Keressünk tavaszi kankalint 2022-ben is!

Észt kutatók tavaly terjesztették ki Európa-szintűvé azt a kutatási programot, amelynek célja a tavaszi kankalin (Primula veris) heterosztíliájának vizsgálata.

A heterosztília (magyarul felemásbibéjűség) jelentése, hogy azonos fajon belül eltérő bibehosszúságú egyedek fordulnak elő. A jelenség egyik híres példája a tavaszi kankalin, amelynek vannak hosszú és rövid bibéjű egyedei (átmenetek vagy más kombinációk csak nagyon ritkán). A hosszú bibéhez rövid porzó (L-változat), a rövid bibéhez hosszú porzó (S-változat) társul a virágon belül. Korábban Észtországban azt találták, hogy egy-egy kankalinállományon belül a kétféle virágtípus aránya összefügg az állomány genetikai leromlásával, ami pedig az elszigeteltség, az élőhelyfragmentáció következménye. Ezáltal ennek a látszólag egyszerű mutatónak széleskörű információértéke lehet a tavaszi kankalinra, az általa elfoglalt élőhelyekfoltokra és a vele együtt élő fajokra nézve.

Az összefüggést a kontinens szintjén próbálják igazolni, ennek érdekében fut már második éve ez a kutatás.

A tavaszi kankalin az S- és L-típusú virággal

A program egy közösségi tudományos ("citizen science") kutatás, vagyis a lakosság bekapcsolódását kérik. Az adatgyűjtést bárki el tudja végezni, aki felismeri a fajt, és a megadott információk segítségével tudja azonosítani a két virágtípust. A felmérés a következőkből áll:

1. Keressünk egy tavaszikankalin-állományt a természetben! Fontos, hogy ne kerti kankalinváltozat, illetve ne telepített állomány legyen.
2. Becsüljük meg az állomány nagyságát - a kankalintövek számát. Nem kell pontosan, csak nagyságrendileg.
3. Ha az állomány eléri ezt a méretet, akkor nézzük meg 100 egyeden, hogy milyen az L- és S-változatú egyeded aránya.
4. Töltsük fel az adatokat a cowslip.science oldalon.
   

Tavaszi kankalin a Börzsönyből

A vizsgálatról további részletek érhetők el a tavalyi bejegyzésemben is. A 2021-es adatok a következőképpen oszlottak el Magyarországon. Összesen 40 érvényes adatpont került a rendszerbe, és ezek gyakran egymáshoz közeli lokalitásokról valók, emiatt a térképen átfednek. Alatta a tavaszi kankalin hazai elterjedése látható a Flóraatlasz alapján. Láthatóan bőven van még mód javítani a hazai adatok reprezentativitásán, minden egyes adatfeltöltés értékes hozzájárulást jelent.

A 2021-ben beküldött érvényes adatok földrajzi eloszlása

A tavaszi kankalin hazai elterjedése a Flóraatlasz alapján

Európa szintjén pedig a következő eredmények születtek: összesen 31 országból 3065 adatbeküldés  érkezett 369376 növényről, melyek közül az S-típusok voltak enyhe túlsúlyban.

A 2021-es nemzetközi felmérés összefoglaló adatai

Biztatok mindenkit, hogy vegyen részt ebben a nagyon egyszerű kutatásban. Az adatgyűjtés családi, baráti, iskolai kirándulás során is tökéletesen elvégezhető, nem igényel semmiféle komolyabb felkészültséget. Kiváló apropó, hogy egy kis időt töltsünk a természetben!

Keressünk együtt tavaszi kankalint! - új, nemzetközi citizen science program

Egy társadalmi részvételű, nemzetközi tudományos programba szeretnék meghívni minden természetbarátot. A cél egy nagyon egyszerű adatgyűjtés a tavaszi kankalinokról szerte Európában, és ezen keresztül általánosabb ökológiai jelenségek megértése.

A növénytanban felemásbibéjűségnek vagy heterosztíliának hívják azt a jelenséget, amikor az azonos fajba tartozó egyedek különböző hosszúságú bibeszálakkal rendelkeznek, ami gyakran együttjár a porzószálak változó hosszával is. Ennek egy klasszikus példája a tavaszi kankalin (Primula veris), amelynek van egy hosszú bibét és rövid porzókat, valamint egy rövid bibét és hosszú porzókat fejlesztő változata. A bibeszál hosszára utalva az előbbit makrosztil vagy L- (long), utóbbit mikrosztil vagy S-változatnak (short) nevezik. Szemből a pártába nézve az L-nél csak az egy szál kilógó bibét látjuk (a porzók a szűk pártacsőben bújnak meg), az S-nél ilyenkor az öt porzót (míg a bibe rejtőzik).

Balra a tavaszi kankalin S-, jobbra az L-változatú virága

A heterosztília funkciójára nézve a leginkább elfogadott magyarázat, hogy a növény ezáltal a megporzó rovarnak különböző testrészeire tudja tenni a pollent, illetve különböző részekről tudja levenni azokat, így a megporzás különböző típusú egyedek között nagyobb eséllyel történik meg. Ez csökkenti annak az esélyét, hogy hasonló genetikai állományú egyedek párosodjanak, ezzel hozzájárul az állomány genetikai sokféleségének fenntartásához, amely a hosszútávú túlélés záloga.

Kankalinokat megporzó poszméh
fotó: Kaarel Kaisel

Észt kutatók nemrégiben felfedezték, hogy a tavaszi kankalin állományaiban az S- és L-változatú egyedek aránya utalhat a populáció genetikai diverzitására, amely pedig kapcsolatban van az állomány elszigeteltségével, így a veszélyeztetettségével. A kutatásukat egy 'citizen science' programon keresztül végezték, és ezt 2021-ben kiterjesztik egész Európára. A program magyarországi koordinálását Csecserits Anikó kollégámmal vállaltuk magunkra.

