283571222654895784.post-57202367298522623282022-08-28T23:45:00.005+02:002022-08-29T09:33:40.370+02:00Az özönnövények és az aszály<p style="text-align: justify;">Az évszázad legszárazabb évét éljük eddig, ez nem vitás. Sajnos afelől is kevés a kétség, hogy a jövőben az időjárási szélsőségek egyre gyakoribbak lesznek, vagyis egyre többször tapasztalunk majd hasonlóan száraz és meleg éveket, aztán özönvízszerű esőket is. A jóslatok szerint a klímaváltozás kedvezni fog a biológiai invázióknak, mert az éghajlati zónák eltolódása a fajok számára élhető régiókat is elmozdítja. Ebben a bejegyzésben megosztok néhány megfigyelést arról, hogy az általam vizsgált területeken az aszály hogyan érintette elsősorban a <i>magas</i> és a <i>kanadai aranyvessző</i> (<i>Solidago gigantea</i>, <i>S. canadensis</i>), valamint a <i>selyemkóró (Asclepias syriaca)</i> állományait. A szóban forgó területek a Vácrátót és Szada közötti térségben helyezkednek el, homokos alapkőzeten, jobbára laza, rossz víztartó képességű, homokos talajon.</p><p style="text-align: justify;"><br /></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiL4FaAW8lrQ5NHSQOrnVIF77W_q8dGmk1V--9JVkLnhlLfFiArkAy9zNhv7gARBmaAoOXcxDCz6EVyFz1CXr9Lpkii8EiKTTFmtgtO1aMmEvd1QKwX5WfwFxQqHweAasdxUonqOzu2GEt_q3S9KcQOAg3O_yLEJdHxPiQJyUfHKJ-4UYPxUF2TNt3q/s2000/DSC_0198.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1328" data-original-width="2000" height="424" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiL4FaAW8lrQ5NHSQOrnVIF77W_q8dGmk1V--9JVkLnhlLfFiArkAy9zNhv7gARBmaAoOXcxDCz6EVyFz1CXr9Lpkii8EiKTTFmtgtO1aMmEvd1QKwX5WfwFxQqHweAasdxUonqOzu2GEt_q3S9KcQOAg3O_yLEJdHxPiQJyUfHKJ-4UYPxUF2TNt3q/w640-h424/DSC_0198.jpg" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: x-small;">A telep szegélye felől elszáradó aranyvesszős</span></td></tr></tbody></table><p style="text-align: justify;">Megfigyelésem szerint a talaj szárazságát mindhárom özönnövény erősen megsínylette. Az aranyvesszők gyakran kör alakú polikormonjainak külső zónájában a hajtások elszáradtak, csak a belsők maradtak zöldek, vagy még azok sem. Az aranyvesszők tömegével borított parlagokon több tíz, akár több száz négyzetméteres foltok keletkeztek, ahol a hajtások leszáradtak, akár meg is feketedtek. Aztán amikor augusztus utolsó harmadában megjöttek az esők, az életben maradók elkezdtek virágozni. Jelenleg egymás mellett figyelhetők meg a csupasz kórók és az erőteljesen virágzók nagy foltjai. Valószínű, hogy a hajtások elszáradása nem jelentette a növények teljes pusztulását, hiszen a gyöktörzsükben elraktározott tápanyagokból és a mélyebb rétegekben esetleg elérhető vízből a felszín alatti részek még életben maradhattak.</p><p style="text-align: justify;"><br /></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgk5G2e2vSDilL7te7NmY0sRF367jj4Jlza69XvADy3e34k3-80TpUzrGDc4t1vSCRbqlbbtfY_yJpG3GCJo3X3olcbfVrj8YkGlN3mOEcwoDxya36U2hPbd7erfW7CDRAq7iGwnW4i1EzK2jwDqAnbaNJECQpcF5tOm3Rg8YcuMIJPwfEcfsajF_nk/s2000/DSC_0156.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1328" data-original-width="2000" height="424" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgk5G2e2vSDilL7te7NmY0sRF367jj4Jlza69XvADy3e34k3-80TpUzrGDc4t1vSCRbqlbbtfY_yJpG3GCJo3X3olcbfVrj8YkGlN3mOEcwoDxya36U2hPbd7erfW7CDRAq7iGwnW4i1EzK2jwDqAnbaNJECQpcF5tOm3Rg8YcuMIJPwfEcfsajF_nk/w640-h424/DSC_0156.jpg" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: x-small;">Nagyrészt elszáradt aranyvesszős néhány túlélő hatjással</span></td></tr></tbody></table><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEisbCOeiFXCIDTONl5r1ccr9pqhRTvkmbba9OosFb9fR0wuxVBNAmQv_CLXs6eGGxeTw_RGcsDufzJk7a7TcmPDPYAJMuR6Ffqijhv3AoIvAHoPOaJObjHkY8a5xj7d_FPPPVBMLRwx1S736CczaiqbuRVy_1Si9fhmzOPbNbWc-JNDSMKhnKl1v_E7/s2000/DSC_0151.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1328" data-original-width="2000" height="424" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEisbCOeiFXCIDTONl5r1ccr9pqhRTvkmbba9OosFb9fR0wuxVBNAmQv_CLXs6eGGxeTw_RGcsDufzJk7a7TcmPDPYAJMuR6Ffqijhv3AoIvAHoPOaJObjHkY8a5xj7d_FPPPVBMLRwx1S736CczaiqbuRVy_1Si9fhmzOPbNbWc-JNDSMKhnKl1v_E7/w640-h424/DSC_0151.jpg" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: x-small;">Nagy foltokban elszáradt selyemkóró és aranyvessző</span></td></tr></tbody></table><br /><p style="text-align: justify;">Hasonlóan viselkedtek a selyemkórók is. A selyemkóró június közepétől virágzik elvileg, ez valamelyest meg is indult, de a szárazság miatt aránylag kevés életerős hajtást lehetett látni, sok virágzat fejlődött torzul, vagy száradt el időközben. A növények elkezdték ledobálni a leveleiket. Mivel a selyemkóró lazább állományokat képez az aranyvesszőnél, itt nem volt annyira látványos a sarjtelepek kívülről befelé történő elhalása, de itt is jelentős mennyiségben kapituláltak az időjárásnak a talaj feletti hajtások. Hogy a felszín alatt mi történt, arra most sem tudom a választ.</p><p style="text-align: justify;"><br /></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEih0t7KKNbeLenhmWjoNee6k2Y_tNg5A2STGQWbGBnh8YHU6oksGetjhJkb9HLbrZMEOwiE2ZynzCv9nq0cojl8I-0cD7qh3xfUYGReYIlv7-OX_837ssGA5pE78CdULtBBa9X-jMtULiikXqUNn0OSOsO2XPja9qsWtgFiCGVlFCbD-lKeKQ75xowB/s2000/DSC_0108.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1328" data-original-width="2000" height="424" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEih0t7KKNbeLenhmWjoNee6k2Y_tNg5A2STGQWbGBnh8YHU6oksGetjhJkb9HLbrZMEOwiE2ZynzCv9nq0cojl8I-0cD7qh3xfUYGReYIlv7-OX_837ssGA5pE78CdULtBBa9X-jMtULiikXqUNn0OSOsO2XPja9qsWtgFiCGVlFCbD-lKeKQ75xowB/w640-h424/DSC_0108.jpg" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: x-small;">Száraz élőhelyeken csak elvétve virágzott a selyemkóró</span></td></tr></tbody></table><br /><p style="text-align: justify;">Az aszály az egyéves özönnövényeket sem kímélte. <i>Betyárkóróval (Conyza canadensis)</i> és <i>seprencével (Erigeron annuus s.lat.)</i> gyakorlatilag nem találkoztam, pedig csupa-csupa számukra ideális élőhelyen fordultam meg. A <i>kokárdavirágok (Gaillardia)</i> viszont még időben virágoztak, már érett termésekkel együtt száradtak el a kóróik.</p><p><br /></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjuc2Rf1P6MWQ86YBtmtDdE8uB1o9qxba7uHt28UKlINWrCs-Ij3RTB4KwB836BuYpyVpCLyjZQcsDEzkICxdLhcSygW-iMFiOyw_ghUwPO-0EyuK_X-UmnIozBfza5LoNSJhHYaYxmMr4vqzre8JEB7hXu7pfbrBxmhjMYpUdY-RdNABKf1i7-jwxU/s2000/DSC_0102.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="2000" data-original-width="1328" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjuc2Rf1P6MWQ86YBtmtDdE8uB1o9qxba7uHt28UKlINWrCs-Ij3RTB4KwB836BuYpyVpCLyjZQcsDEzkICxdLhcSygW-iMFiOyw_ghUwPO-0EyuK_X-UmnIozBfza5LoNSJhHYaYxmMr4vqzre8JEB7hXu7pfbrBxmhjMYpUdY-RdNABKf1i7-jwxU/w424-h640/DSC_0102.jpg" width="424" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: x-small;">A Jakab-napi aggófű meglepően jól tűrte a szárazságot</span></td></tr></tbody></table><br /><p style="text-align: justify;">A fentiek alapján akár bizakodhatnánk is, hátha a klíma maga fogja visszaszorítani az özönfajokat. Én megsem vagyok optimista, ugyanis az őshonos fajok ugyanígy megsínylették az elmúlt hónapokat. A vizsgált gyepek és parlagok szinte alig mutattak valami zöldet, csak sárgás-barnás elszáradt füveket, kórókat. A cönológiai felvételekben is összeszáradt, apró maradványokból voltam kénytelen határozgatni. (Nehéz feladat ilyenkor egyébként az élő növényzet borításának becslése, mivel gyakorlatilag álló és fekvő avarrá változott minden, ami tavasszal még akár élhetett is.) Üdítő kivételt olyan fajok jelentettek, amelyek valószínűleg rendkívül mélyre hatoló gyökereiknek köszönhetik túlélésüket. Ilyen volt pl. a <i>hosszú zsurló (Equisetum ramosissimum)</i>, a <i>mezei üröm (Artemisia campestris)</i>, a <i>Jakab-napi aggófű (Senecio jacobaea) </i>és a <i>homoki imola (Centaurea arenaria)</i>.</p><p style="text-align: justify;"><br /></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJ5A_Nzq9gfHfvbClM_NwXbD2LT_F03Ie7t3aGvx9mwcT77TyvSvaTOAB8vO1UBt8jt8l1cnABNz34cC_YRi0qnQWXEA-Z44rVddO4QuQCjETpVc4q69RuU4JLZV1P4-jMALzZKT1rPKVa2nLl5S5mwObQoJWH9RJWOYjI6JuLJ5Q3kBfdMkb2uAZa/s2000/DSC_0114.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1328" data-original-width="2000" height="424" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJ5A_Nzq9gfHfvbClM_NwXbD2LT_F03Ie7t3aGvx9mwcT77TyvSvaTOAB8vO1UBt8jt8l1cnABNz34cC_YRi0qnQWXEA-Z44rVddO4QuQCjETpVc4q69RuU4JLZV1P4-jMALzZKT1rPKVa2nLl5S5mwObQoJWH9RJWOYjI6JuLJ5Q3kBfdMkb2uAZa/w640-h424/DSC_0114.jpg" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: x-small;">Üdébb parlagon már a selyemkóró is tömegben tudott nyílni</span></td></tr></tbody></table><div style="text-align: justify;"><br /></div><p style="text-align: justify;">Az üdébb és tápanyagdúsabb helyeken az aranyvessző és a selyemkóró is "szemre" jobban bírta, az odavaló őshonos fajokon ilyet nem igazán vettem észre.</p>Unknownnoreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-2283571222654895784.post-33817844378736734682022-07-25T23:16:00.002+02:002022-07-25T23:20:54.661+02:00Adatgyűjtő projekt a hazai idegenhonos növényekről az iNaturalisten<p style="text-align: justify;"><a href="https://www.knp.hu/hu/hirek/kaktuszok-a-termeszetben-barki-segitheti-a-kutatok-munkajat-385?" target="_blank">Kaktuszok</a>, <a href="https://www.agraroldal.hu/homoki-prerifu.html" target="_blank">prérifüvek</a>, <a href="http://lengyel-attila.blogspot.com/2022/06/kokardavirag-egy-uj-invazio-kezdete.html" target="_blank">kokárdavirág</a>... csak néhány azok közül az idegenhonos növények közül, amelyek az utóbbi években különféle természetközeli élőhelyeken újonnan jelentek meg. A legsúlyosabb esetekkel a kutatók és természetvédők "hivatalból" is foglalkoznak, a kapacitás azonban véges, mindig jönnek újabb és újabb fajok. Azt gondolom (és nem csak én), hogy az amatőr (mármint nem ezért fizetett) természetjárók, "hobbibotanikusok" népes közössége az efféle nehézségek leküzdésében nagy segítséget nyúthatna. Ez nem más, mint a 'citizen science', amiről már írtam <a href="http://lengyel-attila.blogspot.com/search/label/citizen%20science" target="_blank">néhányszor</a>.</p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhvL0X9OV4Jk_g-TOoE1mG2Ekc6MIrD_qy7rGXvea7Qk_61RD1QYq8-cyDoW5GpCR7YWv6wDh2KbbeEkp8dtJIfCYQRud9VyDt-fyCmUVxw1eSqDaSmUmduqWHjKbhwJ0PzkIge_KJC1mxSwrvFOCJulniLS8EYRajrxaC74vr0VY5lh9xLjKc2VUvo/s2400/P1090277b.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1800" data-original-width="2400" height="480" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhvL0X9OV4Jk_g-TOoE1mG2Ekc6MIrD_qy7rGXvea7Qk_61RD1QYq8-cyDoW5GpCR7YWv6wDh2KbbeEkp8dtJIfCYQRud9VyDt-fyCmUVxw1eSqDaSmUmduqWHjKbhwJ0PzkIge_KJC1mxSwrvFOCJulniLS8EYRajrxaC74vr0VY5lh9xLjKc2VUvo/w640-h480/P1090277b.jpg" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span><i>A telet átvészelő kaktuszok Ágasegyházán</i></span></td></tr></tbody></table><p style="text-align: justify;">Az <a href="https://www.inaturalist.org/home" target="_blank">iNaturalist</a> nemzetközi szinten az egyik legelterjedtebb, legprofibb biológiai adatgyűjtő oldal, ahová fotóval dokumentált előfordulásokat lehet feltenni. Ez egy minden élőlénycsoportra kiterjedő adatgyűjtő oldal, ahol fajok észleléseit lehet közzétenni, illetve határozási segítséget kérni. Elsősorban az amatőr természetbúvárok tudományos hozzájárulásának egy fontos tere, fejlettebb országokban a kutatásban és az oktatásban is komoly hasznát veszik. Böngészőből és applikációról is működik, egy egyszerű regisztráció vagy Google vagy Facebook-os belépés, és már kész is. Magyarul is elérhető (bár még nem 100%-osan). Mindenkinek ajánlom!