Translate

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tudomány. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tudomány. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. január 1., vasárnap

#365papers: 2016-os összegzés

2016-ban megpróbáltam teljesíteni a #365papers kihívást, amely arról szól, hogy az év minden napján el kell olvasni egy tudományos cikket. Az év összes napja helyett csak munkanapokkal számolva egyesek a 260 cikket célozzák meg (#260papers néven), de a lényege ugyanaz - olvassunk minél többet, ezzel tegyük magunkat naprakésszé a tudományterületünkön, és motiváljunk másokat is. A kihívás kezdetekor írtam egy bővebb bejegyzést róla, itt olvasható, aztán amikor 50 cikknél jártam, röviden beszámoltam a helyzetről. Tegnap vége lett 2016-nak, így ideje számot vetni a cikkolvasó kihívás eredményeivel.

Nos, a kitűzött célt számok tükrében megközelíteni sem sikerült: 135 cikkig jutottam, ami a munkanapokra szabott verziónak kicsivel több, mint a fele. A teljes lista itt olvasható. Ezek azok a cikkek, amelyeknek legalább 2 fejezetét (pl. Bevezetés és Diszkusszió), valamint az absztraktját végigolvastam. Nem szerepelnek köztük saját szerzőségű közlemények, bírált kéziratok, könyvfejezetek, blogbejegyzések és ismeretterjesztő cikkek. Néhány gondolat a kihívás eredményéről:

  • Bár teljesíteni közel sem sikerült, élveztem a plusz motivációt, ami tudatosabb és rendszeresebb szakirodalmazásra ösztökélt. Biztos vagyok benne, hogy a korábbi években nem olvastam ennyit. Más kutatók blogjait és Twitter oldalait megnézve aránylag kevesen mondhatják el magukról, hogy teljesítették az év elején kitűzött célt.
  • A kihívás megváltoztatta az olvasási szokásaimat. Előfordult, hogy egy cikkből csak egy-két információmorzsa lett volna érdekes számomra, de mégis végigolvastam, hogy a listát gyarapíthassam.
  • Rövid cikkek elolvasására könnyebben rászántam magam, mint hosszabbakéra.
  • Nagyon sokszor segítségemre volt a cikkek listája, amit folyamatosan vezettem, amikor kéziratok hivatkozásait állítottam össze, vagy más okból kellett visszakeresnem a korábbi olvasmányaimat.
  • Több olyan cikkel találkoztam, ami a kutatómunkámhoz jó ötleteket adott - és ez a lényeg, hiszen a cikkolvasás önmagában nem ér sokat, ha a megszerzett gondolatok és ismeretek nem adnak hozzá semmit a munkámhoz.
Megint készítettem címkefelhőt a cikkek címeiből, íme:


Döntően növényi közösségi ökológiai, funkcionális és fajdiverzitással kapcsolatos cikkeket választottam, s melléjük becsúszott egy-egy madaras olvasmány is. Készítettem egy kimutatást a legtöbbet olvasott folyóiratokról is, a "győztes" a Journal of Vegetation Science lett, ezüstérmes a Methods in Ecology and Evolution, míg a harmadik helyen a TREE, a PLoS ONE és az Ornis Hungarica osztozik.
Az olvasott cikkek megoszlása folyóiratok között (min. 2 cikk/folyóirat)

A cikkek évek közti megoszlása pedig a következő.



Nehéz lenne az elolvasott cikkeket rangsorolni, vagy akár csak a legjobb néhányat kiválasztani. Nem is próbálok tárgyilagos értékelést alkotni, inkább csak egyfajta szubjektív élmény alapján kiválasztok néhány kiváló művet. A kedvenc cikkeim tehát:



  • Hooper et al. 2005. Effects of biodiversity on ecosystem functioning: a consensus of current knowledge. Ecological Monographs
  • Cornell & Harrison 2014. What are species pools and when are they important? Annual Review of Ecology, Evolution, and Systematics
  • Vellend 2010. Conceptual synthesis in community ecology. The Quarterly Review of Biology
  • Ricotta et al. 2016. Measuring the functional redundancy of biological communities: A quantitative guide. Methods in Ecology and Evolution
  • Lyons et al. 2016. Model-based assessment of ecological community classifications. Journal of Vegetation Science
  • Storch 2016. The theory of the nested species-area relationship: Geometric foundations of biodiversity scaling. Journal of Vegetation Science


  • A kihívásnak 2017-ben is nekifutok, aztán meglátjuk, meddig jutok. Remélem, sikerült másnak is meghoznom a kedvét az olvasáshoz!

    2016. április 12., kedd

    "A tudomány publikációs válsága (és egy lehetséges kiút)" a Budapest Science Meetup oldalról

    A tudományos publikálás nehézségeiről kutatók egymás közt viszonylag sokat beszélünk, hiszen mindannyiunkat hasonlóan terhelnek, ugyanakkor "kifelé", a laikusok irányába erről nagyon kevés szót ejtünk. Nem rég megjelent egy írás, amelyet kimondottan ajánlok azoknak, akik szeretnének kicsit jobban belelátni tudományos publikálás és teljesítményértékelés rendszerébe. Olyasmi kérdésekről van szó benne, hogy:

    - hogyan működik egy tudományos eredmény közzététele?
    - mi biztosítja egy tudományos közlemény hihetőségét?
    - hogyan szokás értékelni a kutatók teljesítményét, és mik ennek a buktatói?
    - hogyan lettek a tudományos folyóiratok kiadói a leggátlástalanabb profitra szert tevő üzleti óriásokká?

     Kicsit hosszú, de érdemes elolvasni, kivételesen a kommenteket is!

    A tudomány publikációs válsága (és egy lehetséges kiút)