Translate

2026. július 2., csütörtök

Nyertes pályázat az MTA Lendület Programban

A MTA Lendület Programja egy magas presztízsű támogatási rendszer, amely forrást biztosít az önállósodó kutatók számára új kutatócsoportok létrehozásához. A 2026-as kiírásban a Lendület Bizottság a 14 díjazott között az én pályázatomat is támogatásra érdemesnek találta, a szupraindividuális biológia (ökológia, evolúció, etológia, rendszertan...) területéről egyedüliként. A pályázatom címe "Új idegenhonos növényfajok betelepülési útvonalai és inváziós kockázatértékelése Magyarországon", a 2026. december 1-jén induló projekt keretében tervezett kutatócsoportom neve MTA--HUN-REN Lendület Növényi Inváziók Kutatócsoport lesz.

A projektünk célja a hazánk spontán növényzetében újonnan megjelenő növények eredetének és kockázatainak vizsgálata (a képen a Geranium urbanum nevű friss megtelepedő)

Köszönöm a Lendület Bizottság elismerő döntését, valamint mindazok segítségét, akik a pályázásban segítettek!

2026. február 20., péntek

Boros Ádám-díj és Flóra Konferencia

A közelmúltban igen nagy megtiszteltetésben volt részem. Két társammal, Karácsonyi Károllyal és Mesterházy Attilával együtt én is megkaptam a magyarországi terepbotanikusok legnagyobb kitüntetésének számító Boros Ádám-díjat. Az alábbi laudációkat az MTA híre alapján közlöm:

"A Kuratórium 2026-ban Boros Ádám-díj kitüntetésben részesítette:

Karácsonyi Károlyt

több évtizedes erdélyi botanikai tevékenységéért, amelynek során Románia Nyugati-síkságának növényzetét és gombavilágát tárta fel, több fajt (Sida spinosaPanicum dichotomiflorumPolycarpon tetraphyllum) elsőként gyűjtött a Kárpát-medencéből, köztük a Sida spinosa fajt Európára is újként mutatott ki, továbbá nagykárolyi múzeumi és arborétumi munkájáért.

Lengyel Attilát

nemzetközi szintű vegetációfeltáró és elemző munkásságáért, florisztikai ismereteinek megosztásáért, botanikai témájú online ismeretterjesztő munkájáért, valamint a közösségi tudományban rejlő szakmai lehetőségekkel kapcsolatos hazai úttörő tevékenységéért.

Mesterházy Attilát

a hazai és kárpát-medencei virágos és lopvanősző (mohák, csillárkák) flóra, különösen a vizes élőhelyek széleskörű botanikai, invázióbiológiai feltárásában elért eredményeiért."

A 2026-os Boros Ádám-díjasok: Karácsony Károly (középen), Mesterházy Attila (jobbra) és jómagam (balra) [Bátori Zoltán fotója]

A díjat 1998-ban alapították a magas színvonalú és szenvedéllyel végzett botanikai kutatómunka elismeréséért. 2025 óta az MTA Biológiai Osztálya gondozza, és egy öttagú kuratórium, valamint a korábbi díjazottak javaslatai, illetve szavazatai alapján ítélik oda.

A kitüntetéssel járó bronzplaketteket és okleveleket a 2026. február 5-7. között a Szegedi Tudományegyetemen az Ökológiai Tanszék szervezésében megrendezett XV. Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében konferencián vehettük át. A díjátadót megelőzően, szintén nagy megtiszteltetésemre, az egyik napot kezdő plenáris előadást én tarthattam "Big data botanika Magyarországon" címmel. És hogy teljes legyen az aznapi sikerszériám, az esti játékos fajfelismerő versenyen holtversenyben második lettem Rédei Tamás kollégámmal. Soha rosszabb konferenciát!

2025. november 7., péntek

Florisztikai adatok Észak-Pest és Nyugat-Nógrád térségéből - új cikk a Kitaibeliában

A botanika tudományában az a jó, hogy kellő szenvedély megléte esetén szinte folyamatosan, különös megterhelés nélkül (most nem számolva a társaságunkat alkotó személyek terhelésével) művelhető. Sőt még publikálható anyag is lehet belőle, ha elég érdekes fajokat talál az ember. A florisztikai cikkeket részben ezért szeretem: a növénytalálásokhoz fűződő sztorik, illetve az adatleírásokon átszűrődő hétköznapi valóságmorzsák miatt. (Az egyik kedvencem itt olvasható, a 18-as számú oldalon, a Hordeum jubatum megtalálásáról.) Döntően ilyen hétköznapi, nem céltudatos munka gyümölcseként gyűjtött adatokat írtam meg egy cikkben, ami nemrég jelent meg a Kitaibelia folyóiratban. Van benne találat a saját kertemből, strandon, vezetés közben a kocsiból kipillantva, kreszparkban, mindenféle hétköznapi szituációban - persze, a cikkből a magánjellegű részletek ritkán derülnek ki. Cserébe álljon itt egy fotós melléklet néhány kedvenccel.

Lengyel, A. (2025). Florisztikai adatok Észak-Pest és Nyugat-Nógrád vármegyék térségéből. Kitaibelia, 30(2), 193–202. https://ojs.lib.unideb.hu/kitaibelia/article/view/16348

Nagy ugarpalástfű (Aphanes arvensis, Alchemilla a.) - Az Északi-középhegységre új vagy majdnem új fajként találtam meg a kertünkben, aztán többfelé a környéken, pl. egy kreszparkban.

Alacsony libatop (Chenopodium pumilio, Dysphania p.) - Több érdekes bánki növényelőfordulás köszönhető már annak, hogy családtagjaimmal ellentétben a strandolást meglehetősen unom, köztük a legjelentősebb ez a faj.

Sóvirág (Limonium gmelinii) - Rendületlenül terjed észak felé az M2 mentén, ám a forgalom miatt fotózni nehéz. Egyszer a vezető melletti ülésről végigkameráztam az utat, abból készült ez a kivágat.

Dárdás vesepáfrány (Polystichum lonchitis) - Még a januári sivárságban, orvoshoz menet vettem észre omladozó épületek árnyékában egy zöld, mohás foltot, ott leledzett a cikk talán legjelentősebb faja.

Fonák here (Trifolium resupinatum) - Tavaly májusban találtam a fajt az Északi-középhegységre újként Halász Alexandra Kosdon, de mire odaértem, hogy megnézzem, lekaszálták. Mit ad Isten, 3 hét múlva a házamtól 5 percre találtam belőle egy nagy állománnyal.

Szőrös betyárkóró (Erigeron bonariensis) - Egyszer a falunkban biciklizve elkalandoztak a gondolataim, és a házunktól néhány száz méterre nem ott kanyarodtam el, ahol szoktam, hanem ezzel egyenrangú útvonalatra vezetvén egy kereszteződéssel később. Majdnem lefordultam a bringáról, amikor megláttam a korábban elkerült út szélén a fajt tömegben virágozni, hiszen ennyire északról Magyarországon eddig nem volt ismert.


2025. szeptember 29., hétfő

Új cikk a többfajú inváziókról a JVS-ben

Majdnem pontosan egy éve zárult a többfajú inváziókkal foglalkozó OTKA-projektem, amelyben Veresegyház és Szada környéki homoki parlagokon vizsgáltam, hogy a selyemkóró (Asclepias syriaca) és az aranyvesszőfajok (főleg a Solidago gigantea, kisebb részben S. canadensis) együttes dominanciája hogyan hat az elfoglalt növényközösség fajgazdagságára, funkcionális diverzitására és összetételére, illetve hogy változtatnak-e egymás hatásán.

Terjedő selyemkóró és magas aranyvessző a szadai "homokpusztán"

Bár a selyemkóró uralma látványos a homoki élőhelyeken, gyakorlatilag semmiféle hatását nem tapasztaltam a kísérőfajok sokféleségére és kompozíciójára nézve. Ezzel szemben az aranyvessző uralma csökkentette a közösség növényi fajszámát. Valamelyest változtatott a többi faj funkcionális összetételén is, de összességében nem találtam kielégítő magyarázatot az aranyvessző hatásmechanizmusára a vizsgált növényi jellegek alapján. Természetesen ha egy faj dominánssá válik egy közösségben, a növény jellegei és funkciói is uralkodóak lesznek az adott közösségben, így mind a selyemkóró, mind az aranyvessző dominanciája a maga módján átalakítja a közösség egészét.

Az eredményeket bemutató publikáció néhány napja jelent meg a Journal of Vegetation Science folyóiratban. A szabad hozzáférésű cikk linkje és összefoglalója alább látható:

Lengyel, A. 2025. Beyond Single Invaders: Disentangling the Effects of Co-Invading Alien Forbs on Sandy Old-Fields. Journal of Vegetation Science 36(5): e70068. https://doi.org/10.1111/jvs.70068.