</p><p style="text-align: justify;">Ezen a platformon csináltam egy <a href="https://www.inaturalist.org/projects/idegenhonos-novenyek-magyarorszagon-alien-plants-in-hungary" target="_blank">"Idegenhonos növények Magyarországon / Alien Plants in Hungary"</a> nevű projektet. A célja, hogy az amatőr természetbúvárok által gyűjtött előfordulási adatok láthatóvá tételével pontosabb képet kapjunk a hazai jövevényfajok elterjedéséről, különös tekintettel az olyan fajokra, amelyek egy lehetséges invázió korai fázisában járnak.</p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMKM2mm9Ur1Ecelkulxq7kTufVP6wk08clyALWitTLV40_NaGbFRB7Vn9tm504YCOVmt4paPqE-l3BWlcASSw37a5TyLo_K2MqnS-bSNujEXb_dT4pAD60RdZIIKYwK9lpkuDkBl_6GDubRbwDSlqXORi1YxmIp29j9JbJr4ukpP6-V3bz7D-0yQfA/s1200/DSC_84371345-2.png" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="863" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMKM2mm9Ur1Ecelkulxq7kTufVP6wk08clyALWitTLV40_NaGbFRB7Vn9tm504YCOVmt4paPqE-l3BWlcASSw37a5TyLo_K2MqnS-bSNujEXb_dT4pAD60RdZIIKYwK9lpkuDkBl_6GDubRbwDSlqXORi1YxmIp29j9JbJr4ukpP6-V3bz7D-0yQfA/w460-h640/DSC_84371345-2.png" width="460" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span><i>Intenzíven terjedő jövevényünk a csókalábú útifű (Plantago coronopus)</i></span></td></tr></tbody></table><p style="text-align: justify;">A projekthez való hozzájárulás roppant egyszerű: növények előfordulásait kell feltölteni az iNaturalistre fotóval, pontos hellyel és dátummal, onnan a honlap szerint "Behurcolt" státuszú fajok magyarországi adatai automatikusan bekerülnek a projektbe.</p><p style="text-align: justify;">Örülnék, ha minél többen csatlakoznának a projekthez, de valójában enélkül is lehet feltölteni adatot, amiért szintén hálás lennék. Az adatokra az iNaturalist jogosultságai vonatkoznak, tehát mindenki maga dönti el, milyen licenszet állít be hozzájuk.</p><p style="text-align: justify;">A nyárutó és az ősz az adventív fajok "csúcsidőszaka", töltsünk fel minél több adatot róluk!</p>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2283571222654895784.post-19182973107941280812022-06-16T01:16:00.001+02:002022-06-16T10:17:13.742+02:00Kokárdavirág - egy új invázió kezdete<p style="text-align: justify;">Júniusban indul a lágyszárú özönnövények szezonja: a japánkeserűfű már nagyra nőtt, a selyemkóró sokfelé virágzik, az aranyvessző intenzíven növekszik, aztán jönnek a többiek is sorban. A héten el is kezdtem végigjárni az <a href="http://lengyel-attila.blogspot.com/2021/07/tobbfaju-invaziok-hatasa-novenyzeti.html" target="_blank">inváziós kutatásomhoz</a> kiszemelt mintaterületeket Pest megye északkeleti részén. Ezek homokos talajú szárazgyepek és parlagok. A terepi élményeim közül az egyik, hogy három helyen is találkoztam a <i>kokárdavirág (Gaillardia spp.)</i> kivadulásaival. Ez a nemzetség az <a href="http://anp.nemzetipark.gov.hu/?pg=news_7_1918" target="_blank">Új magyar füvészkönyv</a>ben még nem szerepel, a Flóraatlaszban viszont már két faját és egy hibridjét is jelzik az országból, és mind a természetvédelemben, mind a növényvédelemben dolgozók megismerkedhettek már vele az elmúlt években. A <a href="https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2707327/" target="_blank">2004-es Mihály & Botta-Dukát-féle özönnövényes könyv</a> meghonosodott neofitonnak tartja. Mint megtudtam, a Kiskunságban helyenként gyakori, és Veresegyházon is láttam már korábban.</p><p style="text-align: justify;"><br /></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEib5Iiqr8p9nyhH1DzvisDF0igmwM5HgxGXVFUBvO--ZOUuvg9X9u0wfcAw3GwUJaZfFMNMbW0kTmienjvMPrbLm7fZCO7Q--3BK-vA9rUxdgTVCi-tSmlhCKGkYqytLv6b43oSdD_lzyfjFkCBxHyG6Xxw2GJvYGipFo45S8IglLbQpeSbQ6KM-f3T/s3011/DSC_0024.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="3011" data-original-width="2000" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEib5Iiqr8p9nyhH1DzvisDF0igmwM5HgxGXVFUBvO--ZOUuvg9X9u0wfcAw3GwUJaZfFMNMbW0kTmienjvMPrbLm7fZCO7Q--3BK-vA9rUxdgTVCi-tSmlhCKGkYqytLv6b43oSdD_lzyfjFkCBxHyG6Xxw2GJvYGipFo45S8IglLbQpeSbQ6KM-f3T/w426-h640/DSC_0024.jpg" width="426" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i>Kokárdavirág (Gaillardia cf. aristata)</i></td></tr></tbody></table><br /><p style="text-align: justify;">Az Észak-Amerikában őshonos <i>Gaillardia</i> nemzetség a fészkesvirágzatúak családjába (<i>Asteraceae</i>) tartozik. Egyéves és évelő fajok is vannak köztük, melyek közül Magyarországon az évelő <i>G. aristata</i>, az egyéves <i>G. pulchella</i>, valamint a hibridjük, a <i>G. × grandiflora</i> került elő. A <i>G. aristata</i> nyelves virágai eredetileg sárgák, a csöves virágok vörösek, míg a <i>G. pulchella</i> esetén a nyelves virágok pártájának csak a csúcsa sárga, a többi része szintén vöröses. Van még különbség a vacokpelyvák és a termés méreteiben is. <a href="https://ucjeps.berkeley.edu/eflora/eflora_keys.php?key=442" target="_blank">Itt elérhető hozzájuk egy angol nyelvű kulcs.</a> Mivel azonban mindkét faj közkedvelt dísznövény, számos kertészeti változattal rendelkeznek, és a pontos azonosításuk nem mindig egyszerű. Magyarországról az adatok többsége <i>G. aristatá</i>ról szól, és magam is ennek az "Arizona Sun" nevű változatát vélem látni leginkább.</p><p><br /></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgdox6liN_rLlFf9cquG1vts18jFiopMOeEeK7kLThSkR65mL29DKf2vTQAHxRKgxUg_dgHkWmUJNcAL-PbWtgs94mOOh-qPhC7U7fSCICmdGAuZVNJXRX10svgqRQLTDCBFNxNfr_9llhQQlqLTs1Q8Ms0lESqRCm6tabr8SbRR9Jz71ulpApU3BKl/s3011/DSC_0003.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="2000" data-original-width="3011" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgdox6liN_rLlFf9cquG1vts18jFiopMOeEeK7kLThSkR65mL29DKf2vTQAHxRKgxUg_dgHkWmUJNcAL-PbWtgs94mOOh-qPhC7U7fSCICmdGAuZVNJXRX10svgqRQLTDCBFNxNfr_9llhQQlqLTs1Q8Ms0lESqRCm6tabr8SbRR9Jz71ulpApU3BKl/w640-h426/DSC_0003.jpg" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Kokárdavirág kivadulás Veresegyház-Ivacsnál</td></tr></tbody></table><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjFJ1npteMn_yGqFPXct31iKb3moattaK4Fzo4rxLpPv_Qg6xNqw5W3xgfPbnr8vdOGOaV2mMYVqvdRGNJGTsdMISNTKfQihC_kILYHEzdY_ZgdKB1WMAX6qNFZmrhD1iysTyogkvqhyBPutz49nVM3XyRVj5Fi3CRhTpQIyHLtePR6-o99FTXOFl9Z/s3011/DSC_0002.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="2000" data-original-width="3011" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjFJ1npteMn_yGqFPXct31iKb3moattaK4Fzo4rxLpPv_Qg6xNqw5W3xgfPbnr8vdOGOaV2mMYVqvdRGNJGTsdMISNTKfQihC_kILYHEzdY_ZgdKB1WMAX6qNFZmrhD1iysTyogkvqhyBPutz49nVM3XyRVj5Fi3CRhTpQIyHLtePR6-o99FTXOFl9Z/w640-h426/DSC_0002.jpg" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Tetszetős növény, de vajon milyen lesz a hatása?</td></tr></tbody></table><br /><p style="text-align: justify;">A veresegyázi előfordulás az Ivacs városrész melletti bolygatott gyepen található, itt már százas nagyságrendű virágzó példányt láttam. A házak előkertjeiben is gyakori volt, nem kizárt, hogy onnan ered az egész állomány. A másik két előfordulás jóval kisebb, tízes nagyságrendű, azonban mindkettő védett területen van: a gödi Debegió-hegy homokpusztagyepén, illetve a fóti Somlyó "Öreg-hegy" nevű részén egy bolygatott sztyeppréten. Mindkét esetben kertekhez közel vannak a növények, így valószínű, hogy közvetlenül onnan származnak. Külön aggodalomra ad okot, hogy megfigyelésem szerint a növény megtelepedései nem feltétlenül köthetők lokális bolygatásokhoz (pl. taposás, vaddisznótúrás, földmunka, ami pl. a selyemkóró és az aranyvessző megtelepedéséért általában nagyban felelős). Inváziós veszélyére a kertészeti honlapokon is felhívják a figyelmet, elhanyagolt kertekben nem ritkán látni is tömegét.</p><p style="text-align: justify;"><br /></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjh3RBPuS4w6jwYZlXFZBCxHJX9DgH3mjVAjZXWxUGk_V84PX7_W5_T5737M1rGiDZHzeSg4FfTKnOftzoZRctJwLYKOXRkQRRDDorsNcDmOKtkAuqsYxMrEyT4x09oQrH7vcAmqACEscfX5pkV-V9EWQdu81BqevI8yXXyvjDfd7KL3hdM0zmXcaBH/s3011/DSC_0075.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="2000" data-original-width="3011" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjh3RBPuS4w6jwYZlXFZBCxHJX9DgH3mjVAjZXWxUGk_V84PX7_W5_T5737M1rGiDZHzeSg4FfTKnOftzoZRctJwLYKOXRkQRRDDorsNcDmOKtkAuqsYxMrEyT4x09oQrH7vcAmqACEscfX5pkV-V9EWQdu81BqevI8yXXyvjDfd7KL3hdM0zmXcaBH/w640-h426/DSC_0075.jpg" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Kokárdavirág a Debegió-hegy homokpusztagyepén</td></tr></tbody></table><br /><p style="text-align: justify;">A kokárdavirág természetvédelmi és gazdasági kártételéről még kevés kézzelfogható információt találtam, de ha a terjedés így halad tovább, akkor bizonyára ezek az ismeretek is megszületnek majd.</p>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2283571222654895784.post-7379885647721781912022-04-25T00:01:00.000+02:002022-04-25T00:01:06.330+02:00A felemásbibéjűség (heterosztília) ökológiai vonatkozásai - szakdolgozati témalehetőség<p style="text-align: justify;">Javában folyik a tavaszi kankalin heterosztíliájáról szóló 'citizen science' kutatás, ahogyan <a href="http://lengyel-attila.blogspot.com/2022/04/keressunk-tavaszi-kankalint-2022-ben-is.html" target="_blank">nemrég hirdettem</a> is, illetve <a href="http://lengyel-attila.blogspot.com/search/label/heteroszt%C3%ADlia" target="_blank">itt olvasható</a> az összes bejegyzésem a heterosztília témájában. Röviden, csak emlékeztetőül: ebben azt vizsgáljuk, hogy a tavaszi kankalinnál előforduló két virágtípus milyen gyakorisággal fordul elő kisebb, lokális állományokban, és a virágtípusok arányát próbáljuk összefüggésbe hozni ökológiai háttérváltozókkal. Ez azért fontos, mert az azonos virágtípusú egyedek kisebb eséllyel termékenyítik meg egymást, ezzel a heterosztília hozzájárul az állomány genetikai sokféleségének fenntartásához. Ha azonban egy állományban az egyik virágtípus jelentősen dominál, az az állománynak a méretéhez képest csökkent szaporulatát eredményezheti. A nemzetközi kutatást a Tartui Egyetem dolgozói vezetik, a munka hazai koordinálását <a href="https://www.obi.ecolres.hu/Csecserits.Aniko" target="_blank">Csecserits Anikó</a> kollégám és én végezzük az <a href="https://www.obi.ecolres.hu/" target="_blank">Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanika Intézetében</a>.</p><p><br /></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhOgn8wC2B9Dh1iVpPcNQxkLeXPsonvA_cNOh7oMzUpiILj6KZWvaBYBQx4uDx89oG0D78ia8dOnhcPjcmZQWvduEmzJPHoQrqU_LYqOI8fK0Be0uL_MGRt1tOosurokMvHEpogq_AKbbFC4t2aX1RW91_c6voRvGIyI_Aahw7IanYGQoJLMlAXv2DC/s4961/Cowslip%20types.png" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="3508" data-original-width="4961" height="283" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhOgn8wC2B9Dh1iVpPcNQxkLeXPsonvA_cNOh7oMzUpiILj6KZWvaBYBQx4uDx89oG0D78ia8dOnhcPjcmZQWvduEmzJPHoQrqU_LYqOI8fK0Be0uL_MGRt1tOosurokMvHEpogq_AKbbFC4t2aX1RW91_c6voRvGIyI_Aahw7IanYGQoJLMlAXv2DC/w400-h283/Cowslip%20types.png" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: x-small;">A tavaszi kankalin két virágtípusa: rövid bibével (S) és hosszú bibével (L)</span></td></tr></tbody></table><br /><div><div style="text-align: justify;">A heterosztília témája több növénytani tudományágat érint, a genetikától a növényanatómián és élettanon át az ökológiáig és az evolúcióbiológiáig. Talán integratív jellege miatt is kapott nagyobb figyelmet az elmúlt években néhány rangos folyóiratban. Noha a jelenséget már közel 150 éve ismerjük (<a href="#">Darwin 1862</a>), a témában egyre-másra látnak napvilágot újdonságok, és minden bizonnyal még számos új felfedezést tartogat. Hogy ezekből elcsípjünk egyet-kettőt, ezúton hirdetem, hogy <b>a hazai növényfajok heterosztíliájával, elsősorban annak ökológiai vonatkozásaival kapcsolatban szakdolgozat készítésére van lehetőség</b>. A pontosabb téma kijelölése a hallgatóval együtt történik majd. Elsősorban biológia vagy ezzel rokon szakok hallgatóira számítunk, bármelyik egyetemről. Alap- (BSc) és mesterszakosokat (MSc) egyaránt fogadunk.