Translate

2014. március 17., hétfő

Flóra Konferencia

2014. március 7-9. között Sopronban, a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kara Növénytani és Természetvédelmi Intézetében rendezték meg a X. "Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében" Konferenciát (vagyis a "Flóra Konferenciát"), amely a hazai botanikusok legfontosabb találkozója. A saját kutatási eredményekről szóló előadások mellett kiemelt figyelem övezte az akác megítélésével kapcsolatos kérdéseket, amelyekről a nyitóelőadáson és a vitaesten esett szó. A vitaesten erdészek részvételével, az ő álláspontjukat meghallgatva folyt diskurzus a témáról. A vitaest létrejöttét és lezajlását abszolút pozitív kicsengésűnek érzem, melyben végre a gazdálkodói szempontok védői számára is tisztázódhatott, hogy az EU invazív fajokat korlátozó rendelettervezete nem az akác teljes kiirtásáról, csupán a nem akaratlagos terjedés kordában tartásáról szól. A konferencia állásfoglalást fogalmazott meg a fehér akác megítélésével kapcsolatban, amit a résztvevő akadémikusok (Borhidi Attila, Pócs Tamás, Vida Gábor) és a házigazda intézetigazgató (Bartha Dénes) írtak alá.
(Szomorú, hogy sem ez, sem az MTA ÖK nem rég publikált állásfoglalása egyelőre nem jelent meg döntéshozói/politikai szinten, noha a kérdésben két abszolút releváns és mértékletes, kiegyensúlyozott véleményről van szó.)

A konferencián "LENGYEL Attila – ILLYÉS Eszter† – BAUER Norbert – BOTTA-DUKÁT Zoltán – PURGER Dragica – Milan CHYTRÝ – Ute JANDT – Monika JANIŠOVA – Zygmunt KACKI – Daniel KRSTONOŠIĆ – Urban ŠILC – Iveta ŠKODOVÁ – Zvjezdana STANČIĆ – Wolfgang WILLNER: Magyarországi üde és félszáraz rétek egy közép-európai elemzés tükrében (Hungarian mesic and semi-dry meadows in the mirror of a Central European analysis)" címmel előadást tartottam, melynek prezentációja elérhető itt.

Az alábbi előadásokban társszerzőként szerepeltem:
CSIKY János – KOVÁCS Dániel – WIRTH Tamás – LENGYEL Attila: A flóratérképezés jósága a fajszám tükrében, Dél-Dunántúli példák (Potential biases in floramapping in the light of species richness, South Trans-Danubian examples), prezentáció itt.

KOVÁCS Dániel – LENGYEL Attila – SEBE Krisztina – WIRTH Tamás – CSIKY János: Műutak flórahomogenizáló hatása Pécsett (Floristic homogenization of roadsides in the case of Pécs)



Fotók a konferenciáról
Vitaest:









Előadások:




6 megjegyzés:

  1. 2014. 03. 18., kedd;
    - NYÍREGYHÁZA


    Kedves Lengyel Attila!


    Köszönöm a blogbejegyzését! Ön alapvetően téved, amikor ezt írja, idézem: "végre a gazdálkodói szempontok védői számára is tisztázódhatott, hogy az EU invazív fajokat korlátozó rendelettervezete nem az akác teljes kiirtásáról, csupán a nem akaratlagos terjedés kordában tartásáról szól". Az Invasive Alien Species szakmapolitika írásban deklarált célja mindazon fajok minél teljesebb körű kiirtása, amelyek fel fognak kerülni az ezeket immár nem 50 fajos évenkénti lépcsőben, hanem egyszerre kihirdető fajlistájába. Jelenleg az Európai Unió semmilyen hivatalos írásos garanciát nem adott arra vonatkozóan, hogy a fehér akác nem fog ezek közé kerülni. Amennyiben tud ilyen garanciáról, bocsánatot kérek tájékozatlanságomért és tisztelettel megkérem, hogy helyezze el itt a honlap vagy dokumentum linkjét a kétkedők megnyugtatására. Köszönöm!

    De inkább hagyjuk is ezt a szempontot, maradjunk teljesen pátriánkon belül! Csupán egyetlen komoly kérdésem van Önhöz. Azokon a termőhelyeken, ahol ma akácosok (elegyetlenek vagy elegyesek) tenyésznek, Ön milyen fafajokkal helyettesítené az akácot? A hatályos vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelő, mindazonáltal szakmailag is megalapozott válaszát ehelyütt várom.


