Új cikk a többfajú inváziókról a JVS-ben

Majdnem pontosan egy éve zárult a többfajú inváziókkal foglalkozó OTKA-projektem, amelyben Veresegyház és Szada környéki homoki parlagokon vizsgáltam, hogy a selyemkóró (Asclepias syriaca) és az aranyvesszőfajok (főleg a Solidago gigantea, kisebb részben S. canadensis) együttes dominanciája hogyan hat az elfoglalt növényközösség fajgazdagságára, funkcionális diverzitására és összetételére, illetve hogy változtatnak-e egymás hatásán.

Terjedő selyemkóró és magas aranyvessző a szadai "homokpusztán"

Bár a selyemkóró uralma látványos a homoki élőhelyeken, gyakorlatilag semmiféle hatását nem tapasztaltam a kísérőfajok sokféleségére és kompozíciójára nézve. Ezzel szemben az aranyvessző uralma csökkentette a közösség növényi fajszámát. Valamelyest változtatott a többi faj funkcionális összetételén is, de összességében nem találtam kielégítő magyarázatot az aranyvessző hatásmechanizmusára a vizsgált növényi jellegek alapján. Természetesen ha egy faj dominánssá válik egy közösségben, a növény jellegei és funkciói is uralkodóak lesznek az adott közösségben, így mind a selyemkóró, mind az aranyvessző dominanciája a maga módján átalakítja a közösség egészét.

Az eredményeket bemutató publikáció néhány napja jelent meg a Journal of Vegetation Science folyóiratban. A szabad hozzáférésű cikk linkje és összefoglalója alább látható:

Lengyel, A. 2025. Beyond Single Invaders: Disentangling the Effects of Co-Invading Alien Forbs on Sandy Old-Fields. Journal of Vegetation Science 36(5): e70068. https://doi.org/10.1111/jvs.70068.

ABSTRACT

Aims

Invasive alien plants can severely impact ecosystem diversity and function. While the effects of individual species are often studied, interactions between multiple invasive species are less understood. This study examines how Asclepias syriaca and Solidago spp. (including Solidago gigantea and S. canadensis) influence taxonomic and functional diversity in sandy old-fields. The aims are to: (1) assess the individual and combined impacts of Asclepias and Solidago on resident plant diversity and (2) determine whether interactions between these species alter their effects on the invaded community.

Location

Gödöllő Hills, Central Hungary.

Methods

I sampled 80 plots (2 m × 2 m) on sandy old-fields with varying levels of Asclepias and Solidago cover. Plant species cover was visually estimated, and trait data were obtained from databases. Species richness, community completeness, and community-weighted means (CWM) for plant traits, along with Rao functional diversity, were analyzed. Generalized linear and mixed models were used to evaluate the effect of invasive cover on resident diversity and traits, both with and without considering the invasives' traits in community indices.

Results

While Asclepias had no significant effect, Solidago cover significantly reduced species richness and community completeness. When invasive species traits were excluded from the analysis, only the CWM and Rao's diversity of the bud bank index were significantly related to Solidago cover. Including the invasives' traits revealed that their trait values influenced community indices significantly. Asclepias and Solidago cover were negatively correlated, but did not alter each other's effects.

Conclusions

Solidago has a stronger negative impact on resident species richness than Asclepias, which appears neutral. Trait-based mechanisms underlying reduced species richness under Solidago dominance require further investigation. The lack of interaction between these invaders suggests their individual impacts dominate over potential synergies or antagonisms.

Szakdolgozati témalehetőség a többfajú inváziókkal kapcsolatban

Ahogy már írtam, idén ősszel új kutatási témába kezdek, amely az invazív növényfajok gyeptársulásokra gyakorolt hatását vizsgálja. A kutatás kulcsfogalma a többfajú invázió (multi-species invasion), amely azt a jelenséget jelöli, amikor egyszerre több idegenhonos özönfaj válik uralkodóvá egy ökoszisztémában. Egészen pontosan azok a kérdések érdekelnek, hogy a különböző özönnövények mennyiben gyakorolnak eltérő hatást a finomabb térléptékű társulásszerveződésre, erősítik vagy gyengítik egymás hatását, valamint hogy táji léptékben hogyan változik meg a közösségek közötti diverzitás a többfajú invázió hatására. A kutatás tehát a közösségi ökológiát és az invázióbiológiát egyesíti. A vizsgálati területek a Gödöllő és Vácrátót közötti homokos területek gyepmaradványain és gyepesedő parlagain lesznek/vannak - ilyenekből ott elég sok van.

Selyemkóró és aranyvessző uralta táj

Várom azokat a BSc és MSc hallgatókat, akik szívesen készítenék ebből a témából a diplomadolgozatukat. Az inváziók közösségi ökológiai szemléletű vizsgálata szinte kifogyhatatlan ötletforrás, rengetegféle egyéb vizsgálattal egészíthető ki az, amit eddig elterveztem. A pontosabb témák kijelölése egyénileg történik a jelentkezőkkel.

A szakdolgozó bekapcsolódhat az OTKA projektembe és az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének (Vácrátót, ld. még: Nemzeti Botanikus Kert) vérkeringésébe, ami elsősorban szakmai fejlődési, publikációs és kapcsolatépítési lehetőséget jelent.

Ami előnyt jelent a jelentkezők részéről:

• érdeklődés a növényvilág, a növényközösségek működése, a biológiai inváziók iránt;
• a hazai növényvilágnak az előzetes tanulmányok alapján elvárható ismerete;
• angol nyelvtudás olvasás szintjén;
• némi fogékonyság a statisztika iránt;
• terepi munka szeretete;
• önállóság és együttműködési hajlam optimális egyensúlya. :)

Szándékosan ködösek kicsit a fenti pontok, mert tudom, hogy nem ugyanaz várható el egy elsős BSc-stől és egy MSc hallgatótól, így a "megfelelés" nagyban az előképzettség függvénye is. Egyébként is, sokféleképpen lehet az emberből jó kutató.

Jelentkezni bármelyik elérhetőségemen lehet, de javaslom az email címemet a munkahelyi oldalamról.

További szakdolgozati témákat kínálok ezen az oldalon, illetve ajánlom még a #szakdolgozatokkal kapcsolatos bejegyzéseimet.