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhpJvIxpbSYJ1EpGr9SMtFfTZxYeQ10QAHqfFSyDXPjU2Mes0NY3w5LY2nDkHkAb9YbkzvyAsPFBhpAw5JiYUJU9PBNIMQrkYdhk8trqEpsj0SwhD032E-edZcGKNYhqtA6tK9vcbMjNkIzPCAyakhZ9V9qyuL0Djau2iNqeJpF-AMFL7PvjsU8YMxu/s1600/DSC_0083.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1063" data-original-width="1600" height="266" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhpJvIxpbSYJ1EpGr9SMtFfTZxYeQ10QAHqfFSyDXPjU2Mes0NY3w5LY2nDkHkAb9YbkzvyAsPFBhpAw5JiYUJU9PBNIMQrkYdhk8trqEpsj0SwhD032E-edZcGKNYhqtA6tK9vcbMjNkIzPCAyakhZ9V9qyuL0Djau2iNqeJpF-AMFL7PvjsU8YMxu/w400-h266/DSC_0083.jpg" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: x-small;">A heterosztília néhány más fajnál is megfigyelhető, pl. a pettyegetett tüdőfűnél</span></td></tr></tbody></table><br /><p style="text-align: justify;">Véleményem szerint olyan hallgató lelheti majd örömét és sikerét az általunk kínált témákban, ...</p><p style="text-align: justify;">- akit érdekel a <b>botanika</b>, annak különböző résztudományai;</p><p style="text-align: justify;">- aki (az előtanulmányai alapján elvárhatóan) <b>erős alapokkal</b> rendelkezik a növényszervezettan, rendszertan és ökológia terén, rendelkezik alapszintű genetikai, statisztikai és növényélettani ismeretekkel, továbbá szívesen fejleszti magát minden területen.</p><p style="text-align: justify;">- aki szívesen dolgozik sokat <b>terepen</b> (legalább néhány héten keresztül az évben intenzíven);</p><p style="text-align: justify;">- aki megbirkózik az <b>angol nyelvű</b> szakirodalommal.</p><p><br /></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiumYYdGXvYTyhQwRU5_ynkIDG9FlNBfcmFEi37LVtqbb9mZMudjtQozwn_1J8cMTnmxhS35ggMdx0rTMSsz3Om3ex7whN4ulle_4L098To7M2-gfqwVZgoLmhKL0eiPWUUs-9u3-z8EVkvulb8-M15hdouuWtJNVc1dh4KTkSqVNl2QBswKn99o2C9/s4017/DSC_0107.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="2678" data-original-width="4017" height="266" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiumYYdGXvYTyhQwRU5_ynkIDG9FlNBfcmFEi37LVtqbb9mZMudjtQozwn_1J8cMTnmxhS35ggMdx0rTMSsz3Om3ex7whN4ulle_4L098To7M2-gfqwVZgoLmhKL0eiPWUUs-9u3-z8EVkvulb8-M15hdouuWtJNVc1dh4KTkSqVNl2QBswKn99o2C9/w400-h266/DSC_0107.jpg" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: x-small;">Kutatócsoportunk nagyja (Durva-léptékű Vegetációökológiai Kutatócsoport)</span></td></tr></tbody></table><br /><p style="text-align: justify;">Amit kínálunk:</p><p style="text-align: justify;">- <b>elmélyülés és orientáció</b> az érintett tudományterületeken. A mi területünk elsősorban az ökológia, de tudunk segíteni abban, hogy a kompetenciánkon kívül eső kérdésekben is tovább tájékozódjon a hallgató.</p><p style="text-align: justify;">- részvétel az Ökológiai Kutatóközpont, különösen az <a href="https://www.obi.ecolres.hu/" target="_blank">Ökológiai és Botanikai Intézet</a> <b>szakmai és közösségi életében</b>. Az intézetünk a vácrátóti botanikus kertben van, csodás környezetben, a munkahelyi légkör abszolút befogadó és támogató.</p><p style="text-align: justify;">- részvétel <b>publikációkban, konferenciákon</b>.</p><p style="text-align: justify;">- a szakdolgozati munka <b>PhD-témaként </b>folytatható.</p><p style="text-align: justify;">- <b>együttműködés</b> az észt Tartui Egyetem <a href="https://landscape.ut.ee/?lang=en" target="_blank">Táji Biodiverzitás Kutatócsoportjával</a>. A kankalinos projektet ők koordinálják, de a heterosztíliás témákon együtt is fogunk dolgozni.</p><p style="text-align: justify;"><br /></p><p style="text-align: justify;">Jelentkezni lehet <a href="https://www.obi.ecolres.hu/lengyel.attila" target="_blank">nálam</a>.</p><p style="text-align: justify;"><br /></p></div></div>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2283571222654895784.post-27638889984650169652022-04-13T14:04:00.010+02:002022-04-14T14:08:29.036+02:00Keressünk tavaszi kankalint 2022-ben is!<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://1.bp.blogspot.com/-NWbGPfw7FPA/YGXAuhT4iaI/AAAAAAAA4LQ/7VMmOAuk_u0BnvMCOvms7Ajg2za3rEoegCLcBGAsYHQ/s788/cowslip_logo.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="788" data-original-width="787" height="320" src="https://1.bp.blogspot.com/-NWbGPfw7FPA/YGXAuhT4iaI/AAAAAAAA4LQ/7VMmOAuk_u0BnvMCOvms7Ajg2za3rEoegCLcBGAsYHQ/s320/cowslip_logo.jpg" width="320" /></a></div><br /><div style="text-align: center;"><br /></div><p style="text-align: justify;">Észt kutatók tavaly terjesztették ki Európa-szintűvé azt a <a href="http://cowslip.science" target="_blank">kutatási programot</a>, amelynek célja a <i>tavaszi kankalin (Primula veris)</i> heterosztíliájának vizsgálata.</p><p style="text-align: justify;"><span style="font-size: x-small;">A heterosztília (magyarul felemásbibéjűség) jelentése, hogy azonos fajon belül eltérő bibehosszúságú egyedek fordulnak elő. A jelenség egyik híres példája a tavaszi kankalin, amelynek vannak hosszú és rövid bibéjű egyedei (átmenetek vagy más kombinációk csak nagyon ritkán). A hosszú bibéhez rövid porzó (L-változat), a rövid bibéhez hosszú porzó (S-változat) társul a virágon belül. Korábban Észtországban azt találták, hogy egy-egy kankalinállományon belül a kétféle virágtípus aránya összefügg az állomány genetikai leromlásával, ami pedig az elszigeteltség, az élőhelyfragmentáció következménye. Ezáltal ennek a látszólag egyszerű mutatónak széleskörű információértéke lehet a tavaszi kankalinra, az általa elfoglalt élőhelyekfoltokra és a vele együtt élő fajokra nézve.</span></p><p style="text-align: justify;">Az összefüggést a kontinens szintjén próbálják igazolni, ennek érdekében fut már második éve ez a kutatás.</p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhEUnnztSgpXSBtHZaK3BQiBIcYE9HlX3kEeO2O_tKu_7kROYmRl-Q7j0auym_L28xuzZM53ouCotcUIxgGYAq_1gRFjTiIc3B-2iErvg5kOweD1Vssizaz-dHRXrfobUkIhLjy7kVLxNcmeL9RX3VnadpotF2wjTqRVfmrrXy9J99IVZ82LrpCxXN5/s4961/Cowslip%20types%20(1).png" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="3508" data-original-width="4961" height="452" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhEUnnztSgpXSBtHZaK3BQiBIcYE9HlX3kEeO2O_tKu_7kROYmRl-Q7j0auym_L28xuzZM53ouCotcUIxgGYAq_1gRFjTiIc3B-2iErvg5kOweD1Vssizaz-dHRXrfobUkIhLjy7kVLxNcmeL9RX3VnadpotF2wjTqRVfmrrXy9J99IVZ82LrpCxXN5/w640-h452/Cowslip%20types%20(1).png" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: x-small;">A tavaszi kankalin az S- és L-típusú virággal</span></td></tr></tbody></table><br /><p style="text-align: justify;">A program egy közösségi tudományos ("citizen science") kutatás, vagyis a lakosság bekapcsolódását kérik. Az adatgyűjtést bárki el tudja végezni, aki felismeri a fajt, és a megadott információk segítségével tudja azonosítani a két virágtípust. A felmérés a következőkből áll:</p><p></p><ol style="text-align: left;"><li style="text-align: justify;"><b>Keressünk egy tavaszikankalin-állományt a természetben!</b> Fontos, hogy ne kerti kankalinváltozat, illetve ne telepített állomány legyen.</li><li style="text-align: justify;"><b>Becsüljük meg az állomány nagyságát</b> - a kankalintövek számát. Nem kell pontosan, csak nagyságrendileg.</li><li style="text-align: justify;">Ha az állomány eléri ezt a méretet, akkor <b>nézzük meg 100 egyeden, hogy milyen az L- és S-változatú egyeded aránya</b>.</li><li style="text-align: justify;"><b>Töltsük fel az adatokat a <a href="http://cowslip.science">cowslip.science</a> oldalon.</b><br /></li></ol><div style="text-align: justify;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh4j-tVVRjeD7FUycW8RZf76oMeA9nvsG9ffX128z6VRrehaT5E2cMoenR0UDYrv7OufOpsyZiB9JU7X9XZDM4jbIO9kb-6ghK_dFeTJkFTncEi2M8hVuwJKKUsnJIndjfkfjnuwcDrqOblsGdJr-OhWXP3JkDT7-zKpuOhRaWVtmahD7vsWq7-wlmG/s2048/DSC_0085.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="1360" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh4j-tVVRjeD7FUycW8RZf76oMeA9nvsG9ffX128z6VRrehaT5E2cMoenR0UDYrv7OufOpsyZiB9JU7X9XZDM4jbIO9kb-6ghK_dFeTJkFTncEi2M8hVuwJKKUsnJIndjfkfjnuwcDrqOblsGdJr-OhWXP3JkDT7-zKpuOhRaWVtmahD7vsWq7-wlmG/w266-h400/DSC_0085.jpg" width="266" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: x-small;">Tavaszi kankalin a Börzsönyből</span></td></tr></tbody></table><br /><div style="text-align: justify;">A vizsgálatról további részletek érhetők el a <a href="http://lengyel-attila.blogspot.com/2021/04/keressunk-egyutt-tavaszi-kankalint-uj.html" target="_blank">tavalyi bejegyzésemben is</a>. A 2021-es adatok a következőképpen oszlottak el Magyarországon. Összesen 40 érvényes adatpont került a rendszerbe, és ezek gyakran egymáshoz közeli lokalitásokról valók, emiatt a térképen átfednek. Alatta a tavaszi kankalin hazai elterjedése látható a Flóraatlasz alapján. Láthatóan bőven van még mód javítani a hazai adatok reprezentativitásán, minden egyes adatfeltöltés értékes hozzájárulást jelent.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiG4LsWmSBhOzq0x_oyh9gIXkzmoE9WCxGNGlOXBN7jBIPOrOCF_rlp0M0i8H8Lew8mzH9pw0Jn3w4-mWAwFxzlDP0LM8MrAGtJDVmkPCAEBr9-wc2veC3bBenflOUGx5uloXXqZ8KUCpw-WcdNQmjS8KUsHbfeva86PJvEJH7y7G3hSZOGUYKWvvoi/s1239/kankalin_SL_2021.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="728" data-original-width="1239" height="376" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiG4LsWmSBhOzq0x_oyh9gIXkzmoE9WCxGNGlOXBN7jBIPOrOCF_rlp0M0i8H8Lew8mzH9pw0Jn3w4-mWAwFxzlDP0LM8MrAGtJDVmkPCAEBr9-wc2veC3bBenflOUGx5uloXXqZ8KUCpw-WcdNQmjS8KUsHbfeva86PJvEJH7y7G3hSZOGUYKWvvoi/w640-h376/kankalin_SL_2021.jpg" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: x-small;">A 2021-ben beküldött érvényes adatok földrajzi eloszlása</span></td></tr></tbody></table><br /><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg4F8PKzQruHnW5fBGUWnCLTu22pgY-ZrWaQA5jLRcNNCFYXxYZDXxglExSutWLznl3I-K_p1RS1hFyG_V2cCLSoVlc5E8OPTDDU8PQ2vqngY_dc5eC2QT5jZ5ET44SyOEluEZKCf8nsaWPyDqlfAc2oVS6GvMiN3hSEhQEuKIHBNLJHRrKqLgXwLmf/s846/Primula_veris_Fl%C3%B3raatlasz.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="505" data-original-width="846" height="382" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg4F8PKzQruHnW5fBGUWnCLTu22pgY-ZrWaQA5jLRcNNCFYXxYZDXxglExSutWLznl3I-K_p1RS1hFyG_V2cCLSoVlc5E8OPTDDU8PQ2vqngY_dc5eC2QT5jZ5ET44SyOEluEZKCf8nsaWPyDqlfAc2oVS6GvMiN3hSEhQEuKIHBNLJHRrKqLgXwLmf/w640-h382/Primula_veris_Fl%C3%B3raatlasz.jpg" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: x-small;">A tavaszi kankalin hazai elterjedése a Flóraatlasz alapján</span></td></tr></tbody></table><br /><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Európa szintjén pedig a következő eredmények születtek: összesen 31 országból 3065 adatbeküldés érkezett 369376 növényről, melyek közül az S-típusok voltak enyhe túlsúlyban.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgAucdAZRi7b29fFFWfg0ly-qVfGn1gGSXSEvj86tcgnwUAXj1sW6tQc_1SAvrSpcG0W7uagJgzcYUuRERXY4d16ydsKjQYza5hqqT0B6Vzn-MK0-tycQoaJOgidaJXozx3R6L11TUtWsAw1TXoFKOO7v73Zu-WV6FYBGb9PNWSvAyiSfUWznY3zJ04/s2079/Cowslip_2021_results.png" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1417" data-original-width="2079" height="436" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgAucdAZRi7b29fFFWfg0ly-qVfGn1gGSXSEvj86tcgnwUAXj1sW6tQc_1SAvrSpcG0W7uagJgzcYUuRERXY4d16ydsKjQYza5hqqT0B6Vzn-MK0-tycQoaJOgidaJXozx3R6L11TUtWsAw1TXoFKOO7v73Zu-WV6FYBGb9PNWSvAyiSfUWznY3zJ04/w640-h436/Cowslip_2021_results.png" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: x-small;">A 2021-es nemzetközi felmérés összefoglaló adatai</span></td></tr></tbody></table><br /><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><b>Biztatok mindenkit, hogy vegyen részt ebben a nagyon egyszerű kutatásban.