    Erdészüdvözlettel!



    ifj. Pályi Zoltán
    egy nyírségi erdőmérnök
    a Kárpát-medence 300 őshonos fásszárú növényfajának szószólója
    'Az akác legyen hungarikum!' elektronikus aláírásgyűjtés kezdeményezője

    VálaszTörlés
    Válaszok


    1. Az Európai Bizottság közleményére való heves reakciókat pedig érdemes lett volna az akáckampány kirobbantása előtt (sőt, helyett!) a kompetens szakmai fórumokkal megvitatni. Ez tipikusan egy olyan téma, amit nem tanácsos kompromisszumok nélkül, populista eszközökkel kezelni, mert ez egy több irányban többféle kimenetellel rendelkező, szakmai kérdés, ami nem degradálható egy szimpátiatüntetés szintjére. Ahogy az MTA és a Flóra Konferencia állásfoglalásaiban is olvasható, az akác gazdasági értéke vitathatatlan, senki nem kérdőjelezi meg. Viszont azt sem kérdőjelezheti meg senki, hogy az akác okoz természetvédelmi problémákat. Tudomásom szerint az akác mellett hevesen kardoskodó fórumok egyike sem tesz például említést arról, hogy a nemkívánatos akácállományok visszaszorításának költségét vagy a természeti értékek akáctól való megvédésének költségét ki fogja finanszírozni. (Amennyiben Ön tud ilyenről, kérem, ossza meg.) Továbbá nagy hiányát érzem egy olyan kimutatásnak is, amely számszerű becslést ad arra nézve, hogy az akác hazai korlátozásának különböző fokozatai (néhány lehetséges fokozat: nincs korlátozás, spontán terjedés korlátozása, akácosok adott arányú csökkentése, teljes kiirtás) mekkora gazdasági kárt okoznának erdészeknek, méhészeknek, bárki másnak.

      Egy, a fenti kérdésekre választ adó, átgondolt, nem egyező érdekcsoportok párbeszéde alapján született, kompromisszumos állásfoglalás előnye lehetett volna, hogy a gazdálkodói és a természetvédelmi értékek közös vállalása az EP előtt is könnyebben elfogadtathatónak tűnt volna, mint az egyoldalú akácpártiság. Más invazív fajok visszaszorításának támogatására ugyanis szükségünk van, gondoljunk csak az ürömlevelű parlagfű, a selyemkóró, az ázsiai méhatka vagy az amerikai fehér-medvelepke kártételére.

      Azt gondolom ezért, hogy az akác hungarikummá nyilvánítására irányuló aláírásgyűjtés helyett sokkal bölcsebb lett volna a veszélyek és következmények pontos felmérése, az érzelmekre alapozó kampány helyett a lakosság pontos és kiegyensúlyozott tájékoztatása.

      Természetvédő üdvözlettel,

      Lengyel Attila

      Törlés
  2. Kedves Ifj. Pályi Zoltán!

    Köszönöm, hogy az akác hungarikummá nyilvánításáért folyamodó aláírásgyűjtés elindítójaként megtisztelt hozzászólásával.

    Az Ön által feltett kérdések tárgyalásához elengedhetetlen az eredeti, Európa Bizottság által kiadott közlemények szövegértelmezése. Egy 2008-ban kiadott közlemény, amely magyarul is olvasható, az invazív fajokkal szembeni teendőket a fajok elterjedtsége (vagyis az invázió státusza alapján az alábbiak szerint szabja meg: 1) megelőzés, a megtelepedés akadályozása; 2) korai észlelés és kiirtás, friss megtelepedők esetén; 3) invazív fajok elleni küzdelem és hosszú távú elszigetelés, elterjedt invazív fajok esetén. Ezek közül az akác egyértelműen a harmadik kategóriába sorolódik. A közlemény itt olvasható:
    http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52008DC0789:HU:NOT

    A 2014. január 30-i sajtóközlemény, amelyet az akáccal kapcsolatos kampányok és viták kirobbanása követett, itt érhető el.
    http://www.europarl.europa.eu/news/en/news-room/content/20140127IPR33806/html/EU-wide-plans-to-tackle-invasive-alien-species
    Ebben a dokumentumban az alábbi áll:
    "Species deemed to be "of Union concern" must be identified on a list and banned from being introduced, transported, placed on the market, offered, kept, grown or released in the environment"
    Vagyis, az "uniós érintettségűnek" ítélt fajokról egy listát kell összeállítani, és tiltani a behozatalukat, szállításukat, a velük való kereskedelmet, adományozásukat, tartásukat, termesztésüket és szabadon engedésüket. (Saját, szabad fordításom, hiteles magyar verziót nem találtam, de szívesen venném, ha más tudná pótolni.) Vagyis, ezen a ponton jogosnak érezhetnénk az akác kiirtásától való félelmünket. De olvassunk tovább!
    "EU countries [...] will be able to establish a permit system allowing specialized establishments to breed certain invasive species, provided they are of high economic, social and environmental value."
    Eszerint az EU-tagországoknak lehetőségük lesz egy engedélyezési rendszer kidolgozására, amely lehetővé teszi bizonyos invazív fajok termesztését/tenyésztését, feltéve, ha azok nagy gazdasági, társadalmi és környezeti értékkel bírnak. Ez azt jelenti, hogy az akác európai szintű korlátozása ellenére van lehetőség arra, hogy Magyarországon az akácot kellően ellenőrzött körülmények közt, ültetvényszerűen termesszék és hasznosítsák, s mindeközben az akác invazív jellegéből adódó spontán megtelepedéseket visszaszorítsák. A fő természetvédelmi problémát ugyanis elsősorban nem az ültetvényszerűen, kellő ellenőrzés mellett kezelt akácosok vagy a mezővédő erdősávok jelentik, hanem azok az esetek, amikor az akác természetközeli élőhelyeken telepszik meg, majd azokon fokozatosan eluralkodik, az őshonos fajok rovására. Ezeket az akácállományokat az erdészet nem hasznosítja, hiszen gyakran gyepterületre esnek, a nemzeti parkok azonban minden évben súlyos összegeket költenek a visszaszorításukra. Attól tehát nem kell félni, hogy a Nyírség megfelelően kezelt, más fafaj számára nem élhető termőhelyre telepített akácosait ki kell vágni. Olyan esetekben megfontolandó a fafajcsere, amikor az akác őshonos fajra lenne lecserélhető, pl. tölgyesek helyére telepített akácosok esetében a Dunántúlon. Ezek az esetek véleményem szerint egyedi elbírálás alá kell, hogy essenek, a gazdálkodói és természetvédelmi szempontok mérlegelésével.

    Röviden válaszolva tehát az első kérdésére: az EU valóban nem ad garanciát arra, hogy az akác nem fog a listára kerülni, de nem is ez lenne a legjobb vagy egyetlen megoldás a hazai akáccal gazdálkodók védelmére. Második kérdésére pedig azt tudom mondani, hogy nem kell feltétlenül lecserélni az akácot, de ahol lenne őshonos alternatívája, ott az adott körülményeket kell mérlegelni a megfelelő faj kiválasztásához.

    VálaszTörlés
  3. Nyilvános erdészettudományi és erdőökológiai szakmai vélemény a X. Flóra Konferencia egyoldalú Akác Állásfoglalására (kelt: 2014. 03. 26.)

    Link:

    https://drive.google.com/file/d/0B2AfPm8e8pXwRkxzWVJNVGZBWmc/edit?usp=sharing

    Erdészüdvözlettel!

    ifj. Pályi Zoltán
    erdőmérnök, tájvédő szakgeográfus
    'Az akác legyen hungarikum!' aláírásgyűjtés Kezdeményezője
    http://www.peticiok.com/akac_hungarikum

    VálaszTörlés
  4. Újra köszönöm Pályi Úr hozzászólását. A belinkelt szöveg ökológia terén mutatott szakmai korrektsége és alapossága iránt komoly aggályaim vannak, a blogomon való megjelenése kizárólag az ellenkező vélemény nyilvánosságát megillető jognak köszönhető. A téma iránt érdeklődő Olvasónak javaslom az alábbi forrásokat:
    az MTA Ökológiai Kutatóintézet közleményei:
    http://okologia.mta.hu/Sajtokozlemeny_az_akac_tudomanyos_megiteleserol
    http://okologia.mta.hu/Az_Akac-koalicio_megalapozatlan_allitasairol
    a Flóra Konferencia állásfoglalása:
    http://okologia.mta.hu/node/5850
    Molnár V. Attila írásai:
    http://molnar-v-attila.blogspot.hu/search/label/Ak%C3%A1c
    Sipos Ferenc cikksorozata (kezdő link, 5 cikkből áll összesen):
    http://viridis.hu/blog/48/484/mit-ultessunk-akac-helyett-iv-%E2%80%93-bevezetes-es-a-tuzifa-kerdese

    VálaszTörlés
  5. Tisztelt Lengyel Attila!

    Véleményét köszönöm! Örömmel és szakmai kiváncsisággal várom, hogy a márciusi Akác Állásfoglalással kapcsolatban megfogalmazott erdészettudományi véleményem "szakmai korrektsége és alapossága iránt" mely kijelentések kapcsán vannak "komoly aggályai". Eltérő véleményét előre is tiszteletben tartom.


    Erdészüdvözlettel!



    ifj. PÁLYI Zoltán
    a Kárpát-medence őshonos fásszárú növényfajainak szószólója
    (in: Bartha Dénes (szerk): A Sóstói-erdő. p. 624. NYÍRERDŐ Zrt., 2013, Nyíregyháza)
    egy nyírségi erdőmérnök

    VálaszTörlés