ABSTRACT

Aims

Invasive alien plants can severely impact ecosystem diversity and function. While the effects of individual species are often studied, interactions between multiple invasive species are less understood. This study examines how Asclepias syriaca and Solidago spp. (including Solidago gigantea and S. canadensis) influence taxonomic and functional diversity in sandy old-fields. The aims are to: (1) assess the individual and combined impacts of Asclepias and Solidago on resident plant diversity and (2) determine whether interactions between these species alter their effects on the invaded community.

Location

Gödöllő Hills, Central Hungary.

Methods

I sampled 80 plots (2 m × 2 m) on sandy old-fields with varying levels of Asclepias and Solidago cover. Plant species cover was visually estimated, and trait data were obtained from databases. Species richness, community completeness, and community-weighted means (CWM) for plant traits, along with Rao functional diversity, were analyzed. Generalized linear and mixed models were used to evaluate the effect of invasive cover on resident diversity and traits, both with and without considering the invasives' traits in community indices.

Results

While Asclepias had no significant effect, Solidago cover significantly reduced species richness and community completeness. When invasive species traits were excluded from the analysis, only the CWM and Rao's diversity of the bud bank index were significantly related to Solidago cover. Including the invasives' traits revealed that their trait values influenced community indices significantly. Asclepias and Solidago cover were negatively correlated, but did not alter each other's effects.

Conclusions

Solidago has a stronger negative impact on resident species richness than Asclepias, which appears neutral. Trait-based mechanisms underlying reduced species richness under Solidago dominance require further investigation. The lack of interaction between these invaders suggests their individual impacts dominate over potential synergies or antagonisms.


2025. szeptember 23., kedd

Bolyai János Kutatási Ösztöndíj



A Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat a Magyar Tudományos Akadémia 1998 óta adományozza fiatal (45 év alatti) kutatóknak "a kiemelkedő kutatási-fejlesztési teljesítmény ösztönzésére és elismerésére". Idén a Kuratórium engem is a díjazottak közé sorolt, ami különösen sokat jelent számomra ezekben az időkben, amikor az MTA-nak nemtelen támadásokkal szemben kell képviselnie a magyar tudományos életet. Ökológia tudományágban kutatócsoport-társammal, Somodi Imeldával ketten részesültünk ebben a megtiszteltetésben. Összesen 750 pályázatból 156-ot díjaztak. A pályázatom címe és összefoglalója alább olvasható:

Magyarország adventív flórája: adatbázis-építés, biogeográfia és a meghonosodás előrejelzése

A biológiai inváziók elleni leghatékonyabb és legolcsóbb fegyver a megelőzés, amelynek kulcsfontosságú elemei a problémás fajok azonosítása, a betelepülési mintázatok leírása és előrejelzése, valamint az érintett felek edukációja. A projektnek három célja van: (1) a hazai idegenhonos növények korszerű katalógusán dolgozó csoport koordinálása; (2) a növényi inváziók biogeográfiai léptékű vizsgálata; (3) a dísznövények kivadulási esélyének előrejelzése a növénygondozási gyakorlat összefüggésében.


Ezúton is köszönöm az ösztöndíj Kuratóriumának a támogatást!

2025. szeptember 9., kedd

Szakdolgozati és doktori témalehetőségek



Új tanév, új kutatási projektek, új témalehetőségek... Hozzám köthetően a természetvédelem két kulcskérdését, az idegenhonos fajokat és a növényzet hosszú távú változásait fejtegető témakörben keresünk hallgatókat, akik a Durva-léptékű vegetációökológiai kutatócsoportnál írnák az alap- vagy mesterszakos diplomadolgozatukat vagy PhD disszertációjukat.

1. Magyarország idegenhonos flórája -- Ezen belül számos résztéma kínálkozik, pl. hazai idegenhonos fajokról szóló adatbázis építése, egyes fajcsoportok meghonosodásának története irodalmi és herbáriumi adatok alapján, kerti dísznövények meghonosodásának statisztikai modellezése, a közösségi tudományos oldalak használata az inváziós fajok térképezésében.

2. A magyarországi természetközeli növényzet változása az elmúlt 25 évben -- Itt a nemzeti parkok hosszútávú monitoring-adatait fogjuk elemezni.

