Frissítve: 2022.11.19. 9:46
A természeti sokféleség kutatásában az utóbbi évek egyik legfontosabb hívószava kétségkívül a 'citizen science'. Ez a fogalom a laikusok által gyűjtött adatok (jellemzően nagy adattömegek) tudományos felhasználására épülő kutatást jelenti. Amikor először írtam a témáról, talán egy kezemen összeszámolhattam volna, hogy hány olyan projektről tudtam, amely lelkes, nem szakmabeli természetbúvároktól származó adatokat gyűjtött. Ma már a lábujjaimat is be kéne vetnem, de lássuk, mi jut eszembe Google nélkül: az MME számos projektje (pl. MAP, MMM, RTM, Totem), Vadonleső, Lepketérkép, Ízeltlábúak.hu, Szúnyogmonitor, Kullancsfigyelő, Özönnövény-vadász, a mi kankalinos projektünk, Hódtérkép, myPond, több Facebook csoport (pl. kaktuszokról), még több OpenBioMaps projekt (köztük a Flóraatlasz). Ezek közül egyesek erős szakmai kontrollal, igazából profi vagy félprofi módon működnek, másokban bárki teljes értékű résztvevő lehet, de a lényeg, hogy alapvetően önkéntes adatszolgáltatásra építenek. A fenti projektek néha nagyon eltérő adatokat gyűjtenek, nagyon eltérő technikai háttérrel, ezért az átjárás köztük gyakran nem megoldott.
Az időmből igen jelentős részt elvenne, ha minden potenciálisan értékes adatot meg szeretnék osztani a megfelelő adatbázisban, hiszen mindenféle hétköznapi (és pláne hétvégi) tevékenység közben is szeretem figyelni, milyen élőlények vannak körülöttem. Csakhogy ennyi időm nincs, ezért döntenem kell, melyek azok az oldalak, ahova töltök fel adatot. Az adatok közreadásával pedig az a célom, hogy azok minél több helyen hasznosuljanak, egyben azt is szeretném, hogy minél szélesebb körben a sajátomként ismertethessem el őket. Külön öröm, ha az adatfeltöltéssel magam számára is naplózom a terepi élményeimet. Sejthető, hogy hacsak nem valamilyen speciális, fókuszált, módszertanában kötött adatgyűjtésről van szó (amiből azért van jócskán a fentiek között), akkor egy nagyon sokak által használt adatbázist kéne választanom, amelyből lehetőleg át lehet vinni adatokat más projektekbe. Szerencsére létezik ilyen választás: az iNaturalist. Ebben a bejegyzésben erről a rendszerről fogok írni kicsit bővebben, mert, bár évek óta ismerem felületesen, mostanában kezdett csak nyilvánvalóvá válni számomra, mennyire jó oldalról van szó.
Mielőtt belevágnék, el kell ismernem, kicsit úgy érzem magam, mintha az okostelefon nyújtotta digitális lehetőségekről kezdenék értekezni, miközben a világ egy jelentős része számára ezek már-már unalomba hajlóan megszokott dolgok. Az iNaturalist története ugyanis 14 évre nyúlik vissza, s azóta a természetbúvároknak szóló adatgyűjtő oldalak közül a legnépszerűbbé vált. A "nyugati világban" kifejezetten sokan használják, de pl. Ororszországban is nagyon erős és aktív tábora van. Ehhez képest Magyarországon még mindig csak mérsékelten elterjedt, talán éppen a hazai projektek aránylag magas száma miatt.
Az iNaturalist lényege, hogy élőlények megfigyeléseit és fotóit töltsük fel hellyel és időponttal; és erre épül még megannyi funkció.
