A hazai mezofil gyepek növénytársulástani leírásával 2006-ban, elsős egyetemistaként kezdtem foglalkozni. A diplomadolgozatom a dél-dunántúli rétek statisztikán alapuló rendszerezéséről szólt, majd az országos szintű összefoglalás lett a doktori értekezésem témája. A kutatás "végterméke" 10 évvel a kezdetek után, 2016-ban jelent meg egy Preslia-cikkben, amelyben több ponton megújított szüntaxonómiai rendszert javasoltunk a hazai mezofil rétekre. Hiába azonban az egy évtizednyi kutatás, bőven maradtak nyitott kérdések jellegzetesnek tűnő típusok azonosságával kapcsolatban. Az alábbiakra gondolok mindenek előtt:
- Az Őrségben kimutattunk egy típust, amely a láprétek felé mutatott átmenetet. Szlovén és osztrák összehasonlító anyaggal, és persze további hazai, célzott terepi felvételezéssel minden bizonnyal a helyére lehetne tenni.
- A domb- és hegyvidéki gyengébb hozamú, mezofil kaszálók és legelők körül sem igazán sikerült rendet tennünk. Ezeknek a típusoknak a tisztázásához egy kiterjedt felvételezésre lenne szükség az Északi-középhegység és a Dunántúl eddig elhanyagoltabb területeinek (Börzsöny, Cserhát, Cserehát?, Zalai-dombvidék?) felkeresésével, és persze külföldi referenciafelvételek bevonásával.
- Vannak egyébként is alulkutatott területek, pl. Börzsöny, Cserhát, Cserehát.
- Érintőlegesen foglalkoztunk a cikkben a hazai sovány gyepekkel (Violion caninae), amelyek szintén revíziót igényelnek, s mivel hazánkban ritka, erősen visszaszoruló egységről van szó, a szomszédos országok rendszereivel való összehangolás megkerülhetetlen.
 |
Valahonnan innen indultam: mezofil rétek a Kelet-Mecsekben
|
Sajnos
Illyés Eszter korai eltávozása miatt egy közös projektünk okán a félszáraz gyepeket is félig-meddig "megörököltem", így a 2016-os cikkben a
Brometalia erecti (ma már
Brachypodietalia pinnati az elfogadott neve) asszociációrend is szerepelt. Bizonyára így kaptam a lehetőséget, hogy szerzőként részt vegyek a Wolfgang Willner vezette kutatásban, amelyben felülvizsgáltuk a közép- és kelet-európai félszáraz gyepek rendszerét (
Willner et al. 2019). Sajnos ebben a cikkben nem volt módunk arra, hogy a
Brachypodietalia magyarországi változatosságát megfelelően leképezzük (bővebben
itt írtam már erről). A félszáraz gyepek esetén is maradtak nyitott kérdések, itt azonban annyival nehezebb a helyzet, hogy több hazai és közép-európai vizsgálat is született a témában (a fentieken kívül Illyés et al.
2007,
2009), és ehhez csak tényleg jelentős mértékű új adat bevonásával lehetne érdemben hozzátenni érzésem szerint. Egy jelentős hiányterület azonban észrevehető:
- A síksági rétsztyeppek beillesztése a szüntaxonómiai rendszerbe. Ezek a Kisalföld és a Kiskunság homokbuckás vidékén a láprétek és a homokpusztagyepek között fellelhető, széles levelű füvek (Chrysopogon gryllus, Brachypodium pinnatum, Bromus erectus, Helictotrichon spp.) által uralt, fajgazdag kaszálók és legelők, amelyekben lápréti és szárazgyepi elemek keverednek.
Ezeket a kérdésköröket egyedül valószínűleg nem fogom tudni kikutatni. Éppen ezért olyan, lelkes hallgatók jelentkezését várom, akik a fenti (vagy azokhoz hasonló) témákból szívesen csinálnának TDK-t, szakdolgozatot, esetleg PhD-t. Különösen örülnék a Börzsöny vagy a Cserhát gyepjeivel foglalkozó jelentkezőknek, mert itt a terepi munkában többet tudnék segíteni. A vegetációtípusok lehatárolásában lehetünk lazábbak, szárazabb és nedvesebb gyepeket is hozzá lehet venni. Egy-egy szűkebb típus vagy tájegység részletesebb megismerése inkább szakdolgozatra elég. A rétsztyeppek egy nagyobb téma, és sok további vetület is kínálkozik, amikhez más (társ-)témavezetők, együttműködők bevonására lehet szükség.
Miből állnak az efféle kutatások? Irodalmazás: fel kell kutatni, el kell olvasni a vonatkozó szakirodalmakat, felkészülve arra, hogy a régiek nem feltétlenül magyarul vagy angolul íródtak, továbbá olvasni a modern vegetációtudományi irodalmat, ami jellemzően angol nyelvű. Terep: saját cönológiai felvételek készítése minél nagyobb számban. Ez a munka egyik kulcseleme, nagyon jó fajismeretre van szükség, aminek az elsajátítása nem megy azonnal. Adatbázis-bűvölés: a szakirodalmi felvételek digitalizálása, az archív adatok legyűjtése hazai és nemzetközi adatbázisokból. Statisztikai elemzés: az elemzéshez szükséges módszerek és szoftverek használatának megismerése, elsajátítása.
