Szakdolgozati és doktori témalehetőségek

Új tanév, új kutatási projektek, új témalehetőségek... Hozzám köthetően a természetvédelem két kulcskérdését, az idegenhonos fajokat és a növényzet hosszú távú változásait fejtegető témakörben keresünk hallgatókat, akik a Durva-léptékű vegetációökológiai kutatócsoportnál írnák az alap- vagy mesterszakos diplomadolgozatukat vagy PhD disszertációjukat.

1. Magyarország idegenhonos flórája -- Ezen belül számos résztéma kínálkozik, pl. hazai idegenhonos fajokról szóló adatbázis építése, egyes fajcsoportok meghonosodásának története irodalmi és herbáriumi adatok alapján, kerti dísznövények meghonosodásának statisztikai modellezése, a közösségi tudományos oldalak használata az inváziós fajok térképezésében.

2. A magyarországi természetközeli növényzet változása az elmúlt 25 évben -- Itt a nemzeti parkok hosszútávú monitoring-adatait fogjuk elemezni.

A munkavégzés helye a témától függ, távmunkára is van lehetőség alkalmi konzultációkkal. A két témakör igen sokféle egyéni képesség kibontakoztatására ad lehetőséget; többségében inkább adatbázisos, irodalmazós és elemzős munkák várhatóak, de természetesen terepmunkát is tudunk tervezni. Általánosságban a jelölttől az alábbiakra számítunk:

• biológus, kertészmérnök, természetvédelmi mérnök vagy rokon szakokon folyó tanulmányok;
• a hazai növényvilág iránti érdeklődés;
• angol nyelvtudás az olvasás szintjén;
• szorgalom, megbízhatóság.

Amit kínálunk:

• elmélyülés és orientáció az érintett tudományterületeken.
• részvétel a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, különösen az Ökológiai és Botanikai Intézet szakmai és közösségi életében. Az intézetünk a vácrátóti botanikus kertben van, páratlan környezetben, a munkahelyi légkör abszolút befogadó és inspiráló.
• részvétel publikációkban, konferenciákon, pályázatokban.

Jelentkezni nálam lehet emailben: lengyel.attila@ecolres.hu

Szakdolgozati témalehetőségeim az ELTE BTDK diák-mentor börzéjén

Ma lesz az ELTE Biológus Tudományos Diákkör Diák-mentor börzéje, ahol sajnos online formában sem fogok tudni részt venni. A szakdolgozati témalehetőségeim azonban elérhetők a megosztott diáimon, illetve itt a blogon az erre a célra fenntartott oldalon is.

Selyemkóró (Asclepias syriaca) és fenyércirok (Sorghum halepense) együttes inváziója egy Börzsöny-lábi parlagon

A felemásbibéjűség (heterosztília) ökológiai vonatkozásai - szakdolgozati témalehetőség

Javában folyik a tavaszi kankalin heterosztíliájáról szóló 'citizen science' kutatás, ahogyan nemrég hirdettem is, illetve itt olvasható az összes bejegyzésem a heterosztília témájában. Röviden, csak emlékeztetőül: ebben azt vizsgáljuk, hogy a tavaszi kankalinnál előforduló két virágtípus milyen gyakorisággal fordul elő kisebb, lokális állományokban, és a virágtípusok arányát próbáljuk összefüggésbe hozni ökológiai háttérváltozókkal. Ez azért fontos, mert az azonos virágtípusú egyedek kisebb eséllyel termékenyítik meg egymást, ezzel a heterosztília hozzájárul az állomány genetikai sokféleségének fenntartásához. Ha azonban egy állományban az egyik virágtípus jelentősen dominál, az az állománynak a méretéhez képest csökkent szaporulatát eredményezheti. A nemzetközi kutatást a Tartui Egyetem dolgozói vezetik, a munka hazai koordinálását Csecserits Anikó kollégám és én végezzük az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanika Intézetében.