Kezelőfelület -- Egyszerű, mégis nagyon praktikus, letisztult, logikus. Okostelefonos applikáció és honlap formájában is elérhető. Előbbin csak a legfontosabb adatbeküldő funkciók érhetők el, de ez pont elég ahhoz, hogy utcán, túra közben vagy a kertben lőjünk egy fotót a telefonunkkal, és már küldjük is be a képet. A honlapon pedig bőven van min időzni, de a képfeltöltés ott is roppant egyszerű, a téli fotórendezgetés közben is csak egy mozdulat áthúzni a kiválasztott tartalmat. A fontosabb részek elérhetők magyarul, és a fordítás folyamatosan halad.
Határozás -- A megfigyeléshez megadhatunk határozást, de ez nem kötelező, mert majd megteszik mások is, hacsak ezt kifejezetten nem utasítjuk el. Bárki bárkinek bármilyen taxont bármilyen taxonómiai szinten határozhat; persze, az önmérséklet ajánlott - ne határozzunk olyanokat, amikhez nem értünk! A határozás egyébként jó időtöltés a többi felhasználóval való kapcsolatba lépés lehetőségével és a saját fajismeret edzésben tartásával. Itt egy cikk arról, hogy miért érdemes határozni. Figyelemreméltó az is, hogy a fotók és a határozások nyilvánossága, valamint a vita lehetősége miatt jóval transzparensebb a rendszer, mint bármely másik adatgyűjtő oldal. Feltöltéskor mesterséges intelligencia alkalmazásával működő határozási segédletet is kapunk, amivel nem kötelező élnünk, de az ötletek sosem jönnek rosszul. Ez egy a már feltöltött és meghatározott megfigyelések fotói alapján "tanított" modell, amely tippeket ad feltöltés alatt álló megfigyeléseinkre. Pontossága eléggé változó, nagyon függ attól is, hogy az élőlény határozóbélyegei mennyire jól fotózhatók le. Tapasztalatom szerint pl. füveknél, bonyolult felépítésű növényeknél nem működik jól (bár gyorsan fejlődik), míg nappalilepkéknél, ahol gyakorlatilag minden információ a szárnyon látható két dimenzióban, szinte hibátlan, már amennyiben a fajnak vannak már fotói a rendszerben, amin lehetett tanítani a modellt.
Megbízhatóság -- Az adatoknak három főbb szintjük van: hobbi (Casual), határozásra vár (Needs ID), tudományos (Research Grade). A feltöltött megfigyelések alapértelmezésben először határozásra várók lesznek, ha teljesítünk néhány alapfeltételt: pontos hely és időmegjelölés, az élőlény vadon él, és még néhány. Ha ezek nem teljesülnek, vagy nem kérünk meghatározást a fotóra, akkor megmaradnak hobbiszintűnek. Ha teljesülnek, akkor legalább két egybehangzó, faji szintű határozásra van szükség ahhoz, hogy tudományos szintre emelkedjen. Egy-egy fotó kapcsán kialakulhat vita is, ilyenkor 2/3-os többségi egyetértés esetén kapja meg a megfigyelés a tudományos szintet. Az egyszer kialakult konszenzus nem végérvényes, ellentmondó véleményekkel a tudományos szintű megfigyelés "visszaminősíthatő" határozásra váróvá. Az iNaturalist tehát semmit sem érne, ha a jó fajismeretű emberek nem határoznák rendszeresen a fotókat, akár a már korábban meghatározottakat is át-átnézve. Ezért aztán a laikus természetbúvárok adatszolgáltatása mellett a szakértők hozzájárulása is elengedhetetlen. Egy kísérlet szerint a tudományos szintű megfigyelések megbízhatósága 92% körüli.