Miért jó ilyet csinálni? Az említett gyepek magas természeti értékű, védelemre szoruló, szép tájképi megjelenésű élőhelyek, melyek megfelelő fenntartásához alapvető a cönológiai megismerésük. Fajokban rendszerint elég gazdagok, igazi "örömbotanika" rajtuk dolgozni. Nagyon széleskörű terepi jártasságra lehet rajtuk keresztül szert tenni, mivel rengetegféle vegetációs jelenséget láthatunk. Ezzel a háttérrel el lehet indulni egyéb tudományterületek (tájökológia, populációbiológia, közösségi ökológia, vegetációdinamika, invázióbiológia, biogeográfia...) felé is a későbbiekben. A terepmunka járulékos tudományos eredményei az új florisztikai adatok. A terepi felvételezések egyébként kalandos túrákká alakíthatók, életre szóló élmények szerezhetők rajtuk annak, aki szereti a természetjárást. Jó lehetőséget kínálnak az adatelemzési problémák is, mivel a cönológiai adatok elemzésekor olyan általános statisztikai problémaköröket érintünk, mint az osztályozás, az ordináció, a függetlenségvizsgálatok, amikre kreatív megoldásokat találva a saját tudományterületünkön kívül is maradandót alkothatunk. Fontos megemlíteni, hogy a cönológiai adatokat gyakran próbálják egyéb ökológiai kérdések megválaszolására is használni (pl.
Sporbert et al. 2020). Ez egyrészt lehetőséget nyújt a rokon területekre való "behatolásra", másrészt folyamatosan vet fel módszertani kérdéseket, amelyek hálás kutatási témává válhatnak.
Meglátásom szerint a cönológia publikációs kimenet tekintetében közepesen jövedelmező terület. Az egy-egy tájegységre kiterjedő vizsgálatokra inkább csak alacsonyabban jegyzett folyóiratok a vevők, de egy hiánypótló, országos szintű cönológiai feldolgozás impakt faktoros lapban mindenképpen leközölhető (kiemelkedő a cseh
Preslia, amely top-lapnak számít, a 3-4 körüli impakt faktorával és D1-es besorolásával, az esélyes lapok többsége impaktja 0.5-1.5 körüli), és ha valaki egy-két cikk után egy vegetációtípus szakértőjévé válik a hazájában, és konferenciákon élőben is megmutatja magát a pályatársaknak, akkor előbb-utóbb meghívják nemzetközi együttműködésekbe, amik általában társszerzőséget is jelentenek jobb lapokban megjelenő cikkekben. A cönológiai módszertani cikkek jól publikálhatók a vegetációtudomány csúcslapjaiban (pl.
Journal of Vegetation Science,
Applied Vegetation Science, Preslia). Természetesen a publikációs kimenetek sosem jönnek automatikusan, a látható eredményt a szorgalmas munka, a tehetség, és persze a szerencse szüli.
 |
Ki ne szeretne ilyen tájban dolgozni?
(fotó: Kelemen András)
|
Miért nehéz? Ahhoz, hogy valaki teljesen kezdő hallgatóként növénytársulástani témában érdemi munkát tudjon végezni, aránylag hosszú tanulási szakaszon kell átmennie. Egyrészt hosszú időt igényel a megfelelő szintű fajismeret elsajátítása, hiszen olyan szinten kell tudni több száz fajt, hogy vegetatív állapotban is felismerjük. A másik hátrány a szigorú módszertani protokoll hiánya, a szubjektív döntések magas aránya. Például máig sincs "recept" a mintavételi kvadrátok elhelyezéséről, vagy az osztályozásra használandó módszerekről. A szubjektivitás túlságosan nagy szerepét egy időben gyakran felrótták a cönológusoknak a rokon tudományágak művelői, de eddig egyik kritikus hang sem fogalmazott meg gyakorlatban megvalósítható és elméleti oldalról is kikezdhetetlen módszertani útmutatást, így az utóbbi időben meglátásom szerint a (naprakész) kritikusok is belátták, hogy ez a tudományág egyszerűen ilyen, és így is tud hasznos lenni. Ez egyaránt köszönhető a vizsgálati objektum bonyolultságának, a lehetséges célok és módszerek sokféleségének, valamint a kutatást végző személyek és eszközök korlátainak. Legalább egy-két évig kell cönológusokkal együtt dolgozni, szakirodalmazni, egyedül próbálkozgatni, tanulni a fajokat és a vegetációt, mire az ember az önálló munkát lehetővé tevő gyakorlatot szerez. Nem árt tehát, ha a hallgató a tanulási folyamatot is örömmel csinálja.
 |
Ilyen zöld maszlagokból kéne adatot produkálni
|
Milyen hallgató jelentkezését várom? Aki nem volt lusta eddig olvasni. :) Olyan hallgatókat várok, akik kifejezetten vonzódnak a terepi kutatások iránt, akiknek nem jelent problémát az önálló terepi mozgás, tájékozódás, és akik vagy már eléggé jól ismerik a növényeket, vagy szeretnék jól ismerni azokat, és van is erre idejük, mindemellett a statisztikától sem rettennek meg. Angol nyelvismeret is szükséges (olvasási szinten). Minden képesség természetesen a rendelkezésre álló idővel összefüggésben elvárt, tehát BSc-ben még bőven van idő a fajismeret fejlesztésére.
Mit kínálok? A jelentkező hallgató elmélyülhet a modern cönológiában, jó terepismeretre tehet szert, megismerheti a korszerű statisztikai adatelemzés módszereit. Bekapcsolódhat az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet munkájába Vácrátóton, ahol jó kutatói közösséget mondhatunk magunkénak, emellett eléggé sikeresen publikálunk nemzetközi szinten is. Jó kapcsolattal rendelkezünk számos vezető kutató műhellyel, belföldön és külföldön egyaránt. Vácrátóton gondozzuk a CoenoDat adatbázist, amiben folyamatosan gyűjtjük a hazai cönológiai felvételeket.