Felhívásunk mindenkinek szól, aki szívesen eltöltene néhány órát a természetben, szívesen foglalkozik növényekkel, és közben szeretne hozzájárulni a tudomány haladásához.

fotó: Kaarel Kaisel

A kérésünk a következő:

1. Menj ki a természetbe, keresd a tavaszi kankalinok állományait!

2. Nézz meg legalább 100 egyedet egy állományban (kevesebb is elég, ha kevesebben vannak), és jegyezd fel az L- és az S-típusú egyedek számát!

3. Becsüld meg az állomány méretét!

4. Töltsd fel az adatokat interneten, lehetőség szerint mellékelj fotókat is!

A felmérés ideje április, ekkor nyílik a tavaszi kankalin nálunk.

További részletek, pl. a felmérési adatlap is, megtalálhatók a program honlapján. A könnyen megjegyezhető cím a cowslip.science, a magyar nyelvű lap címe https://nurmenukk.ee/hu.

A tavaszi kankalinról röviden

A tavaszi kankalin egy évelő lágyszárú növény. Az egész növény rövid pelyhes szőrű. A levelei tőlevélrózsában fejlődnek, talajra simulók vagy enyhén felemelkedők. A levelek hosszúkásak, a válluk hirtelen keskenyedik, majd hosszan lefut a levélnyélen. A virágok 15-30 cm magas tőkocsányon, álernyő virágzatban fejlődnek. A virágok sugaras szimmetriájúak, harangszerűen bókolók, számuk virágzatonként 5-20. A párta élénksárga, benne kicsi, narancsos foltokkal. A párta a tövén szűk csővé forrt, a pártacimpák száma öt. A csésze szintén forrt, de felfújt, lazán veszi körül a párta csövét. A porzók száma szintén öt, esek a pártára ránőve fejlődnek. Egyetlen bibéje van, a felsőállású magházból sokmagvú toktermés fejlődik.

A tavaszi kankalin Magyarországon főleg áprilisban nyílik, de északabbra egészen júniusig húzódhat a virágzása.

Tavaszi kankalin egy botanikai illusztráción

L-típusú tavaszi kankalin (Pilis)

S-típusú tavaszi kankalin (Pilis)

A tavaszi kankalin Európa nagy részén előfordul. Délen csak a legszárazabb mediterrán területekről hiányzik, északon Dél-Skandináviáig hatol. Magyarországon az Északi- és a Dunántúli-középhegységben, valamint a Soproni-hegységben elterjedt, de szórványszerűen máshol is vannak előfordulásai. Nálunk jellemző élőhelyét a nyílt lombkoronájú, gyakran sziklás tölgyesek jelentik, de ezekkel szomszédos erdőszegélyekben, gyepekben, hegyi réteken is előfordul. Észtországban a tavaszi kankalin gyepi fajnak számít, így lehetséges az, hogy a program során a tavaszi kankalint elsősorban a gyepek állapotának felmérése miatt vizsgálták. A tavaszi kankalin Magyarországon védelem alatt nem áll, Európa-szinten sem számít veszélyeztetettnek, habár lokális állományai lehetnek veszélyben.

A tavaszi kankalin jellegzetes élőhelyén, egy melegkedvelő tölgyesben (Gerecse)

Tölgyes bokorerdő tisztásán, tavaszi hériccsel együtt (Pilis)

A szikláktól sem idegenkedik (Vértes)

Észtországban gyepi faj, tengerpartokon tömeges

A tavaszi kankalinról nagyon jó összefoglaló cikk olvasható itt: Brys, R. and Jacquemyn, H. (2009), Biological Flora of the British Isles: Primula veris L.. Journal of Ecology, 97: 581-600. https://doi.org/10.1111/j.1365-2745.2009.01495.x

A tavaszi kankalin Magyarországon két rokon fajjal keverhető össze. A sudár (másutt, talán tévesen sugár-) kankalin (Primula elatior) virágai nagyobbak, virágzata átlagisan kevesebb virágú, pártája halványsárga, csészéje nem felfújt. Sudár kankalinnal az Északi-középhegység hűvösebb, hegyvidékiesebb klímájú területein találkozhatunk. A szártalan kankalin (Primula vulgaris) tőkocsánya redukálódott, ezért a virágai mind a tőből, alacsonyan erednek. Pártája szintén halványsárga. Levelei egyenletesen keskenyedő vállúak. A szártalan kankalin Magyarországon nagyjából a Szekszárd-Sopron vonaltól délnyugatra, továbbá a Bakonyban elterjedt, de szórványos előfordulásai vannak a Vértesben, illetve az Északi-középhegység több pontján. Ahol több kankalinfaj fordul elő, ott kialakulhatnak hibridek, de ez soha nem tömeges jelenség, aligha befolyásolja a felmérés végkimenetelét. Egyedül a Bakonyban fed át jelentősen a szártalan és a tavaszi kankalin elterjedése.

Szártalan kankalin (Primula vulgaris)

Sudár kankalin (Primula elatior)
fotó: Willow, Wikipédia, https://tinyurl.com/4kxry2tx

Biztatunk minden természetbarátot, hogy egy kellemes tavaszi kirándulás keretében nézzen meg néhány kankalint, jegyezze fel ezeket az egyszerű adatokat róluk, és küldje be a megadott honlap utasításai szerint!