Biztonság, jogosultságok -- Az adatfeltöltésekkor megválaszthatjuk, hogy milyen korlátozással hozzuk nyilvánosságra a megfigyelés földrajzi helyzetét: teljesen, közelítőleg (random pontot mutat néhány km-es sugarú körön belül) vagy semennyire. Én pl. az érzékeny fajok állományait és a saját lakóhelyemet csak pontatlanul adom meg. Szintén megválaszthatjuk, hogy az adatokhoz milyen felhasználási jogosultságot adunk a Creative Commons licenszek segítségével. A szakmabeliekben fel szoktak merülni tudományetikai aggályok amiatt, hogy a gyanútlan laikusok (és nem csak ők) feltöltik az adataikat, amik ezzel kikerülnek a kontrolljuk alól, és a tudományos eredmények babérjait végül más aratja le. Azt gondolom, ez minden közösségi kutatást érint, és az iNaturalist az általam ismertek közül a legkörültekintőbben kezeli a kérdést. A személyes tapasztalatom, hogy én eddig inkább nyertem abból, hogy mások bepillantást nyertek abba, hogy milyen adataim és milyen terepi jártasságom van, mert kapcsolatokat és elismertséget kaptam cserébe. Konkrétan, semmi negatív élményem nem született emiatt. Az említett babérok learatásához pedig a nagy adattömeggel is komoly munkát kell végezni, egyáltalán nem hullik az ölébe senkinek semmilyen tudományos eredmény ingyen. Nem hanyagolható körülmény, hogy az iNaturalist döntően azoktól vár adatokat, akik egyébként valószínűleg semmilyen formában nem tennék azokat elérhetővé a tudomány számára, mert nem ismerik vagy nem tudják használni ennek a hagyományos csatornáit. Nem hiszem, hogy bárkinek jobb lenne, ha ezek az adatok a veszendőbe mennének. Érdemes azt is tudni, hogy a florisztikai/faunisztikai adatoknak csak minimális hányada az, amit "megérné ellopni", mármint más által szerzett adatot sajátként feltüntetni, mert önmagában olyan busás tudományos respektet váltana ki (persze, jogtalanul). A mérleg másik serpenyőjében ugyanis ott az adatközlésből fakadó nyilvánosság, amely miatt ha a lopás gyanúja felmerül, az véleményem szerint aránytalanul nagy erkölcsi veszteség egy kutató számára. Ilyen értelemben a nyilvánosság védi is az adatgazdát. Az adatok többsége pedig csepp a tengerben, és megfelelő hivatkozáson kívül én nem várok semmi ellentételezést azért, mert valaki a kutatásához több tízezer egyéb adat mellett az enyéimet is felhasználta. Ezért úgy döntöttem, a publikálatlan florisztikai és faunisztikai adataimat is feltöltögetem iNaturalistra, persze, némelyeket csak rejtett lokalitással.
Kicsit más kérdés a nyilvánosság természetvédelmi következménye. Ha érzékeny fajok előfordulásai mindenki számára elérhetőek lesznek, akkor gyűjtők veszélyeztethetik az állományaikat. Az iNaturalist ezt úgy szabályozza, hogy az IUCN szerint legalább mérsékelten veszélyeztetett (NT, near threatened) fajok előfordulásait automatikusan pontatlanítja. Ezeket csak ismerőseinkkel vagy megfelelő projekthez csatlakozva oszthatjuk meg, mindkettő kifejezett szándékot igényel Nem lehet az ember elég elővigyázatos, de szerintem ez a megoldás kielégítő. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy lopások enélkül is történtek, még hétpecsétes titokként őrzött növények esetében is, amelyek még tudományos publikációban sem jelentek meg. A gyűjtés hatását nem elbagatellizálva, a fajokat ma sokkal inkább veszélyezteti az élőhelyek tönkretétele (Magyarországon biztosan), ami ellen éppen a védett fajok előfordulásainak nyilvánosságra hozása az, ami a jogi védelem egy fontos eszköze.