</b> Az adatgyűjtés családi, baráti, iskolai kirándulás során is tökéletesen elvégezhető, nem igényel semmiféle komolyabb felkészültséget. Kiváló apropó, hogy egy kis időt töltsünk a természetben!</div><br /><p></p>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2283571222654895784.post-14421002620983457452022-01-12T23:30:00.005+01:002022-01-12T23:30:59.134+01:00Kutatói álláslehetőség a csoportunkban<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEj3EScTEd8wbNaVTtX7s7CY3ZmyWtdydPoRNDZkQDph9mVimshldVEYyYKIzspwFVBDvwOU8zmbNWWpzROIHppWR7ffElmWFp0FaCsrAjuXGzAku55vz5Fj5t0bDSmd3n7dPBRfuk9Ta6yfaOf3EUr4lb9hGEyBk3kvJXnx61Wd_WkitSm079jUAToF=s2048" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="1365" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEj3EScTEd8wbNaVTtX7s7CY3ZmyWtdydPoRNDZkQDph9mVimshldVEYyYKIzspwFVBDvwOU8zmbNWWpzROIHppWR7ffElmWFp0FaCsrAjuXGzAku55vz5Fj5t0bDSmd3n7dPBRfuk9Ta6yfaOf3EUr4lb9hGEyBk3kvJXnx61Wd_WkitSm079jUAToF=w266-h400" width="266" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><p style="text-align: justify;">A <a href="https://ecolres.hu/node/4757" target="_blank">Durva-léptékű Vegetációökológiai Kutatócsoportban</a> 2022. március 1-i kezdéssel tudományos munkatársi vagy segédmunkatársi pozícióba kutatót keresünk. A téma a növénytársulások szerveződésének jellegalapú vizsgálata. A hivatalos kiírás további részletekkel <a href="https://ecolres.hu/node/15607" target="_blank">itt érhető el</a>.</p>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2283571222654895784.post-88788901988608988282022-01-12T22:34:00.001+01:002022-01-12T22:34:34.745+01:00Az invazív csicsóka ökológiai kapcsolatai Európában és Észak-Amerikában - új cikk a Presliában<p style="text-align: justify;">A napraforgót is magában foglaló <i>Helianthus</i> nemzetség a fészkesvirgázatúak családjának Észak-Amerikában honos ága. Ebben a génuszban találjuk a táplálék- és dísznövényként régóta ismert csicsókát (<i>Helianthus tuberosus</i>) is. Ez a faj már a XVII. század óta jelen van az európai kertekben, a XIX. század vége óta azonban megszaporodtak a szubspontán előfordulásai is, a XX. század közepe óta pedig már meghonosodott állományok is kialakultak Magyarországon. Mára a domb- és hegyvidéki nedves talajú élőhelyek egyik legjelentősebb özönnövényévé vált. Az invazív vadcsicsóka morfológiailag kissé eltér a termesztett alaktól, emellett a <i>H. tuberosus</i> alakkör egyéb tagjai is elindultak a meghonosodás útján.</p><p style="text-align: justify;"><a href="https://aok.pte.hu/hu/egyseg/1640/0/munkatarsak/4414" target="_blank">Filep Rita</a> elsőszerzőségével megjelent egy cikkünk a Preslia folyóiratban, amelyben a vadcsicsóka ökológiai kapcsolatait vizsgálatuk az őshazájában és a hazai állományokban. Összehasonlítottuk az amerikai és európai állományokban a csicsóka borítását, hajtássűrűségét, magasságát, a növényzet állományszintű jellemzőit, valamint a társuló növények diverzitását. Egy elmélet szerint egy faj invazívvá válását nagyban segítheti, ahogyan a növény a talajlakó gombákkal kapcsolatban áll. A növények és gombák között, a növény gyökerén megvalósuló kapcsolatot mikorrhizának hívjuk. A gombapartner segítséget nyújt a növénynek a tápanyagfelvételben, cserébe a növény szervesanyagot transzportál neki. Sok növényfaj szoros együttműködésben, ráutaltságban él a gombákkal, és ez segítheti egyes fajok terjedési sikerét, akár özönfajjá válását. Az invazív fajok azonban evolúciósan nem adaptálódtak még a frissen meghódított terület gombáihoz, így ritkán tudják kihasználni a gombák nyújtotta előnyöket. Képesek lehetnek azonban az általuk elfoglalt területen megzavarni az őshonos növények és gombák kapcsolatát, ezzel gyengítve az őshonos növények esélyeit a versengésben. A kutatásunkban azt is vizsgáltuk, hogy van-e különbség a vadcsicsóka által kialakított gombakapcsolatok mennyiségében Amerikában és Európában.</p><p style="text-align: justify;">Az eredményeink azt mutatták, hogy a csicsóka negatívabban hatott a társuló fajok számára, sűrűbb állományokat alakított ki és magasabbra nőtt Európában, mint az őshazájában. A mikorrhizáltságban nem találtunk különbséget a két kontinens között.</p><p style="text-align: justify;"><br /></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjK4sEHRIOkz7Ct0wNl2RsYK4VMFBTnFGxs8TIsFScYtc8xuW7LXszodaPoctqmgkNzEZbF2BomTr9kEJH4U4TxEZQjfmAUkZ58WkxMxVSM7KMnpBDQWtQH6IpLypL3PKSguz3jtNbN13DBnYJh-3w3Z_Lx_IUTU74Jn_VNKsnaBPnic0R6On6PzI2V=s2048" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1360" data-original-width="2048" height="266" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjK4sEHRIOkz7Ct0wNl2RsYK4VMFBTnFGxs8TIsFScYtc8xuW7LXszodaPoctqmgkNzEZbF2BomTr9kEJH4U4TxEZQjfmAUkZ58WkxMxVSM7KMnpBDQWtQH6IpLypL3PKSguz3jtNbN13DBnYJh-3w3Z_Lx_IUTU74Jn_VNKsnaBPnic0R6On6PzI2V=w400-h266" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: x-small;">Kisebb csicsókaállomány egy belterületi patak mentén</span></td></tr></tbody></table><br /><p style="text-align: justify;"><a href="http://www.preslia.cz/doi/preslia.2021.363.html" target="_blank"><span style="font-family: times;">Filep R., Lengyel A., Cook B. J., Farkas Á., Nagy K., Nagy D. U., Imri Á., Czakó-Vér K. & Pal R. W. (2021) Helianthus tuberosus at home and away: stronger ecological impacts in invaded than in native range are not explained by arbuscular mycorrhizal colonization. – Preslia 93: 363–376.</span></a></p><p><span style="font-family: times;"><br /></span></p><p><span style="font-family: times;">Abstract</span></p><p style="text-align: justify;"><span style="font-family: times;">The impact of invasive plants on vegetation can vary greatly depending on the characteristics of the invaders and community invasibility. As to the factors that influence a plant’s ability to invade, recent studies suggest that arbuscular mycorrhizal fungi (AMF) may be important regulators in plant invasions. To better understand the interactions of Helianthus tuberosus with co-occurring species in its native North American and invaded European ranges, we carried out plot-based field surveys to determine whether the cover of H. tuberosus, its stem number and height, bare ground cover and amount of litter differ between ranges and how they interact with numbers of species in the plant community. To provide information about AMF colonization of H. tuberosus, we evaluated AMF colonization in both ranges and tested the difference between continents, the effect of cover of H. tuberosus and their interaction with AMF. In the invaded range in Europe, H. tuberosus plants grew taller, had a greater stem density and there were fewer species in the invaded plant communities than in its native range in North America. In contrast, the cover of H. tuberosus and litter cover did not differ between the two continents. Plants of H. tuberosus were colonized by AMF in both ranges, but we found no statistical support for the potential effects of continent, the cover of H. tuberosus and their interaction with AMF. Overall, our study revealed that H. tuberosus exerts a negative impact on co-occurring species in the invaded European range, but not in North America where the species is native. To our knowledge, this is the first evaluation of AMF colonization of H. tuberosus at home and away and the results do not support either the degraded or enhanced mutualism hypotheses.</span></p>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2283571222654895784.post-67702029529221134242021-12-02T00:19:00.007+01:002021-12-09T15:03:36.991+01:00A tudománymetriáról 3. Bonyodalom az idővel<p style="text-align: justify;">Ha egy magasugró az egyik évben bajnok lesz, a következőkben viszont rendre leveri a legalacsonyabbra tett lécet, akkor az egykori elsőből minden további nélkül lehet utolsó. A tudomány azonban másképp működik. A tudománymetriai jóságnak van egyfajta "tehetetlensége": a mérhető eredmények és a jutalmazás nem azonnal a publikáció megjelenése után jelennek meg, és ha maga a tudományos munka meg is szakadna, a mutatók még jó ideig (sőt, igazából az örökkévalóságig - amennyiben a tudomány azt megéri) növekednének. Egy átlagos ökológiai cikk több év, akár több évtized munkáját tartalmazza, és gyakran bírálati és szerkesztői munka átfutási ideje is több egy évnél. Onnantól, hogy megjelent, folyamatosan jönnek rá a hivatkozások. Így aztán akinek sok cikke van a múltból, annak az éves idézettsége akkor is magasabb lehet, ha egy gombot nem nyom le a billentyűzeten soha többé, mint aki az első publikációin dolgozik éjt nappallá téve. Ez egy nyilvánvaló torzítás, de indirekt módon hasonlóan torzítja az idő az írt publikációk számát is. Aki már régóta van a szakmában, annak kiterjedtebb a kapcsolati hálója, gyakran befolyásosabb pozícióban is ül, ezért ilyen-olyan módokon bekerülhet cikkekbe szerzőként, így néha "lepottyan" neki némi felmutatható eredmény relatíve kevés munkával is. Ha más nem, az évek alatt megszerzett rutinnal kisebb energia-befektetéssel ír egységnyi mennyiségű cikket, mint a pályakezdők. Felmerül az igény, hogy valamilyen módon standardizálni kellene a szakmában töltött idővel a tudománymetriai mutatókat. De mi legyen ehhez az "alapvonal"? Mit tekintsünk a szakmába lépés dátumának? A diploma megszerzésének az idejét? Rögtön kérdések hadába ütközünk: BSc vagy MSc diploma? És aki diploma előtt is publikált? És aki a diplomával először kipróbálta magát máshol, és utána ment csak kutatónak? Vagy aki több diplomával is rendelkezik? Vagy nem a tudományos szakterületén szerzett diplomát? Könnyen beláthatjuk, hogy a diploma megszerzése gyenge támpont. Egy másik lehetőség az első publikáció megjelentetésének ideje. Ez logikusnak hangzik, hiszen vehetjük úgy, hogy ezzel lép ki a kutató a tudomány porondjára. Sajnos azonban ez is csak a mesében ilyen egyszerű, és ezt a saját példámmal vagyok kénytelen illusztrálni. A vizsgált platform pedig a <a href="http://tudomanymetria.com">tudomanymetria.com</a> (már nem frissül), illetve az újabb verziója, a <a href="http://scientometrics.org">scientometrics.org</a>. A régebbi verzió a diplomaszerzés idejéhez, az újabb az első publikációhoz viszonyít. Mindkét rendszer az azonos kezdőévvel rendelkező kutatókat rangsorolja, majd a sorrendben elfoglalt hely szerint decilisekbe osztályozza őket. Így a D1-be a felső 10%, a D2-be a 10-20%, stb. kerül. Vizsgálható a kezdőév óta eltelt évek során változó pozíció is. A scientometrics.org és az általa alkalmazott alapelvek láthatóan egyre fontosabbá válnak a hazai tudományos értékelésben, noha bőséggel illette őket már kritika.