Translate

2016. december 17., szombat

Új florisztikai adatközlő cikk a Kitaibeliában

A Kitaibelia folyóirat legfrissebb számában, a "Pótlások a Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához" című cikksorozat második részében közreadom eddig lepublikálatlan florisztikai adataimat. Mivel szisztematikus florisztikai kutatást nem végzek, az adatok mindenkori lakóhelyem közeléből, különböző terepi munkák során meglátogatott tájegységekből, szabadidőmben megtett kirándulásokról, és egyéb, tervezett munkához nem kapcsolódó utakról származnak. Ebben a bejegyzésben egy "fotómellékletet" mutatok be a legérdekesebbnek ítélt előfordulásokról. Az adatok jelentőségét minden esetben az Atlaszban látható elterjedési térképek alapján adom meg, mert nem volt időm ennél sokkal jobban elmélyülni egyik tájegység flórájában sem. Mivel azonban az Atlasz még nem teljes, nem biztos, hogy minden előfordulás annyira új, amennyire annak tűnik.



Közönséges tölgyespáfrány (Gymnocarpium dryopteris)
A közönséges tölgyespáfrányt (Gymnocarpium dryopteris) egy dobogókői kiránduláson találtam - az Atlasz nem mutatja előfordulását a Dunántúli-középhegységből.



Macskatalp (Antennaria dioica)
A macskatalp (Antennaria dioica) térképét két fontos adattal is sikerült kiegészítenem. Először 2012 tavaszán egy pilisborosjenői dolomitra telepített fenyves nyílt, erodálódó rézsűjében bukkantam rá. Azután 2016 májusában találtuk meg Feleségemmel egy barátainkkal közös túrán a Mecsekben, a Misina hegy sípályáján. Már a kézirat benyújtása után tudtam meg, hogy ebben az évben tőlünk függetlenül mások is megtalálták a Mecsekben, csak nem közölték le - így a Nyugat-Dunántúlt leszámítva ez a két adat viszi az első két dunántúli pontot az Antennaria térképére.



Pécsvidéki aszat (Cirsium boujartii)
A pécsvidéki aszat (Cirsium boujartii) egy pannon-balkáni (szub-)endemikus növény, amelynek elsősorban a Dunántúl déli részéről vannak adatai. Zircen a faj ismert areájának legészakabbi előfordulására bukkantunk.



Sárga apácavirág (Nonea lutea)
A sárga apácavirág (Nonea lutea) ritka, délkelet-európai és nyugat-ázsiai eredetű, adventív gyom, amelyet az Atlasz eddig három flóratérképezési kvadrátból jelzett. A pannonhalmi apátság levendulaültetvényén néhány tövét találtam.



Sziki madárhúr (Cerastium dubium)
A sziki madárhúrnak (Cerastium dubium) eddig nem volt adata az Atlaszban a Dunántúli-középhegységből - most már van, 2013-ban a Pilisben, a Dera-patak völgyében bukkantam rá.



Francia lucerna (Medicago monspeliaca)
A francia lucernát (Medicago monspeliaca) az Atlasz nem jelzi a Gödöllői-dombság környékéről, pedig három helyen is előkerült az utóbbi néhány évben: a fóti Somlyón, Veresegyház-Ivacson és az őrbottyáni téglagyárnál.



Magyar here (Trifolium pannonicum)
A magyar herét (Trifolium pannonicum) csak egy helyről, a Visegrádi-hegységből mutatja az Atlasz a Dunántúl területéről. A Mecsekben sikerült rábukkanni.



Fürtös gamandor (Teucrium botrys)
A fürtös gamandort (Teucrium botrys) mindig egy különleges növénykének tartottam a hazai ajakosok közt nem igazán tipikus alakú levelei, a gamandorokra jellemző "félig hiányos" párta és a sajátos ökológiai karakter (meszes pionírgyepek egyéves faja) miatt. Nagy örömömre 2011-ben megtaláltam Pilisborosjenőn a Nagy-Kevélyen. Az Atlasz eddig nem jelezte a Pilisből.