Projektek -- Az iNaturaliston belül indíthatunk ún. projekteket. Ezek gyakorlatilag szűrési feltételek (élőlénycsoportra, helyre, időre, a megfigyelés szintjére...), amelyeket kielégítő megfigyeléseket a rendszer folyamatosan leválogatja nekünk. A projektekhez lehet csatlakozni, a tagoknak lehet körleveleket írni, közösséget építeni köré, ... gyakorlatilag kész 'citizen science' kutatás megszervezésére, lebonyolítására alkalmas eszközöket kínál. Példának hadd hozzam fel az idegenhonos növényekről indított projektet (blogbejegyzés itt), de a Halloween napi fajgyűjtő versenytől Wekerletelep élővilágán át Oroszország és a Krím flórájáig van minden. Külön érdekesség pl. a leíratlan fajok fotóit gyűjtő projekt. A projektek kiváló lehetőséget nyújtanak oktatási feladatok, ismeretterjesztő játékok, tanulmányi versenyek lebonyolítására is. A bejegyzés elején felsorolt kutatások jelentős részét el lehetne indítani iNaturalist projekt formájában. Mindemellett számomra az iNaturalist egyik legszimpatikusabb tulajdonsága, hogy egy megfigyelés több projektben is részt vehet, és hogy a projektekből pofon egyszerű táblázatos formában exportálni az adatokat. Ezzel megoldható, hogy az adataim bárki számára elérhetőek lesznek, nem nekem kell 5-10 érdekesnek tartott kutatás saját honlapjára feltöltögetnem, és a későbbi felhasználónak sem kell több oldalról összeszedni őket, bajlódni a technikai sokféleséggel és az átfedések tisztázásával.
Információforrás -- Minden fajhoz elérhető egy feltöltésekből gyűjtött fotókkal, elterjedési térképpel ellátott, taxonómiai helyzetet, természetvédelmi és honossági státuszt tartalmazó információs oldal. Növények esetén a nevezéktan a Plants of the World Online-t (POWO) követi, de nem vesz át automatikusan minden taxont. A POWO-ban az a jó, hogy naprakész, országok között egységes rendszer. A szűk elterjedésű, kevéssé ismert fajok azonban gyakran pontosításra szorulnak benne, vagy legalábbis nincsenek mindig összhangban azzal, amihez pl. Magyarországon hozzászoktunk a saját fajaink esetében, és az eltérések inkább hiányosságnak tűnnek, mint újonnan javasolt megoldásoknak. Pl. a Pulsatilla pratensis subsp. hungarica valamiért P. p. subsp. bohemica néven van benne jelenleg, ami egy szinoním. Szerencsére minden taxonnál lehet javaslatot tenni változtatásra, és ezekre a kurátorok aktívan válaszolnak.
Közösség -- Van egy elég hasznos fóruma, amin technikai, használathoz kapcsolódó, vagy akár tudományos kérdéseket lehet megvitatni, hibákat bejelenteni, stb. A meghatározások alatt egy kommentszekcióban lehet a megfigyeléshez kapcsolódóan üzeneteket váltani. És persze a projektek is kiváló terepei a kapcsolatépítésnek.