</p><p style="text-align: justify;"></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://lh3.googleusercontent.com/-lZ2a0SSD3OY/Yaf2zuoOQiI/AAAAAAAA4d8/2EiOeX4UJkI9PTIA4O_Liw9qMNhuUhOqQCLcBGAsYHQ/image.png" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img alt="" data-original-height="400" data-original-width="400" height="240" src="https://lh3.googleusercontent.com/-lZ2a0SSD3OY/Yaf2zuoOQiI/AAAAAAAA4d8/2EiOeX4UJkI9PTIA4O_Liw9qMNhuUhOqQCLcBGAsYHQ/image.png" width="240" /></a></div><br /><br /><p></p><p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><span style="text-align: left;">Azok közé tartozom, akik nagyon-nagyon korán, egész kicsi gyerekként eldöntötték, hogy mivel szeretnének foglalkozni. Középiskolásként már folytattam diákkutatásokat, tanulmányi versenyeken is gyakran szerepeltem. Ekkor kerültem kapcsolatba a hozzám hasonlóan motivált diákokat összefogó "Kutdiákkal", vagyis a </span><a href="https://www.kutdiak.hu/hu/" style="text-align: left;" target="_blank">Kutató Diákok Országos Szövetségével</a><span style="text-align: left;">, illetve a későbbi egyetemi témavezetőmmel is már bőven gimnazista koromtól együtt dolgoztam. A diákkori kutatási témám a hazai levendulaültetvények gyomvegetációja volt, ezeket Pannonhalmán és Tihanyban vizsgáltam. Az első "éles" (tehát nem tanulmányi verseny) konferenciaszereplésem elsős egyetemista koromban történt egy németországi gyombiológiai konferencián. A szervezők lehetőséget adtak arra, hogy a bemutatott prezentációk anyagát egy bírálati procedúra után cikk formájában is megjelentessük egy impakt faktoros lapban (igaz, az IF egész alacsony volt). Én éltem ezzel a lehetőséggel, így 2006-ban, elsős egyetemistaként megjelent az </span><a href="https://www.researchgate.net/publication/232743254_Weed_studies_on_Hungarian_lavender_plantations" style="text-align: left;" target="_blank">első impakt faktoros cikkem</a><span style="text-align: left;">. (Akkor még az impakt faktort fetisizálta a tudománymetria.)</span><span style="text-align: left;"> Elismerem, ez a cikk még eléggé "zsenge"; habár a hasonló színvonalú lapokban, sőt, ennél jobb mutatókkal rendelkező </span><a href="https://www.mdpi.com/" style="text-align: left;" target="_blank">MDPI lapokban</a><span style="text-align: left;"> ma is jelennek meg ilyesmik. Nem is csodálom, hogy eddig alig idézték. "Hivatalosan" azonban nem ez az első cikkem, ugyanis a 2005/2006-os télen a Mecsekben megtaláltam a babérboroszlán kivadult példányait, és ebből írtam egy </span><a href="http://kitaibelia.unideb.hu/?download&aid=494" style="text-align: left;" target="_blank">apró közleményt</a><span style="text-align: left;"> a </span><a href="https://ojs.lib.unideb.hu/kitaibelia" style="text-align: left;" target="_blank">Kitaibeliába</a><span style="text-align: left;">. A lapnak azonban a 2005-ös száma késett, ezért végül a 2006-ban beküldött cikket is a 2005-ös kiadványban jelentették meg. Ezek után 2008-ban és 2009-ben jelent meg három cikkem, egyben elsőszerző, kettőben társszerző vagyok - mind hazai, impakt faktor nélküli folyóiratban, tehát mai szemmel viszonylag "súlytalan" publikációk, de akkor a hallgatók szintjén kevesek büszkélkedhettek ilyenekkel. Ha tehát az egyetemi éveimet figyeljük, akkor három elsőszerzős és két társszerzős cikkel szereztem meg a diplomámat. (Csak mellékesen jegyzem meg, hogy ezekre a kutatásokra csak igen-igen ritkán kaptam pénzt, jobbára magam fizettem minden utazást, kivéve a konferenciarészvételeket.) Összehasonlításképpen, a tipikus fiatal kutató, ha időben kezd szakdolgozni, akkor jó esetben 1-2 (inkább társszerzős) cikkel a tarsolyában jelentkezett PhD-zni akkortájt...</span></div><p></p><p style="text-align: justify;">A scientometrics.org szerint tehát az én kezdődátumom 2005, ekkor én 19 éves voltam. Az ezutáni 5 évemet hallgatóként töltöttem, amikor egyáltalán nem várta el senki tőlem a publikálást. A cikkeim csak önszorgalomból és érdeklődésből fakadó bónuszok voltak, még az egyetemi életben sem láttam látványos hasznukat. Utána 3 évig voltam doktorandusz hallgató, majd újabb 3 év múlva, 2016-ban védtem meg a doktorimat. Doktoranduszként, illetve később megfizetett kutatóként elvárt, hogy az ember publikáljon, lehetőleg nemzetközi szinten, de ehhez általában a körülmények is nagyságrendekkel alkalmasabbak, mint hallgatóként. Pl. sokkal több ideje van rá, hiszen a kutatás az elsőszámú feladata, általában jobban elérhetőek a műszerek, laborok, kutatási pénzek... Ha valaki tehát a publikációs tevékenységet 2005-ben kezdte el, mondjuk 28 éves doktoranduszként egy másoddiploma után, és olyan intenzitással csinálja azóta is, ahogyan én a doktori megszerzése óta, az engem "simán ver" a scientometrics.org rangsorában. A korai cikkeimre ugyanis kevés idézetet kapok, így azok csak rontanak a mutatóimon. Hiába, hogy azok a cikkek egy olyan időszakból származnak, amikor még csak igen kevesek publikálnak. A rendszer nem veszi figyelembe, hogy az egyik kutató önszorgalomból, hobbiból, írja első cikkeit, nem ritkán saját zsebből fizetve minden kutatási költséget, a másik meg fizetésért, projektpénzből. A tudomanymetria.com-on két decilis kategóriával magasabban voltam, mint a scientometrics.org-on... Ám ha az egyetem során megjelent cikkeimet és az azokra érkezett hivatkozásokat letagadhatnám, akkor lényegesen javíthatnék a helyezésemen. Ezt nonszensznek tartom.</p><p style="text-align: justify;">Minden értékelési rendszernek vannak kedvezményezettjei és kárvallottjai. A kedvezményezettek a bemutatott rendszernél azok, akik későn kezdtek el publikálni, azóta viszont többé-kevésbé folyamatos aktivitással csinálják. Az átlagos kutatók valószínűleg ilyenek, továbbá "még ilyenebbek" azok, akik már szereztek valamilyen, a tudományban is hasznosítható munkatapasztalatot más területen, és csak később kezdtek kutatói pályát. A kárvallottak pedig a korán jelentkező tehetségek, akiknek a hallgatói aktivitása, ami akkor kiemelkedővé tette őket, ma a hátrányukra válik, mert aránytalan versenybe helyezi őket. Hogy ilyen személyből mennyi van, azt a Kutdiák szövetség léte is illusztrálja: kimutatható számban vannak diákok, akik nagyon korán lépnek tudományos pályára, és gyakran később is sikeresek ezen a területen. Nagyon sok mostani pályatársamat (köztük többen ma is a szakmai legjobbjai közé tartoznak) még diákként ismertem meg. Rájuk nézve az első publikációhoz mérni az értékelés kezdőévét kifejezetten hátrányos, és ez a tudományra nézve kontraproduktív. Egyáltalán nem ösztönző ugyanis a szárnyukat bontogató fiatal kutatók felé az a tudat, hogy olyanokkal szerepelnek majd azonos összehasonlításban, akik sokkal jobb kutatási körülményekkel rendelkeznek, még ha tudásban, kreativitásban, motivációban éppen fordított is a reláció. Összességében pedig ez a tudomány utánpótlását gyengíti. Az vitán felül áll, hogy egy kutatónak sem abból kell "megélnie", hogy egyetemistaként milyen tehetségesnek számított. Az viszont, hogy a hallgatói évei is ugyanolyan súllyal essenek latba, mint a későbbiek, amikor már "főállású" kutató, torz értékeléshez vezet. Sokkal korrektebbnek tartanám, ha ez a kezdődátum nem lehetne korábban, mint pl. az első MSc diploma megszerzésének vagy az első PhD megkezdésének éve.</p><p style="text-align: justify;">A kezdődátumokhoz való bármiféle viszonyítás azonban más társadalmi csoportokat is súlyos hátrányba helyez: ők azok, akik néhány évre felfüggesztik a tudományos pályát, vagy csökkent aktivitással művelik azt. Mindenekelőtt a gyermeket nevelő, GYES/GYED/CSED-en lévő szülőkre gondolok. Teljességgel méltánytalannak tartom, hogy ugyanabban az összehasonlításban kell helytállnia egy családanyának 0-6 éves gyerekekkel mindenféle korrekció nélkül, mint egy gyermektelen pályatársának. Ez a kritika kifejezetten a tudomanymetria.com-ot és a scientometrics.org-ot érinti, mert egyébként szerencsére sok pályázat esetén legalább a pályázási korhatárt kitolják gyermekenként +2 évvel.</p><p style="text-align: justify;">Elismerem, hogy a fenti problémákra igen nehéz minden lehetséges esetet kielégítő pontrendszert megalkotni. A javaslatom azonban, hogy ne is tegyünk úgy, mintha... Semmiképpen se alkalmazzuk a tudomanymetria.com vagy a scientometrics.org által kihozott sorrendeket, illetve az általuk követett elveket automatikusan. Bár az egyszerűségük vonzó, túl sok elhanyagolással, igazságtalansággal járnak.</p><p style="text-align: justify;">A nevezett értékelő platformok a tavalyi OTKA-eredmények kapcsán váltottak ki nagy visszhangot a tudományos közösség részéről, ez a <a href="https://qubit.hu/2020/09/23/hobbibol-fejlesztett-algoritmussal-fenyegeti-a-tudomany-szabadsagat-palkovics-laszlo-miniszteriuma" target="_blank">sajtóban is megjelent</a>. A rendszer számos hiányosságáról írt <a href="https://mersz.hu/mod/object.php?objazonosito=matud202104_f57025_i1" target="_blank">Kamarás Katalin és szerzőtársai a Magyar Tudományban</a>, de szólt erről <a href="https://kalauz.lib.pte.hu/tudomanymetria-barat-vagy-ellenseg-konferencia/" target="_blank">konferencia</a> is, valamint jelent meg több véleménycikk. A tudományos közösség általánosságban óva int a tudomanymetria.com leegyszerűsítő használatától (s ez minden bizonnyal a scientometrics.org-ra is érvényes).</p><p style="text-align: justify;"><br /></p><p style="text-align: justify;"><i>FRISSÍTÉS: A bejegyzés közzététele után számos ismerősöm jelezte, hogy korai, hallgatókori munkásságának betudhatóan szintén alacsonyabb mutatókat ért el a scientometrics.org-on. Mindannyian tehetséges, a kutatómunkában kortársaikat megelőző személyek...</i></p>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2283571222654895784.post-37646571801644797662021-11-23T00:20:00.006+01:002021-11-23T12:52:38.526+01:00A tudománymetriáról 2. Kevésszerzős vs. sokszerzős cikkek<p style="text-align: justify;">Az <a href="http://lengyel-attila.blogspot.com/2021/10/a-tudomanymetriarol-1-rovid-bevezetes.html" target="_blank">előző bejegyzésben</a> röviden áttekintettem a tudományminősítés alapvető tudnivalóit. Írtam, hogy a tudományminősítés alapja annak valamiféle "pontozása", hogy kinek a neve alatt mennyi és milyen tudományos publikációk jelennek meg. Említettem azt is, hogy terjedőben van az a szemlélet, miszerint az olyan cikkek többet érnek a tudománymetria tükrében, amelyet kevés szerző jegyez, mint a sokszerzős cikkek.</p><p style="text-align: justify;">Jellemzően egy cikk szerzői közé az kerül be, aki jelentős mértékben, tudományos módon hozzájárult a munka sikeréhez. Hogy hol van a "jelentős mérték" és a "tudományos mód" határa, azt igen nehéz definiálni. Az én tudományterületemen általában az ér társszerzői státuszt, ha valaki részt vesz egy kutatás elméleti tervezésében, a mintavételi és az adatelemzési döntések meghozatalában, vagy jelentős mértékű adatot szolgáltat, majd a cikkírásban legalább átnézi a kéziratot. A világban szétnézve azonban egészen változatos módokon realizálódik a szerzői kör megszabása. Nem kell sokat kutakodnunk a színfalak mögött, hogy kiderüljön, előfordul, amikor "karitatív alapon", vagy éppen stratégiai okokból olyanok is bekerülnek egy cikkbe, akik nem sokat dolgoztak benne. Ez nyilvánvalóan etikátlan, de mivel a szerzői hozzájárulások önbevalláson alapulnak, nem igazán lehet ellene tenni. Egy átlagos cikk kb. 5-15 személy nevével jelenik meg, de léteznek több száz, vagy ezer szerzős cikkek is. Talán az ok nélkül hatalmasra duzzadó szerzői listák kiküszöbölése motiválhatta a szerzőszám figyelembevételét a tudományértékelésben, hiszen az valóban nem fair, ha lényegi hozzájárulás nélkül is hasznot húz valaki a publikációból. Az értékelés pontos mikéntjén azonban nagyon sok múlik. Nem mindegy, hogy ez az adott cikk összes szerzőjére vonatkozik, vagy csak a köztes szerzőkre (tehát a szerzői lista első és utolsó tagjára nem - az ő hozzájárulásuk általában a legnagyobb), és hogy pontosan milyen függvény szerint csökkenti az egyedi hozzájárulások "pontszámát" a szerzőszám (pl. 10 szerző felett csak fele annyi pontot ér, vagy a szerzőszámmal egyenes arányban ér egyre kevesebbet, stb). Emiatt egész konkrét gyakorlatokról nem tudok írni, ezek még nem is igazán kristályosodtak ki, csak az alapelvről.