Többfajú inváziók
A 2021. őszén induló OTKA projektemről itt írtam először. A tágabb téma az eredetileg tervezetteken túl is számtalan kérdést vet fel, ezek vizsgálatára lesz lehetőség a jelentkezővel való egyeztetés alapján. BSc és MSc hallgatók is jelentkezhetnek.
Szezonalitás szerepe az özönnövények hatásaiban
Az özönnövények többsége őszre éri el biomasszájának maximumát, és akkor is virágzik, szemben az őshonos növények tavaszi-nyári csúcsaival. Ebben a témában azt vizsgálnánk, hogy milyen aszpektusokon átívelő hatásai vannak az özönnövényeknek (pl. az ősszel tömeges aranyvessző hat-e a tavaszi egyévesek diverzitására és tömegességére).
A felemásbibéjűség (heterosztília) ökológiai vonatkozásai
A Tartui Egyetemmel együttműködésben egy nemzetközi projekt keretében vizsgáltuk eddig, hogy a tavaszi kankalin állományaiban a virágtípusok aránya hogyan függ össze az állományok izoláltságával. A szakdolgozat keretein belül ezt megtennénk hazai fajokon is. Bővebben: http://lengyel-attila.blogspot.com/2022/04/a-felemasbibejuseg-heterosztilia.html
'Citizen science'
Érdekel a laikusok bevonásával és közösségi oldalakon (pl. Facebook, iNaturalist) gyűjtött adatok hasznosíthatósága a tudományos kutatásban. Egészen konkrét témajavaslatom ezen belül nincs, de ötletem annál több, így a tervezés a hallgatóval együtt történik.
Vegetációosztályozás
Ez a viszonylag tág témakör a vegetációtípusok, növénytársulások statisztikai módszerekkel történő lehatárolását takarja, amiről már számos bejegyzést írtam. Magyarországon néhány tágabb vegetációtípusról (pl. üde és félszáraz gyepek, sziklagyepek, szárazgyepek, ártéri erdők, sziki növényzet) már született korszerű feldolgozás (beleértve a nem hazai súlypontú, külföldi szerzők vezette munkákat), de jócskán maradt még kutatnivaló, az országos szintű, statisztikailag megalapozott szintézis pedig továbbra is a hazai cönológusok adóssága. Ebből a lemaradásból próbálnánk faragni ezzel a kutatással.
A jelentkezővel való egyeztetés során kiválasztanánk egy eddig kevéssé kutatott vegetációtípust és hazai tájegységet, amelynek elkészítenénk az osztályozását és szüntaxonómiai revízióját. Az adataink archív cönológiai felvételekből és saját gyűjtésekből származnának, ezeken végeznénk majd a statisztikai elemzéseket.
A munkához elengedhetetlen a viszonylag jó (az egyetemi alapkövetelményt meghaladó) fajismeret, amit a szakdolgozó szívesen fejlesztene tovább. Számítani lehet még önálló terepi munkára, adatbázis-kezelésre és többváltozós adatelemzésre.
Ld. bővebben ezt a bejegyzésemet.
Jellegalapú adatok elemzése
Az NKFIH posztdoktori kutatásomban a hazai gyepek diverzitásával foglalkozom jellegalapú megközelítéssel. A 2018 októberétől folyó projektbe többféleképpen be lehet majd kapcsolódni egyeztetés alapján.
Cönológiai vagy növényijelleg-adatbázis építése, gondozása.
A kúszó szentperje (Hierochloë repens) társulástani viszonyai Magyarországon
A hazai határozók téves képet festenek a faj hazai elterjedéséről és cönológiai karakteréről, ami nem csoda, hiszen meglepően kevés adat áll rendelkezésre. Írtam már erről is blogbejegyzést. Ezen a hiányosságon próbálnánk javítani. (KIADVA)
Saját témajavaslat
A fentiek mellett a jelölt saját ötlete alapján kapható lehetek sokféle kutatás témavezetésére, ha a témában kompetensnek tartom magam. A blogom és a publikációim alapján talán látszik, milyen kérdések érdekelnek, de íme néhány kulcsszó: diverzitás, fajkompozíció, traitek, adatelemzés, növényzet, gyepek, biológiai inváziók, citizen science.
Jelentkezni lehet nálam emailben, pl. a munkahelyi honlapomon megadott címen.
Jelentkezni lehet nálam emailben, pl. a munkahelyi honlapomon megadott címen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése