A cserjésedés és a tűz hatása a borókás erdőssztyepp fajgazdagságára és fajösszetételére - új cikk az Applied Vegetation Science-ben

A kiskunsági meszes homoktalajon kialakuló növényzeti típusok egyik legjellegzetesebbike a boróka (Juniperus communis), szürke nyár (Populus canescens), valamint a mészkedvelő nyílt homoki gyep mozaikja alkotta erdőssztyepp. A legérintetlenebbnek, legtermészetesebbnek tekintett részek Bugac, Fülöpháza, Bócsa és Csévharaszt környékén vannak, ezeket "ősborokásoknak" is szoktál nevezni. A klímaváltozás egyik globálisan tapasztalható kísérőjelensége az erdőtüzek gyakoribbá válása (gondoljunk csak a kaliforniai, spanyolroszági és ausztráliai tüzekre). Erre a legfogékonyabb hazai erdőtípusnak a nyáras-borókás tűnik, ami valószínűleg egyaránt köszönhető az élőhely szárazságának, a jellemző avarosodásnak, a boróka jó éghetőségének, valamint az oltási nehézségeknek (nehezen járható, mély homok, nehezen átlátható, változatos fiziognómiájú növényzet). A kollégáim a 2007-es kéleshalmi erdőtűz után jelöltek ki leégett és nem leégett foltokon mintavételi kvadrátokat gyepfoltokon, borókák alatt, valamint borókák különböző oldalain, majd 2018-ig minden évben dokumentálták a fajok tömegességeit. A munkába én az adatelemzések kapcsán csöppentem. Noha a boróka mérsékelt borításnövekedése növelte a kvadrátok fajszámát, a sűrű boróka alatt az aljnövényzet gyakorlatilag nudummá válik, így a jelentős borításnövekedés csökkenti a diverzitást. A boróka leégése után a fajszám megnő, a fajösszetétel pedig a gyephez kezd hasonlítani. A gyep esetén a tűz csak átmeneti változást okozott a fajszámban és fajösszetételben. Összességében a sűrű borókás két okból is kedvezőtlen: kiüresíti az aljnövényzetet, valamint segíti a tűz terjedését. Erről jelent meg egy cikkünk az Applied Vegetation Science-ben.

Ónodi, G, Kertész, M, Lengyel, A, Pándi, I, Somay, L, Szitár, K, Kroel-Dulay Gy. The effects of woody plant encroachment and wildfire on plant species richness and composition: Temporal changes in a forest–steppe mosaic. Appl Veg Sci., early view, https://doi.org/10.1111/avsc.12546

Abstract

Questions

Woody plant encroachment and wildfire may both have major effects on species richness and composition, yet studies that assess these two factors in combination are rare. We asked the following specific questions: (1) how did juniper cover change over a decade in the study area; what are the effects of juniper encroachment and subsequent wildfire on(2) plant species richness; and (3) vegetation composition?

Location

Sand forest–steppe in Kiskunság, Central Hungary.

Methods

We studied a juniper‐encroached grassland hit by a wildfire. We assessed changes in plant species richness and composition in burnt and unburnt grassland and juniper plots for 11 years following the wildfire. Yearly vegetation sampling was performed in permanent quadrats of 1 m2 and 25 m2 using visual cover estimation. Temporal changes in juniper cover and species richness were evaluated with generalized linear mixed‐effects models. Compositional changes were analysed by non‐metric multidimensional scaling and fidelity analysis.

Results

At the beginning of the study, the presence of individual juniper shrubs increased species richness, and did not alter species composition. However, microsites covered by junipers were extremely species‐poor. Juniper growth during the study period caused a sharp decline in species richness at the edge of juniper shrubs and a shift in species composition compared to grassland plots. Wildfire increased species richness both in grassland and juniper plots. It caused only transient compositional responses in grasslands, but converted juniper habitats back to the grassland state.

Conclusions

We conclude that neither moderate juniper encroachment nor wildfire have negative effects on plant species richness in the studied ecosystem. However, as juniper thickening may cause species loss and devastating fires, conservation management should prevent the development of dense juniper stands.

"Methods in Vegetation Science" - módszertani cikkrovat az IAVS folyóirataiban

A Journal of Vegetation Science-ben és az Applied Vegetation Science-ben indult egy rovat "Methods in Vegetation Science" címmel, amely a módszertani cikkeket állítja reflektorfénybe. A cikkgyűjteménybe visszamenőlegesen 2018-tól kezdődően válogattak publikációkat, és ezeket szabad hozzáférésűvé tették. Örömmel láttam, hogy a válogatásba bekerült a 2018-ban megjelent "Joint optimization of cluster number and abundance transformation for obtaining effective vegetation classifications" című cikkünk.

A jövőben új kéziratokat is lehet ide benyújtani. Ezzel párhuzamosan elindult a "Methods" mint új cikktípus, amelybe új módszerek leírásait, régi és új módszerek összehasonlító tesztjeit, valamint más tudományterületeken fejlesztett módszerek vegetációtudományben történő hasznosításait várják.

Fiatal kutatók munkái az IAVS folyóirataiban

A Nemzetközi Vegetációtudományi Társaság (IAVS) fiatal kutatókat felölelő munkacsoportja kezdeményezésére megjelent a Journal of Vegetation Science és az Applied Vegetation Science közös virtuális különszáma, amely a szövetség két folyóiratában megjelent, karrierjük elején álló kutatók által írt cikkeket fog össze. A legutóbbi JVS-cikkem nekem is bekerült a felsorolásba, és örvendetes, hogy nem vagyok egyedüli magyar a listán (ld. Sonkoly Judit cikkét). A különszám elérhető itt, továbbá beszámol róla a két lap közös blogja. Az IAVS Young Scientists Section egyébként várja a nemzetközi kapcsolatépítés iránt nyitott fiatal kutatókat.

Összefoglaló konszenzuscikk a vegetációosztályozás elméletéről az Applied Vegetation Science-ben

A 'European Vegetation Survey' program éves találkozóin szerveződött egy informális munkacsoport, amelynek célja a vegetációosztályozás mint folyamat egységes elméleti rendszerbe foglalása volt. A vegetációtudomány terén komoly munkássággal rendelkező tapasztaltabb, illetve fiatal, de aktív és lelkes kutatók neveivel fémjelzett csoportot Miquel De Cáceres vezette, mellette Milan Chytrý tett igen sokat a munka koordinálásáért. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy én is hozzájárulhattam a csoport munkájának első komoly gyümölcséhez, amely egy összefoglaló cikk megjelenése az Applied Vegetation Science folyóiratban. Az írás típusa ún. "konszenzuscikk", amely a téma vezető kutatóinak egységes véleményét tükrözi.

A cikkben a kvadrátalapú vegetációosztályozást tágan értelmezzük, alatta értjük a növényzet bármiféle felosztását valamilyen mintavételi egységekben felvett, növényzeti adatok alapján, tehát a Braun-Blanquet-féle cönológiánál jóval messzebbre tekintünk. Az összefoglalásban bizonyos fogalmak definiálásával egy elméleti rendszert vezetünk be, amely segít áttekinteni az osztályozás folyamata során meghozandó döntéseket, és segít a különböző döntések alapján létrehozott osztályozások összehasonlításában, valamint új osztályozó munkák tervezésekor a céloknak legjobban megfelelő döntések meghozatalában.

A cikk elérhetősége és absztraktja:

De Cáceres, M., Chytrý, M., Agrillo, E., Attorre, F., Botta-Dukát, Z., Capelo, J., Czúcz, B., Dengler, J., Ewald, J., Faber-Langendoen, D., Feoli, E., Franklin, S. B., Gavilán, R., Gillet, F., Jansen, F., Jiménez-Alfaro, B., Krestov, P., Landucci, F., Lengyel, A., Loidi, J., Mucina, L., Peet, R. K., Roberts, D. W., Roleček, J., Schaminée, J. H.J., Schmidtlein, S., Theurillat, J.-P., Tichý, L., Walker, D. A., Wildi, O., Willner, W., Wiser, S. K. (2015): A comparative framework for broad-scale plot-based vegetation classification. Applied Vegetation Science. doi: 10.1111/avsc.12179

Letölthető a Researchgate-ről itt

Keywords:

Assignment rule; Braun-Blanquet approach; Classification system; Consistent classification section; EcoVeg approach; Phytosociology; Vegetation continuum; Vegetation type; Vegetation-plot database

Abstract

Aims

Classification of vegetation is an essential tool to describe, understand, predict and manage biodiversity. Given the multiplicity of approaches to classify vegetation, it is important to develop international consensus around a set of general guidelines and purpose-specific standard protocols. Before these goals can be achieved, however, it is necessary to identify and understand the different choices that are made during the process of classifying vegetation. This paper presents a framework to facilitate comparisons between broad-scale plot-based classification approaches.

Results

Our framework is based on the distinction of four structural elements (plot record, vegetation type, consistent classification section and classification system) and two procedural elements (classification protocol and classification approach). For each element we describe essential properties that can be used for comparisons. We also review alternative choices regarding critical decisions of classification approaches; with a special focus on the procedures used to define vegetation types from plot records. We illustrate our comparative framework by applying it to different broad-scale classification approaches.

Conclusions

Our framework will be useful for understanding and comparing plot-based vegetation classification approaches, as well as for integrating classification systems and their sections.