</p><p><br /></p><p></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://lh3.googleusercontent.com/-77ca4wKvA3E/YZwfdNT9npI/AAAAAAAA4c4/s68VNRvz71QzjmSC5E7XE9JxQ0AMyLoxgCLcBGAsYHQ/image.png" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" data-original-height="368" data-original-width="700" height="336" src="https://lh3.googleusercontent.com/-77ca4wKvA3E/YZwfdNT9npI/AAAAAAAA4c4/s68VNRvz71QzjmSC5E7XE9JxQ0AMyLoxgCLcBGAsYHQ/w640-h336/image.png" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i><span style="font-size: x-small;">Forrás: PHD Comics https://phdcomics.com/comics/archive.php?comicid=562</span></i></td></tr></tbody></table><br /><br /><p></p><p style="text-align: justify;">Az valóban nem cáfolható, hogy ha valaki egyedül, vagy 1-2 társsal végez el egy munkát, az nagyobb erőfeszítés, mintha ugyanazt több társsal kivitelezte volna, hiszen feltételezhetjük, hogy a munka jobban megoszlott utóbbiak között. Kérdés, hogy valóban ugyanaz a munka születik-e meg 1-2, vagy 4-5, netán 10-15, vagy 100-150 szerző munkájával.</p><p style="text-align: justify;">Általában ugyanis nem ugyanarról írunk cikket egyedül, mint csapatban. Az elméleti jellegű cikkeket, pl. az adatelemzési módszertani cikkeket, általában a statisztikai cikkeket, véleménycikkeket, fórumcikkeket, rendszerint viszonylag kevés szerző írja. Ezzel szemben a nagy adatgyűjtési munkán alapuló cikkeknek, pl. terepi kísérletek, nagy földrajzi léptékű szintézisek, hosszútávú monitoringok, több taxonra kiterjedő vizsgálatok cikkeinek jellemzően sok szerzőjük van. Miért? Mert egy gondolati rendszer jól megfér egyetlen személy fejében, esetleg nem jelent nagy kavarodást, ha még 1-2 kolléga hozzászól. De ennél több hozzájáruló akár zavaró és kontraproduktív is lehet. Ha nem elsődleges adatok elemzése, hanem elméletibb tartalmú a cikk, amiben sokat számítanak a szubjektív nézetek, akkor nehéz lehet a sok eltérő vélemény közös nevezőre hozása. Egy statisztikai módszer ötlete is általában egy-két emberhez köthető, a hozzá szükséges tesztekhez sem kell sokkal több. Ezzel szemben, ha egy vizsgálat kiterjed 10 országra, az gyakran kapásból 10 társszerző, hiszen kell valaki, aki szakértő és felelősséget vállal az adott ország vonatkozásaiban, pl. meg tudja ítélni az adatok minőségét és van lokális háttértudása az eredmények értelmezéséhez, a hibák kiszúrásához; neadjisten ő maga adja az adatokat. Egy komplexebb terepi kutatáshoz kell ember a terepi adatgyűjtéshez, kellhetnek specialista szakértők egyes taxoncsoportokhoz vagy lokalitásokhoz, kellhet egy-két szakirodalomban jártas személy és adatelemző, ott van a laborvezető, illetve valaki, aki az egészet összefogja. Ha a vizsgálat sokáig tart, akkor a személyek cserélődhetnek ilyen-olyan okokból, pl. lejár a pályázatuk, gyermekük születik, nyugdíjba mennek, ez mind-mind behoz 1-1 helyettesítő embert. Rosszabbá válna a kutatás attól, hogy ennyi ember dolgozik rajta? Nem gondolom. Az elsőszerző munkája értéktelenebb lenne ettől? Nos, vehetjük úgy, hogy a kulcsember még többet tehetne le az asztalra, ha pl. több taxoncsoportot is kitanulna gyorsan, vagy két-három személyre valót dolgozna terepen - de ez gyakorlatilag irreális elvárás. Ha az adatok több forrásból érkeznek, akkor etikailag is megkérdőjelezhető a fontosabb adatszolgáltatók kihagyása. Fel kellene ismerni, hogy vannak bizonyos kutatási típusok, amiket sokan, csapatban lehet jól megcsinálni. Ettől ezek a kutatások, az így születő cikkek nem érnek kevesebbet azoknál, amelyeket kevesen írtak, mert gyakran tematikájukban is mások. Ahogyan egy foci-vb győzelem sem ér kevesebbet egy kézilabda-vb győzelemnél csupán azért, mert a focicsapat több emberből áll. Gépies összehasonlításuk félrevezető. Sajnos láttam már bizonyos fórumon kevésszerzőssége okán (is) piedesztálra emelt cikket, aminek jót tett volna még néhány résztvevő (a "vicc" az volt, hogy maga a szerző sem tagadta a hiányosságokat).</p><p style="text-align: justify;">Hallottam olyan érvet, hogy a népes társszerzői csapat koordinálása logisztikai, és nem tudományos feladat, ezért egy másfajta díjazással lehetne "kárpótolni" a sokszerzősség miatt hátrányba került, vezető pozíciójú szerzőket. Ez az érv – egyrészt – nem teljesen állja meg a helyét, hiszen a részvizsgálatok összehangolása, részeredmények és „résztudások” szintetizálása nagyon is tudományos munka. Itt nem csak arról van szó, hogy több számlát kell leigazolni és több Word dokumentumot kell összefésülni... Az eredménye is tudomány, hiszen ott a megjelent cikk. Másrészt, sajnos nem tisztázott az alternatív jutalmazás mikéntje, addig pedig ez nem lehet hivatkozási alap. Harmadrészt, szimpatikusabbnak tartom azt a kiindulási feltételezést, hogy egy cikket annyian írnak meg a megfelelő színvonulú eredmény érdekében, ahány személyre szükség van, mint azt, hogy "gyanús ott az a csoportosulás", biztos vannak potyautasok köztük... Nem tagadva, hogy potyautasok léteznek, csak a gyakoriságuk ismeretlen.</p><p style="text-align: justify;">Összefoglalva tehát az a gondom a teljes szerzőszám figyelembevételével, hogy bizonyos tudományterületeken és problématípusokon dolgozó kutatókat hátrányosan különböztet meg. Tudom, hogy már 3-4 szerző esetén sem egyenlő mindenki hozzájárulása. 100-200 szerzős cikkeknél is legfeljebb 3-4 személy húzza az igát, és mellettük 10-20 „második körös” szerzővel lehet számolni. A többiek valamilyen részfeladat, jellemzően adatszolgáltatás miatt szerepelnek. A hozzájárulók nagy része nélkül gyakorlatilag ugyanúgy megjelenhetne a cikk. Azonban ilyenkor legalább a vezető szerzőket nem kellene azzal büntetni, hogy hány egyéb szerző van még a cikkükben, mert azok a személyek gyakran etikai okokból is szerepelnek, amúgy a munkát effektíve nem könnyítik meg lényegesen. Igazságosabb megoldás felé vihet a <a href="https://casrai.org/credit/" target="_blank">CRediT (Contributor Roles Taxonomy)</a>, amely egy egységes, általános hozzájárulási nómenklatúrát kínál. Gyakorlatilag egy listából ki lehet választani, hogy melyik szerző milyen módon járult hozzá a cikkhez. Néhány folyóirat már megköveteli ennek az alkalmazását – ám a tudománymetriai minősítő rendszerek még aligha vettek róla tudomást. A szándékos csalást, persze, ez sem előzi meg.</p><p style="text-align: justify;"><br /></p><p style="text-align: justify;"><i>FRISSÍTÉS:</i></p><p style="text-align: justify;"><i>A bejegyzés közzétételének másnapján jelent meg egy számos kollégám által jegyzett cikk (melyhez ezúton is gratulálok!), amely azt boncolgatja, hogy a 2050-re Magyarországra vonatkozó környezeti előrejelzések milyen természetvédelmi kutatások fontosságát vetítik előre. A cikk egy fő üzenete, hogy határokon és tudományterületeken átívelő együttműködésekre lesz szükség a tudáshiányok "betöméséhez". Az ilyen együttműködések kimenetei tipikusan sokszerzősek. Életszerűtlen, ha pont ezeket értékelik majd alul tudománymetriai szempontból.</i></p><p style="text-align: justify;"><i>A cikk itt érhető el egyébként: <a href="https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0006320721004481" target="_blank">Csákvári et al. (2021): </a></i><a href="https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0006320721004481" target="_blank"><span style="text-align: left;"><i>Conservation biology research priorities for 2050: A Central-Eastern European perspective. Biological Conservation 264, </i></span><span style="text-align: left;"><i>https://doi.org/10.1016/j.biocon.2021.109396</i></span></a></p><p style="text-align: justify;"><span style="text-align: left;"><i><br /></i></span></p>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2283571222654895784.post-41925125056668460582021-10-24T15:26:00.000+02:002021-10-24T15:26:26.302+02:00A tudománymetriáról 1. Rövid bevezetés<p style="text-align: justify;">Ha a Tisztelt Olvasó nem különösképpen jártas a tudományos életben, akkor talán azt gondolná, hogy a kutató élete maga a nyugalom, amit egyéni életvitelük és érdeklődésük által megszabott ritmusban tölthetnek kutatással, ami egyébként a hobbijuk is egyben. Kevés szó esik a kutatói élet roppant kompetitív mivoltáról. A versengés egyrészt megjelenik tudomány belső világában, ahol minden felfedezés csak egyszer, először számít érdekesnek. A "második felfedezőre" már senki nem kíváncsi, teljesen jogosan, így hát arra törekszünk, hogy az eredményeinkkel megelőzzük a pályatársainkat. Talán hihetetlen, de néha egész kiélezett verseny zajlik egy-egy felfedezésért, gyakran anélkül, hogy tudnánk róla. Akkor jövünk csak rá, amikor megjelenik egy publikáció, ami lényegében az általunk éppen vizsgált kérdést válaszolja meg. Most nem erről a versengésről lesz szó, hanem arról, amikor rajtunk kívülálló erők próbálják megítélni, rangsorolni kutatók és intézetek tudományos teljesítményét. A tudományos teljesítmény számszerűsítésével egy egész tudományterület, a szcientometria vagy tudománymetria foglalkozik, és Magyarországon nagy hagyományokkal bír (a nívós Scientometrics folyóiratot pl. az Akadémiai Kiadó adja ki). Én nem tartozom ennek a tudományterületnek a művelői közé. Azért bátorkodom mégis írni róla, mert kutatóként nap mint nap találkozom a tudománymérés gyakorlati problémáival, és néhány gondolatot szeretnék megosztani ennek kapcsán. Mondandómat egy bejegyzéssorozatban adom közre, ennek az első, bevezető része a mostani, amely inkább azoknak szól, akik nem tudományos pályán dolgoznak.</p><p style="text-align: justify;"><br /></p><p style="text-align: justify;"><b>Miért kell mérni a tudományos teljesítményt?</b></p><p style="text-align: justify;">A kutatáshoz pénz kell. Fizetni kell a dolgozók bérét, a munkához szükséges anyagokat, a logisztikát, a kapcsolódó szolgáltatásokat, sőt, fizetni kell a tudományos eredmények közzétételének bizonyos formáiért. Mondanom sem kell, a jó kutatáshoz gyakran sok pénz kell. Pénz azonban nem áll rendelkezésre korlátlan mennyiségben - egyes kutatásokra jut, másokra nem. A tudományt finanszírozó források (ezek lehetnek állami vagy államok közötti szervek, alapítványok, cégek, magánszemélyek... bármi) szeretnék, ha a tudományra fordított támogatás nem kidobott pénz lenne, hanem felmutatható eredmények születnének belőle, ezért szükségük van valamiféle "kockázatbecslésre", amely segít eldönteni, mibe érdemes "befektetni" és mibe nem. Ez a kockázatminimalizálás a velejéig áthatja a tudományos életet, hiszen végső soron az eredményességet minden szinten létkérdéssé teszi, ezzel versengést szül a tudományterületek, intézmények és egyéni kutatók közt. Nem utolsó sorban a kutatók érdeke is lehet a minősítés, hiszen ez alapot adhat a szakmai előrelépés, megbecsültség alátámasztásához, ami akár még anyagiakban is megnyilvánulhat.</p><p><br /></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5a/Meister_der_Schule_von_Canterbury_001.jpg/1200px-Meister_der_Schule_von_Canterbury_001.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="800" data-original-width="638" height="400" src="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5a/Meister_der_Schule_von_Canterbury_001.jpg/1200px-Meister_der_Schule_von_Canterbury_001.jpg" width="319" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><i><span style="font-size: x-small;">Máté evangelista ábrázolása</span></i><br /><span style="font-size: xx-small;">forrás: wikipedia.org</span></td></tr></tbody></table><br /><p style="text-align: justify;"><b>Hogyan mérjük a tudományos teljesítményt?</b></p><p style="text-align: justify;">A tudományban nagyon erősen érvényesül az ún. Máté-elv: <i>"Mert mindenkinek, akinek van, adatik, és bővelkedni fog; attól pedig, akinek nincs, még az is elvétetik, amije van." (Mt 25,29)</i> A tudományos életre ez úgy alkalmazható, hogy aki eddig eredményes volt, az ezután is az (vagy még inkább az) lesz, míg, aki nem volt eredményes, az nem valószínű, hogy ezután az lesz. A legkevésbé tehát azt a kutatást (pályázatot, kutatót, kutatócsoportot...) kockázatos támogatni, amely előélete sikerekben gazdag. Ez a jelenlegi tudományfinanszírozás sarokpontja (elviekben). De mi jelenti a sikert, az eredményességet a tudományban? Szükségünk van valamiféle mérőszámra, amely megmutatja, ha az egyik kutató(-csoport) jobb a másiknál.