Mirigyes füzike (Epilobium ciliatum)
A mirigyes füzike (Epilobium ciliatum) észak-amerikai eredetű özöngyom. Az Atlasz főleg a Nyugat-Dunántúlról jelzi, a veresegyházi előkerülése az első pontot helyezi a Gödöllői-dombság területére.



Sovány veronika (Veronica dillenii)
A sovány veronika (Veronica dillenii) szintén a Gödöllői-dombságra lett új faj.



Csátés sás (Carex divisa), mellette borzas sás (Carex hirta)
A sovány veronikával azonos napon került elő a veresegyházi piactér egy vízállásos mélyedésében a csátés sás (Carex divisa) egy kis állománya - ennek sincs adata az Atlaszban a Gödöllői-dombságból.



Sárga palka (Cyperus flavescens)
A veresegyházi Ivacsi-tó partján, a más növényritkaságokat is rejtő, beszédes nevű "Orchideás-réten" szép állománya van a sárga palkának (Cyperus flavescens). A fajt az Atlasz csak néhány kvadrátból jelzi, a Gödöllői-dombságból nem mutatja előfordulását.



Csilláros madártej (Ornithogalum refractum)
A csilláros madártej (Ornithogalum refractum) Budapest környékén nem olyan ritka, de adathiányos növény. A Gödöllői-dombságból nem volt még adata, pedig Veresegyház környékén elég gyakori.



Müller-nőszőfű (Epipactis muelleri)
A Müller-nőszőfűre (Epipactis muelleri) a Kelet-Cserhátban, Buják mellett bukkantunk rá Feleségemmel. Új a Cserhát flórájára.



Tömött zabfű (Helictotrichon compressum)
A tömött zabfű (Helictotrichon compressum) mindössze öt előfordulással szerepel az Atlaszban, ezt egy Cserhátra új adattal sikerült gazdagítani.

2016. december 2., péntek

Elhunyt Fekete Gábor, az MTA rendes tagja

Életének 87. évében, 2016. november 30-án elhunyt Fekete Gábor, Széchenyi-díjas ökológus, botanikus, a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tudományok Osztályának rendes tagja, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete kutatóprofesszora. Fekete Gábor a növényökológia, a vegetációtan és a természetvédelmi biológia elismert kutatója, a Nemzeti Biodiverzitás-megőrzési Program egyik megalapozója volt.



Személyesen nekem csak néhányszor volt szerencsém találkozni vele, egy-két kurzuson és egyéb intézeti alkalmon, viszont gondolkodásmódjának és munkásságának hatása mindig is érezhető volt a vácrátóti kollégákkal közös szakmai diskurzusokon, anekdotázásokon. Különösen felnéztem rá amiatt, hogy a terepi növényföldrajzot és cönológiát, valamint a modellalapú kvantitatív ökológiát is magas szinten művelte. Több mint fél évszázados kutatói pályafutás után is bámulatosan naprakész volt, és az összegző megnyilatkozásai segítettek tág tudománytörténeti kontextusban elhelyezni a friss felfedezéseket, problémaköröket. Az utóbbi néhány évben napvilágot látott több olyan cikke, amelyek a pannon flóra és vegetáció alapkérdéseire adnak választ, valamint útmutatást és inspirációt adnak a fiatalabb generációk botanikusai számára a hazai növényvilág kutatásához és védelméhez. (A bejegyzés végén felsorolok néhány ilyen művet.) Idén tőle vehettem át a Zólyominé Barna Piroska alapítvány emlékdíját, amelynek kuratóriumi elnöke volt.


Nyugodjon békében!




Fekete G., Király G. & Molnár Zs. 2016. Delineation of the Pannonian vegetation region. Community Ecology 17: 114-124.





forrás: mta.hu