Tudományos kimenet -- Az iNaturalist adatai nagyon sokféleképpen tudnak hasznosulni a tudomány számára. Egy külföldi kollégám például a számára ismeretlen területeken az iNaturalistra feltöltött sziki fajok előfordulásai alapján kereste meg sikerrel a szikes élőhelyeket. Szentiványi & Vincze (2022) az iNaturalistra feltöltött fotók alapján vizsgálta a barna varangy és egy parazitája elterjedését. Vannak próbálkozások a növények és a virágaikat látogató rovar közti kapcsolatok vizsgálatára is. A taxonómiai és faunisztikai jellegű cikkeknek pedig se szeri, se száma, köztük új fajok leírásához is vezettek már a feltöltött fotók. Azt gondolom, az iNaturalist ezekre a célokra a legalkalmasabb. Jóval több kihívással kell szembenéznünk, ha a diverzitás és a kompozíció változatosságát szeretnénk vizsgálni az adatokkal, de például egy friss, Nature Ecology & Evolution lapjain megjelent cikkben éppen ezt teszik a faji jellegek alapján. Sok a módszertani jellegű tanulmány is, pl. ez itt. A fórumban gyűjtik az iNaturalist felhasználásával írt cikkeket, elég hosszú a lista (2019-ig, 2020-2021, 2022-2023). Fontos tudni, hogy iNaturalist tudományos szintű adatait több nagy adatbázis is átveszi, pl. a Global Biodiversity Information Facility (GBIF), amely talán a legfontosabb nemzetközi adatbázis, amely a fajok elterjedési adatait foglalja össze. Ahogy azt is, hogy ha egy nagy nemzetközi kutatáshoz elterjedési adatok kellenek sok országból, akkor általában nem hajtják fel az összes ország összes adatbázisát, egyszerűen csak letöltik, ami a GBIF-ben van, és hisznek benne, hogy az esetleges hiányok nem torzítják majd az eredményt. Esetleg ha az országnak van egészen friss, modern szintézise, akkor a biztonság kedvéért megnézik azt is, de pl. kontinenseken átívelő elemzésekhez általában elégnek gondolják ezt a szintű pontosságot, és talán nem alaptalanul. Nem állítom, hogy ez a jó gyakorlat, de a tény többnyire ez. Emiatt ha azt szeretnénk, hogy Magyarország hiteles adatokkal szerepeljen a nemzetközi vizsgálatokban (amelyek majd ránk is érvényes visszacsatolásokat implikálhatnak, pl. természetvédelmi szakpolitikákban), akkor nemzetközileg látható adatbázisban (is) érdemes közzétenni az adatokat. Ami természetesen nem zárja ki, hogy hazai adatbázisban vagy publikációban is megjelenjenek.
Korlátok -- Korlátok természetesen léteznek, de ezek közül elég kevés az, ami kimondottan az iNaturalistre jellemző, és más adatgyűjtő oldalakra nem. Ami az iNaturalist sajátja, az a közösségi határozási mechanizmus, és az ebből fakadó torzítások. Például nem kevés felhasználó ha meglát egy határozást egy megfigyelés alatt, jellemzően a sajátja alatt, azt "automatikusan" megerősíti, vagyis hozzáad egy elvileg független, támogató határozást, ezzel az adat tudományos szintre emelkedik. Kimutatható azonban, hogy ezek a "megerősítések" gyakran egyfajta csordaszellemből fakadnak. Magam is találkoztam olyan felhasználóval, aki a saját, egyébként nehezen felismerhető fotóira először hajmeresztő mértékben téves határozásokat adott, amik arról tanúskodtak, hogy kritikátlanul elfogadta a gépi határozási javaslatokat, majd a határozásaimat látva mindegyikkel "egyetértett". Ha ilyen esetekben én tévedtem, akkor az egyetértő határozás is téves, mégis tudományos szintű lett az adat. Ilyenkor abban lehet bízni, hogy valakinek feltűnik a hiba. Alább egy erős példa, amit itt én javítottam:
A fentiekből talán érthető, miért gondolom az iNaturalistet egy nagyszerű rendszernek. Egyformán jól jön gyalogtúra során egy laikusnak, aki kíváncsi lesz egy virág nevére, egy külföldi utazónak, aki a meglátogatott ország fajait egyáltalán nem ismerheti, egy gazdálkodónak, akinek egy fura rovar eszi a növényeit, vagy egy kutatónak, aki célirányosan gyűjt adatokat. Természetesen nem az iNaturalist, vagy bármely más hasonló rendszer lesz a terepi kutatások Szent Grálja. Nem lehet vele egyszerre megválaszolni az összes eddig nyitva álló kérdést. Azonban nagyon sokat segíthet abban, hogy a laikusok új ismereteket és élményeket szerezzenek a természetről, a kutatók pedig egy kiaknázatlan információforráshoz jussanak, és újfajta kérdéseket vizsgálhassanak. Jó szívvel ajánlom ezért az adatfeltöltést mindenkinek, a hozzáértőknek pedig a határozást is.
.png)