</p><p style="text-align: justify;">A tudományos munka közleményekben nyilvánul meg, amelyeket ha a szakma érdemesnek tart rá, akkor átvesz és tovább használ, ellenkező esetben gyakorlatilag elfelejt (bár néha később újra felfedez). A tudományos teljesítmény mérésére használt indexek ezért a publikációk számán és minőségén, valamint a publikációk utóéletéről szóló információn, jellemzően a publikációkra érkező hivatkozások számán alapulnak. A tudományos teljesítmény mérésére használt mutatók sokaságát egyetlen bejegyzésben képtelenség áttekinteni. Mi, kutatók, ezeket aránylag jól ismerjük, de a szakmához távolabbról kapcsolódó olvasók kedvéért most röviden bemutatok néhányat.</p><p style="text-align: justify;">A legegyszerűbb mérőszám a kutató(-csoport) által közölt <i>cikkek száma</i>. Mivel azonban a folyóiratok színvonala tág határok között változik, ezt érdemes árnyalni, pl. annak figyelembevételével, hogy mennyire rangos lapnál jelentek meg a cikkek.</p><p style="text-align: justify;">Az egyik legközismertebb index erre a célra az ún. <i><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Impact_factor" target="_blank">impakt faktor (IF)</a></i>. Ez a nyugati világban már kezd kimenni a divatból, bár hatása máig érezhető. Az impakt faktort eredetileg könyvtárak számára vezették be annak megítélésére, hogy melyik folyóiratot érdemes megrendelni - azt érdemes ugyanis, amelyre sokan hivatkoznak. Az impakt faktor nem más, mint az a szám, ahányszor átlagosan idézték az elmúlt 2 év cikkeit a tárgyévben. Egy időben észrevették, hogy ez mutat valamiféle összefüggést azzal, hogy mennyire tartunk egyes folyóiratokat jónak. Az impakt faktort tehát folyóiratokra számolják ki évente. A tudományminősítésben ezt úgy szokták figyelembe venni, hogy pl. egy adott kutató(-csoport) cikkeihez hozzárendelik a megjelentető folyóiratok aktuális évi impakt faktorát, majd ezt összegzik. Ez a módszer azonban számos ponton torzít, ezért az IF az utóbbi 10 évben egyre hangosabb kritika tárgya, és fokozatosan kikopik a fontosabb tudományminősítési rendszerekből.</p><p style="text-align: justify;">Nem az impakt faktor az egyetlen módszer a folyóiratok pontozására. A Scimago Lab által üzemeltetett <a href="https://www.scimagojr.com/" target="_blank">SJR (Scimago Journal Ranking)</a> indexe figyelembe veszi azt is, hogy milyen presztízsű folyóiratokból érkeznek a hivatkozások. A folyóiratok rangsorolását pedig tágabb tudományterületeken belül végzik, és nyers pontszámok alkalmazása helyett a lapokat helyzetük szerint négy csoportba (vagyis a rangsor négy kvartilisére, Q1, Q2, Q3, Q4 jelöléssel, a Q1 a legjobb) osztják. A felső 10%-ot (D1) külön is meg szokták különböztetni. Az SJR-en alapuló tudományminősítés úgy szokott kinézni, hogy pl. a vizsgált kutatónak megszámolják, hogy hány D1, Q1, ... cikke van, így az nyer, akinek több.</p><p style="text-align: justify;">Ezeknél jobban koncentrál a kutató egyéni teljesítményére a <i><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/H-index" target="_blank">Hirsch-index</a></i> (vagy <i>h</i>-index). A Hirsch-index az a legnagyobb szám, amelyre igaz, hogy a vizsgált kutatónak <i>h</i> db olyan cikke van, amelyre legalább <i>h</i> darab hivatkozás érkezett már a múltban.</p><p style="text-align: justify;">Az efféle indexekre roppant sokféle körülmény hat az adott kutató képességein kívül. Befolyásolja például, hogy különböző tudományterületeken mennyi cikk születik általában, mekkora a cikk "felvevő piaca", vagy a tudományágra jellemző hivatkozási kultúra. Ezek kivédése érdekében csak tudományágakon belül, és gyakran valamilyen időbeli szűkítéssel ajánlott összehasonlításokat végeznünk. A kifejezetten téves tartalmú és/vagy provokatív hangvételű cikkekre is sok hivatkozás érkezik. </p><p style="text-align: justify;">A megjelent cikkek egyszerű összeszámolása mellett egyre inkább próbálják figyelembe venni a kutatók egyéni hozzájárulásait. Ennek legegyszerűbb módja, hogy a cikk elsőszerzőjének (vagyis aki a sorrendben elöl van) lenni nagyobb értékkel bír, mint középsőnek. A nyugati világban elfogadott gyakorlat szerint ugyanis az az elsőszerző, aki a legtöbbet dolgozik a cikkel. (Ez nem mindenhol szokás egyébként, és ez vezethet tudománymérési anomáliákhoz.) Szintén magas értékű az utolsó pozíció, aki rendszerint a kutatócsoport felelős vezetője, ritkábban a második legtöbbet dolgozó hozzájáruló. A köztes pozíciók kevesebbet érnek.</p><p style="text-align: justify;">Egy viszonylag új, divatos szempont, hogy a kevésszerzős cikkeket többre (akár jelentősen többre) értékelik a többszerzős cikkeknél, mondván, ha valamin többen dolgoztak, akkor az egyéni hozzájárulások mértéke kisebb. Erre egy későbbi bejegyzésben visszatérek.</p><p style="text-align: justify;">Egyre több minősítési rendszer próbálja meg figyelembe venni a kutató teljesítményének időbeli dimenzióját. Ennek az egyik módja, hogy pl. csak az utóbbi 5-10 év cikkeit számolják. Egy másik lehetőség, hogy a kutatók közti összehasonlítást azonos vagy hasonló korú kutatók között végzik el, így csak olyanok versengenek, akiknek elvileg ugyanannyi idejük állt rendelkezésre az alkotásra. A kutatói életutak azonban sokfélék, ezért a „tudományos kort” nem feltétlenül a születési dátum óta eltelt idő írja le a legjobban. Van, ahol a doktori értekezés megszerzése óta, vagy az első publikáció megjelenése óta eltelt időt veszik alapul.</p><p style="text-align: justify;">A tudományminősítés egy viszonylag szofisztikált rendszere tekinthető meg a <a href="http://scientometrics.org">scientometrics.org</a> oldalon. Itt egyes kutatókra le lehet kérdezni, hogy a <i>h</i>-index, az évenkénti független hivatkozások átlagos száma, valamint az utolsó 5 év Q1-es cikkeinek száma tekintetében hol állnak az azonos publikációs korú és azonos területen dolgozó pályatársakhoz képest. A publikációs kort az első publikáció megjelenésétől számolja.</p><div style="text-align: justify;"><i>Folyt. köv.</i></div>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2283571222654895784.post-42077625542953424802021-09-15T00:27:00.003+02:002021-09-15T00:33:05.691+02:00Szakdolgozati témalehetőség a többfajú inváziókkal kapcsolatban<p style="text-align: justify;">Ahogy már írtam, <a href="http://lengyel-attila.blogspot.com/2021/07/tobbfaju-invaziok-hatasa-novenyzeti.html" target="_blank">idén ősszel új kutatási témába kezdek</a>, amely az invazív növényfajok gyeptársulásokra gyakorolt hatását vizsgálja. A kutatás kulcsfogalma a többfajú invázió (<i>multi-species invasion</i>), amely azt a jelenséget jelöli, amikor egyszerre több idegenhonos özönfaj válik uralkodóvá egy ökoszisztémában. Egészen pontosan azok a kérdések érdekelnek, hogy a különböző özönnövények mennyiben gyakorolnak eltérő hatást a finomabb térléptékű társulásszerveződésre, erősítik vagy gyengítik egymás hatását, valamint hogy táji léptékben hogyan változik meg a közösségek közötti diverzitás a többfajú invázió hatására. A kutatás tehát a közösségi ökológiát és az invázióbiológiát egyesíti. A vizsgálati területek a Gödöllő és Vácrátót közötti homokos területek gyepmaradványain és gyepesedő parlagain lesznek/vannak - ilyenekből ott elég sok van.</p><p><br /></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://1.bp.blogspot.com/-mvFNzHoZjoo/YUEc8JmxkdI/AAAAAAAA4Zg/if_ta0f8cxc1C0v44NtMHLDm-5vmw4FPACLcBGAsYHQ/s2048/DSC_0797.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1360" data-original-width="2048" height="266" src="https://1.bp.blogspot.com/-mvFNzHoZjoo/YUEc8JmxkdI/AAAAAAAA4Zg/if_ta0f8cxc1C0v44NtMHLDm-5vmw4FPACLcBGAsYHQ/w400-h266/DSC_0797.jpg" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: x-small;">Selyemkóró és aranyvessző uralta táj</span></td></tr></tbody></table><br /><p style="text-align: justify;">Várom azokat a BSc és MSc hallgatókat, akik szívesen készítenék ebből a témából a diplomadolgozatukat. Az inváziók közösségi ökológiai szemléletű vizsgálata szinte kifogyhatatlan ötletforrás, rengetegféle egyéb vizsgálattal egészíthető ki az, amit eddig elterveztem. A pontosabb témák kijelölése egyénileg történik a jelentkezőkkel.</p><p style="text-align: justify;">A szakdolgozó bekapcsolódhat az OTKA projektembe és az <a href="https://www.obi.ecolres.hu/" target="_blank">Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének</a> (Vácrátót, ld. még: <a href="https://botanikuskert.hu/" target="_blank">Nemzeti Botanikus Kert</a>) vérkeringésébe, ami elsősorban szakmai fejlődési, publikációs és kapcsolatépítési lehetőséget jelent.</p><p style="text-align: justify;">Ami előnyt jelent a jelentkezők részéről:</p><p></p><ul style="text-align: left;"><li style="text-align: justify;">érdeklődés a növényvilág, a növényközösségek működése, a biológiai inváziók iránt;</li><li style="text-align: justify;">a hazai növényvilágnak az előzetes tanulmányok alapján elvárható ismerete;</li><li style="text-align: justify;">angol nyelvtudás olvasás szintjén;</li><li style="text-align: justify;">némi fogékonyság a statisztika iránt;</li><li style="text-align: justify;">terepi munka szeretete;</li><li style="text-align: justify;">önállóság és együttműködési hajlam optimális egyensúlya. :)</li></ul><div style="text-align: justify;">Szándékosan ködösek kicsit a fenti pontok, mert tudom, hogy nem ugyanaz várható el egy elsős BSc-stől és egy MSc hallgatótól, így a "megfelelés" nagyban az előképzettség függvénye is. Egyébként is, sokféleképpen lehet az emberből jó kutató.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Jelentkezni bármelyik elérhetőségemen lehet, de javaslom az email címemet a <a href="https://www.ecolres.hu/lengyel.attila" target="_blank">munkahelyi oldalamról</a>.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">További szakdolgozati témákat kínálok <a href="http://lengyel-attila.blogspot.com/p/temakiirasok.html" target="_blank">ezen az oldalon</a>, illetve ajánlom még a <a href="http://lengyel-attila.blogspot.com/search/label/szakdolgozat" target="_blank">#szakdolgozat</a>okkal kapcsolatos bejegyzéseimet.</div><p></p>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2283571222654895784.post-79039779059288972212021-08-27T23:00:00.000+02:002021-08-27T23:00:11.975+02:00Prezentációk a 12. Magyar Ökológus Kongresszuson<p style="text-align: justify;">A héten rendezték a 12. Magyar Ökológus Kongresszust Vácott. Ez a hazai ökológus szakma három évente esedékes, legnagyobb találkozója. A konferencián egy előadást tartottam, illetve három prezentációban szerepeltem társszerzőként.</p><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><i><div style="text-align: justify;"><i><u>Lengyel Attila</u>, Barabás Sándor, Berki Boglárka, Csecserits Anikó, Gyalus Adrienn, Kabai Melinda, Lhotsky Barbara, Rédei Tamás, Ónodi Gábor, Botta-Dukát Zoltán</i></div></i><div><div style="text-align: justify;"><b>A véletlen szerepe a kiskunsági gyepek térbeli szerveződésében a fajok és a növényi jellegek tükrében</b></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">Az élő közösségek térbeli szerveződése a közösségi ökológia egyik „örökzöld” témájának tekinthető. Fő kérdése, hogy a térbeli közelség milyen mértékben határozza meg a lokális közösségek összetételét, ez milyen mechanizmusokra vezethető vissza és mennyire köszönhető más környezeti tényezők térbeli strukturáltságának. Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy hogyan változik a térbeli véletlenszerűség („megjósolhatatlanság”) a produktivitási grádiens mentén. Ehhez a ’distance decay’ modellt alkalmaztuk.