A munkavégzés helye a témától függ, távmunkára is van lehetőség alkalmi konzultációkkal. A két témakör igen sokféle egyéni képesség kibontakoztatására ad lehetőséget; többségében inkább adatbázisos, irodalmazós és elemzős munkák várhatóak, de természetesen terepmunkát is tudunk tervezni. Általánosságban a jelölttől az alábbiakra számítunk:
  • biológus, kertészmérnök, természetvédelmi mérnök vagy rokon szakokon folyó tanulmányok;
  • a hazai növényvilág iránti érdeklődés;
  • angol nyelvtudás az olvasás szintjén;
  • szorgalom, megbízhatóság.
Amit kínálunk:
  • elmélyülés és orientáció az érintett tudományterületeken.
  • részvétel a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, különösen az Ökológiai és Botanikai Intézet szakmai és közösségi életében. Az intézetünk a vácrátóti botanikus kertben van, páratlan környezetben, a munkahelyi légkör abszolút befogadó és inspiráló.
  • részvétel publikációkban, konferenciákon, pályázatokban.
Jelentkezni nálam lehet emailben: lengyel.attila@ecolres.hu

2025. szeptember 8., hétfő

iNaturalist adatok a Flóraatlaszban

2024 tavaszán indult el a „Közösségi flóratérképezés Magyarországon” nevű adatgyűjtő projekt az iNaturalist felületén azzal a céllal, hogy felhasználóbarát és megbízható adatbeküldési csatornaként szolgáljon a Magyarországi edényes növények elterjedési atlasza (Atlas Florae Hungariae, AFH) felé. (Lásd még ebben a bejegyzésben.) A projekttagsági feltételeket teljesítő tagok 2024. november 27-ig feltöltött adatainak importja idén tavasszal készült el. Csak az AFH-ra újnak számító rekordokat vittük át, ezekből is csak flóratérképezési kvadrátonként és taxononként egyet. A várakozásainkat messze felülmúlva 1211 KEF kvadrátban 1845 faj 10120 új, ellenőrzött előfordulási adatával gazdagodott az AFH. Az új előfordulások az AFH által eddig alkalmazott szimbólumokkal láthatóak, a részletes adatok között pedig fellelhető az iNaturalistre feltöltött eredeti, fotós megfigyelés linkje, ahol minden előfordulás ellenőrizhető, a határozások szükség esetén revideálhatóak. Ezek a változtatások az iNaturalisten „valós időben” követhetőek, de az AFH-ban csak a következő adatimportkor jelennek meg. Meglehetősen nagy munkát jelentett a két eltérő rendszer nómenklatúrájának és térbeli leképezésének összecsiszolása. A még fennálló apróbb hiányosságok javításán folyamatosan dolgozunk, hogy a következő importtal egy még teljesebb állapotot érhessünk el.



Ebben a pillanatban a projektnek 129 tagja van, közülük 118-an töltöttek fel már adatot, a megfigyelések teljes száma 97719 (ezek nem csak újdonságok, és kb. 80%-uk validált), a megfigyelt taxonok száma az iNaturalist rendszerét követve 2666.

Az iNaturalistre feltöltött adatok a herbáriumi lapokhoz hasonlóan önálló dokumentumokként hivatkozhatóak. Egy megfigyelés feltöltése nem zárja ki a későbbi hagyományos florisztikai adatközlés lehetőségét, sőt kiváló lehetőség bizonyító fotók közzétételére.

A projekt nagy sikerének tartom, hogy általa olyanok megfigyelései is felkeltik a botanikus szakma figyelmét, akik nem foglalkozásszerűen, gyakran képzettség nélkül hódolnak a terepi botanika szenvedélyének. Több olyan faj megfigyelése megtalálható már a projektben, amelynek eddig nem volt ismert magyarországi adata.

A projekt oldala itt érhető el: https://www.inaturalist.org/projects/kozossegi-floraterkepezes-magyarorszagon-community-floristic-mapping-in-hungary

Mindenkit biztatok a csatlakozásra, de kérjük a leírás figyelmes elolvasását és a feltételek betartását.

A projekt szakmai-szervezési munkájának dandárját Schmidt Dávid, Sonkoly Judit, Takács Attila és jómagam végeztük, Kis Szabolcs és Molnár Ábel Péter hozzájárulásaival, melyeket e helyütt is köszönünk. Az OpenBioMaps rendszerébe való integrálásért hálásak vagyunk Bán Miklósnak. Külön köszönet azoknak, akik a megfigyelések határozásában segítettek, köztük kiemelkedő aktivitásáért Rédei Tamásnak. Emellett örömmel látjuk, hogy egyre több hazai botanikus csatlakozott a projekthez, sőt adatfeltöltőként és validálóként is tevékeny.

Bízom benne, hogy a Közösségi flóratérképezés Magyarországon egy széles kört megszólító, szakmailag magas szintű és technikailag modern eszközként állhat a hazai botanikusok rendelkezésére a következő években is.