Tegyünk a növényvakság ellen! 8. Szelíd csorbóka

A csorbókák egyéves, kétéves vagy évelő lágyszárúak. Mindannyian fehér tejnedvet tartalmaznak, fészekvirágzataikban sárga virágokat találunk, leveleik gyakran szárölelők, a levelek szélén rendszerint tüskékkel. Egyik leggyakoribb fajuk a szelíd csorbóka (Sonchus oleraceus), amely egyéves, kb. 0,5-1 méteres magasságot ér el. Alsó levelei mélyen szárnyasan szeldeltek, a felsők tagolatlanok is lehetnek. A tőlevelek hosszú nyelűek, a szárlevelek szárölelők. A levél széle fogas és tüskés.

A szelíd csorbókával különféle gyomtársulásokban, útszéleken, szántókon találkozhatunk, országszerte gyakori.

A csorbókákról írtam már itt.

Csorbókák

Egyik nap munkába menet arra lettem figyelmes, hogy a vácrátóti botanikus kert előtt egy árokparton a Magyarországon honos négy csorbókafaj közül három is virágzik néhány négyzetméteren belül. A közeli Sződrákosi-patak és Tece-patak nádasaiban a negyedik fajjal is lehet találkozni. Ennek örömére közreadok egy rövid ismertetőt a hazai csorbókákról.

A csorbóka (Sonchus) nemzetség a fészkesvirágzatúak családjának (Asteraceae) Cichorieae alcsaládjába tartozik, amelyre jellemző, hogy a fészkeket csak nyelves virágok alkotják, a növények pedig tejnedvet tartalmaznak. A nemzetségbe egyéves, kétéves és évelő fajok tartoznak, melyek néhány kanári-szigeteki kivételtől eltekintve lágyszárúak. A levelek jellemzően tagoltak, vagy ha ép lemezűek, akkor is fogas vagy fűrészes szélűek. A virágok sárgák, a fészkek többesével alkotják a bugás vagy fürtös összetett virágzatot. A termés lapított, csőr nélküli kaszat. A repítőszőrök fehérek.

Szúrós csorbóka (Sonchus asper)

30-100 cm magas, egyéves növény. Levelei többnyire tagolatlanok, kemény, tüskés-fogas szélűek, fényes felületű élénkzöldek, merevek. A felső levelek kerek vagy szíves vállal szárölelők. Májustól októberig virágzik. Tápanyagban gazdag, üde gyomtársulásokban, szántókon, útszéleken fordul elő, országszerte elterjedt. További információkat olvashatunk róla a Gyomos blogban.

Szelíd csorbóka (Sonchus oleraceus)

30-100 cm magas, egyéves növény. A levelek lantosan vagy kacúrosan szeldeltek, puhák, szürkések, matt felületűek, puhán tüskés-fogas szélűek. A felső levelek nyilas vállal szárölelők. Szántóföldi és útszéli gyomnövényzetben él, országszerte gyakori. A Gyomos blog is ír róla.

Mezei csorbóka (Sonchus arvensis)

30-150 cm magas, évelő növény. Kúszó gyöktörzse legfeljebb fél cm átmérőjű. A szára nem szárnyas. A levelek finoman fogas szélűek, tagolatlanok vagy az alsók öblösen fogasak. A felső levél válla lekerekített, szárra simulóan szárölelő. A virágzat mirigyessége alapján két alfaját különítik el: subsp. arvensis sűrűbben, a subsp. uliginosus alig vagy nem mirigyes. Nedves réteken és gyomtársulásokban országszerte gyakori. A Gyomos blog erről sem feledkezik meg.

Mocsári csorbóka (Sonchus palustris)

1-3 méter magas, évelő növény. A szár a tövén szárnyas. A felső levelek tagolatlanok, az alsó öblösen hasogatottak. A felső levelek hegyesen elálló fülekkel szárölelők. A virágzat sok fészkű, sűrűn mirigyszőrös. Főleg a dombvidékeken és a Középhegységben elterjedt, nádasokban és magaskórósokban él. Védett faj (természetvédelmi értéke 5000 Ft), noha alacsony természetességű nádasokban is nagy tömegben léphet fel. Egy hónapja írt róla Molnár V. Attila.

További képek a Botanikai Fórumon érhetők el.

A fentiek közül a S. asper, a S. oleraceus és a S. arvensis közt figyeltek meg gyakrabban hibrideket, noha az ilyen egyedek gyakran terméketlenek vagy kevéssé életképesek. Itt egy cikk a három faj hibridjeiről: Hsien et al. (1972).