</div><div style="text-align: justify;">Az elmúlt években három kiskunsági mintaterületen felvételeztünk 4 m2-es kvadrátokban különböző gyepeket a produktivitási grádiens mentén, a nyílt homokpusztagyeptől a magassásos és mocsári magaskórós társulásokig. A mostani vizsgálatba 369 felvételt vontunk be. A fajokhoz jellegadatokat is rendeltünk a lombozat magasságára, fajlagos levélterületre (SLA), magtömegre, vegetatív terjedésre és az első virágzási időre vonatkozóan. A felvételekhez terepi NDVI-értéket becsültünk, amit a produktivitás közelítő értékeként használunk. Kiszámoltuk a felvételek közötti kompozíciós disszimilaritást a jellegadatok figyelembevételével és anélkül, valamint a kettő kapcsolatát leíró funkcionális redundanciát.</div><div style="text-align: justify;">A felvételpárok disszimilaritásait a térbeli távolságok függvényében modelleztük, majd a 0 távolságra jósolt disszimilaritást alkalmaztuk a térbeli véletlenszerűség becsléseként minden egyes felvételre külön. Ezután vizsgáltuk a becsült randomitás és az NDVI-értékek összefüggését.</div><div style="text-align: justify;">A jellegadatokat figyelmen kívül hagyó véletlenszerűség nem mutatott egyértelmű trendet a produktivitás mentén. A jellegadatokkal azonban mindhárom mintaterületen csökkenő függvényt kaptunk, ezzel párhuzamosan nőtt a 0 távolságra becsült funkcionális redundancia. Ennek egy lehetséges magyarázata, hogy a bőségesebb források esetén a fajoknak nem kell akkora mértékben különbözniük egymástól a stabil együttéléshez, mint forráshiányos helyzetben, így nagyobb lehet a közösségek közötti átfedés a jellegeloszlásban. Ugyanakkor az is lehetséges, hogy a produktivitás növekedése többféle gyengén reguláló tényezővel jár együtt, s ezekre a növények többféle jelleggel válaszolnak. Mivel azonban a vizsgálatba csak korlátozott számú növényi jelleget vontunk be, magas produktivitás esetén nem tudtuk detektálni az összes válaszmechanizmust, a vizsgált jellegek köre pedig így egyre nagyobb átfedést mutat a közösségek között.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><i><div style="text-align: justify;"><i>Szitár Katalin, Csőszi Mónika, Vaszócsik Vilja, Schneller Krisztián, Csecserits Anikó, Kollányi László, Teleki Mónika, Kiss Dániel, Bánhidai András, Jáger Katalin, Petrik Ottó, Pataki Róbert, Lehoczki Róbert, Halassy Melinda, Tanács Eszter, Kertész Miklós, Csákvári Edina, Somodi Imelda, <u>Lengyel Attila</u>, Gallé Róbert, Weiperth András, Konkoly-Gyuró Éva, Máté Klaudia, Keszthelyi Ákos Bence, Török Katalin</i></div></i><div><div style="text-align: justify;"><b>A zöldinfrastruktúra-hálózat kijelölésének módszertana és a fejlesztés lehetséges célterületei Magyarországon</b></div><div><div style="text-align: justify;"><span style="font-weight: 700;"><br /></span></div><div style="text-align: justify;">Az EU Biodiverzitás Stratégia zöldinfrastruktúra koncepciója szerint a biodiverzitás megőrzése csak működő élőhelyhálózattal biztosítható. Hazánk egy KEHOP projekt zöldinfrastruktúra-fejlesztési elemének keretében alapozta meg a zöldinfrastruktúra-hálózat kijelölésének, értékelésének és fejlesztésének módszertanát. Ehhez vizsgálatainkban három szempont, az ökológiai állapot, a térbeli összekapcsoltság és a multifunkcionalitás (az ökoszisztéma-szolgáltatások szintje) ötfokozatú kompozit indikátorai alapján értékeltük hazánk ökoszisztémáit. Az ökoszisztéma-típusok meghatározásához a projekt 20 m × 20 m-es térbeli felbontású raszteres Ökoszisztéma-alaptérképét használtuk. Az ökológiai állapotértékeléshez a projekt fő felszínborítási típusai (mesterséges felszínek, agrárterületek, gyepek, erdők, vizes élőhelyek) ökoszisztéma-állapotértékelését, valamint a víztestek esetében a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv víztestállapot-értékelését használtuk, amiből kompozitot képeztünk. A térbeli összekapcsoltságot a Vos-féle C-index módosított változatából és az effektív hálóméret indexből alkotott kompozitindikátorral, valamint a víztestek és pufferterületeik esetében a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv víztestkategória-beosztásával jellemeztük. A multifunkcionalitást a projekt által értékelt és térképezett szabályozó/fenntartó és kulturális ökoszisztéma-szolgáltatás indikátoraiból képzett kompozitindikátor alapján értékeltük.</div><div style="text-align: justify;">Az értékelés szerint hazánk területének 48%-a rossz, míg 4,9%-a kiváló ökológiai állapotban van, 1,3%-a rossz, míg 16,8%-a kiváló térbeli kapcsolatokkal rendelkezik, 38,5%-a rossz, míg 7,3%-a kiváló ökoszisztéma-szolgáltatás szintet mutat. Jelenleg az ország 49%-a tekinthető a három szempontból összességében megfelelőnek, így a jelenlegi zöldinfrastruktúra-hálózat részének. A javasolt hálózat 54%-a erdő, 11%-a vizes élőhely és felszíni víztest, 20%-a gyep, 5%-a szántó.</div><div style="text-align: justify;">A kiváló ökológiai állapotú területeken elsősorban az állapot fenntartására érdemes helyezni a hangsúlyt, míg a rosszabb ökológiai állapotú területeket potenciális fejlesztési területnek tekintettük. A fejlesztési területeken belül lehatároltuk azokat a területeket, ahol javasolhatunk, és ahol nem javaslunk ökoszisztéma-váltást az állapotjavítás érdekében (utóbbit a természetközeli típusok esetében). A fejlesztési javaslat részeként a kiváló és jó ökológiai állapotú területek térbeli összekapcsoltságának javítását célzó tájökológiai folyosók lehetséges nyomvonalát is meghatároztuk a legkisebb költségű útvonal módszerével, ahol az ellenállás-térkép az átjárhatósággal volt fordítottan arányos.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><i><div style="text-align: justify;"><i>Biró Marianna, Molnár Zsolt, Öllerer Kinga, <u>Lengyel Attila</u>, Ulicsni Viktor, Szabados Klára, Kiš Alen, Ranko Perić, Demeter László, Babai Dániel</i></div></i></div><div style="text-align: justify;"><b>Extenzív legeltetés hatása mocsaras élőhelyekre természetvédők és pásztorok élőhelyminőség-indikátorai alapján</b></div><div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">A vizes élőhelyek legeltetése az elmúlt évszázadokban széles körben elterjedt volt Európában. A 20. század közepétől a legeltetés megszűnése egyre több helyen eredményezte a fennmaradó mocsarak biodiverzitásának csökkenését, mely elsősorban a magas termetű mocsári növények homogén állományokká záródása és a nyílt víz- és iszapfelszínek eltűnése miatt következett be. Napjainkban egyre több helyen legeltetik a náddal, gyékénnyel, sással benőtt mocsarakat, főként természetvédelmi kezelésként. Az ilyen típusú élőhelykezelésekhez együttműködés szükséges a természetvédelem szakemberei és a helyi területhasználók között, amely ezen érdekcsoportok élőhelyminőség-indikátoraira is épülhet.</div><div style="text-align: justify;">Kutatásunk célja az volt, hogy azonosítsuk a természetvédők és pásztorok által preferált indikátorokat a legelt mocsarak élőhelyminőségére vonatkozóan, illetve megtudjuk, hogy ezek az indikátorok hogyan változnak a legeltetés intenzitásának függvényében. Első lépésként az indikátorok és változásaik preferált trendjének azonosítása céljából free-listing interjúkat készítettünk a két érdekcsoport tagjaival. A vegetációfelméréseket három kutatási helyszínen végeztük (Kunkápolnási-mocsár/Magyarország; Tőz mente/Románia; Boszut mente/Szerbia), helyszínenként 15 lokalitásban (ötfokú legelésintenzitási gradiens mentén, intenzitásonként 3–3 lokalitásban). A vegetációra vonatkozó attribútumokat minden lokalitásban 8–8 mintavételi körben mértük fel, és a legelésintenzitási gradiens mentén elemeztük.</div><div style="text-align: justify;">A legelésintenzitás növekedésével mindhárom kutatási helyszínen szignifikánsan nőtt a nyílt víz- és iszapfelszínek aránya, illetve szignifikánsan csökkent az avar felhalmozódása, a magas mocsári növényzet aránya, továbbá a vegetáció magassága és összegzett borítása. Az alfa, béta és gamma diverzitás, illetve a védett/veszélyeztetett fajok és a ritka iszapfajok száma mindhárom helyszínen növekvő tendenciát mutatott a legelésintenzitás növekedésével. Terepi felméréseink szerint a 15 vegetációs attribútum 73%-ban a preferált trend szerint változott a legelésintenzitási gradiens mentén. A magas mocsári növények csökkenése és a nyílt felszínek növekedése mindkét csoport esetében fontos indikátor volt. A természetvédők számára az élőhelyminőség javulását jelző legfontosabb indikátorok ezeken kívül a védett növényfajok és a vízimadarak mennyiségének növekedése, illetve a növekvő habitat-heterogenitás volt, míg a pásztorok elsősorban a „jószágnak hasznos füvek” mennyiségének növekedését tartották még fontosnak. A legelésintenzitás erősödésével a természetvédelmi szempontból fontos nyílt felszínek aránya, a védett növényfajok és a ritka iszapfajok előfordulása egyaránt növekedett, a magas, homogén vegetáció és az avarfelhalmozódás pedig csökkent; ugyanakkor mindez együtt járt a pásztorok számára fontos „jószágnak hasznos füvek” mennyiségének növekedésével.</div><div style="text-align: justify;">Megállapítható, hogy nem volt olyan indikátor, amely a két csoport számára ellentétes irányú preferált trendet mutatott volna, így a mocsarak legeltetése nem ütközik a két vizsgált csoport érdekeivel. A természetvédelmi kezelések tervezésénél figyelembe vehető a foltos, helyenként erős mocsári legeltetés, mely fontos lehet a biodiverzitás fenntartásában, és a vizsgált közép-európai tájakban hasznosnak mutatkozik a kezelést végző mindkét csoport, a pásztorok és a természetvédelem számára egyaránt.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><i><div style="text-align: justify;"><i>Hegedüs Márk, Lengyel Attila, Tiborcz Viktor</i></div></i><b><div style="text-align: justify;"><b>A kúszó szentperje (Hierochloe repens) magyarországi nagyléptékű elterjedésének becslése</b></div></b></div><div><div style="text-align: justify;"><span style="font-weight: 700;"><br /></span></div><div style="text-align: justify;">A kúszó szentperje (Hierochloe repens) a magyar flóra azon fajainak egyike, amelyről hiányos adatok állnak rendelkezésre az elterjedését illetően. Az említett hiányosság feloldása mellett szól az az érv, hogy a faj természetvédelmi státuszának megítélése országonként eltérő. Ezt bizonyítja az is, hogy a fajt Lengyelországban invazívként tartják számon, miközben Csehországban ”veszélyeztetett” besorolást kapott. Ugyan Magyarországon több élőhelyről is dokumentálták a H. repens előfordulását, de ez önmagában nem elegendő ahhoz, hogy a faj teljes hazai elterjedése kirajzolódjon.</div><div style="text-align: justify;">A bemutatott hiányos ismeretek feloldása céljából a Beals Smoothing nevű módszerrel becsültem meg, hogy a Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza (”Flóraatlasz”) egyes kvadrátjain mekkora valószínűséggel fordul elő a faj. A folytonos valószínűségi értékeket diszkrét kategóriákhoz rendeltem, amelyek értelmezhetőbb, kezelhetőbb információt szolgáltatnak arról, hogy mely területek a faj további potenciális élőhelyei.</div><div style="text-align: justify;">Az elterjedési modell alapján készült térképen kirajzolódik, hogy a Hierochloe repens további, eddig nem dokumentált előfordulásaira a Gödöllői-dombság és környéke, a Kisalföld, Pesti-síkság, Tolnai-dombság, Kiskunság déli része, Velencei-hegység, Vértes, Visegrádi-hegység, Dunántúli-dombság területén lehet számítani. Az elterjedési modell eredményeit erősíti az, hogy a felsorolt területek többségére megfeleltethetőek a szakirodalom által bemutatott élőhelyi jellemzők, hiszen ezeken kevés kivétellel a száraz talaj és homokos, vagy löszös alapkőzet jellemző.</div></div></div></div>Unknownnoreply@blogger.com0