A tavaszi kankalin két virágtípusa: rövid bibével (S) és hosszú bibével (L)

A heterosztília témája több növénytani tudományágat érint, a genetikától a növényanatómián és élettanon át az ökológiáig és az evolúcióbiológiáig. Talán integratív jellege miatt is kapott nagyobb figyelmet az elmúlt években néhány rangos folyóiratban. Noha a jelenséget már közel 150 éve ismerjük (Darwin 1862), a témában egyre-másra látnak napvilágot újdonságok, és minden bizonnyal még számos új felfedezést tartogat. Hogy ezekből elcsípjünk egyet-kettőt, ezúton hirdetem, hogy a hazai növényfajok heterosztíliájával, elsősorban annak ökológiai vonatkozásaival kapcsolatban szakdolgozat készítésére van lehetőség. A pontosabb téma kijelölése a hallgatóval együtt történik majd. Elsősorban biológia vagy ezzel rokon szakok hallgatóira számítunk, bármelyik egyetemről. Alap- (BSc) és mesterszakosokat (MSc) egyaránt fogadunk.

A heterosztília néhány más fajnál is megfigyelhető, pl. a pettyegetett tüdőfűnél

Véleményem szerint olyan hallgató lelheti majd örömét és sikerét az általunk kínált témákban, ...

- akit érdekel a botanika, annak különböző résztudományai;

- aki (az előtanulmányai alapján elvárhatóan) erős alapokkal rendelkezik a növényszervezettan, rendszertan és ökológia terén, rendelkezik alapszintű genetikai, statisztikai és növényélettani ismeretekkel, továbbá szívesen fejleszti magát minden területen.

- aki szívesen dolgozik sokat terepen (legalább néhány héten keresztül az évben intenzíven);

- aki megbirkózik az angol nyelvű szakirodalommal.

Kutatócsoportunk nagyja (Durva-léptékű Vegetációökológiai Kutatócsoport)

Amit kínálunk:

- elmélyülés és orientáció az érintett tudományterületeken. A mi területünk elsősorban az ökológia, de tudunk segíteni abban, hogy a kompetenciánkon kívül eső kérdésekben is tovább tájékozódjon a hallgató.

- részvétel az Ökológiai Kutatóközpont, különösen az Ökológiai és Botanikai Intézet szakmai és közösségi életében. Az intézetünk a vácrátóti botanikus kertben van, csodás környezetben, a munkahelyi légkör abszolút befogadó és támogató.

- részvétel publikációkban, konferenciákon.

- a szakdolgozati munka PhD-témaként folytatható.

- együttműködés az észt Tartui Egyetem Táji Biodiverzitás Kutatócsoportjával. A kankalinos projektet ők koordinálják, de a heterosztíliás témákon együtt is fogunk dolgozni.

Jelentkezni lehet nálam.

Szakdolgozati témalehetőség a többfajú inváziókkal kapcsolatban

Ahogy már írtam, idén ősszel új kutatási témába kezdek, amely az invazív növényfajok gyeptársulásokra gyakorolt hatását vizsgálja. A kutatás kulcsfogalma a többfajú invázió (multi-species invasion), amely azt a jelenséget jelöli, amikor egyszerre több idegenhonos özönfaj válik uralkodóvá egy ökoszisztémában. Egészen pontosan azok a kérdések érdekelnek, hogy a különböző özönnövények mennyiben gyakorolnak eltérő hatást a finomabb térléptékű társulásszerveződésre, erősítik vagy gyengítik egymás hatását, valamint hogy táji léptékben hogyan változik meg a közösségek közötti diverzitás a többfajú invázió hatására. A kutatás tehát a közösségi ökológiát és az invázióbiológiát egyesíti. A vizsgálati területek a Gödöllő és Vácrátót közötti homokos területek gyepmaradványain és gyepesedő parlagain lesznek/vannak - ilyenekből ott elég sok van.

Selyemkóró és aranyvessző uralta táj

Várom azokat a BSc és MSc hallgatókat, akik szívesen készítenék ebből a témából a diplomadolgozatukat. Az inváziók közösségi ökológiai szemléletű vizsgálata szinte kifogyhatatlan ötletforrás, rengetegféle egyéb vizsgálattal egészíthető ki az, amit eddig elterveztem. A pontosabb témák kijelölése egyénileg történik a jelentkezőkkel.

A szakdolgozó bekapcsolódhat az OTKA projektembe és az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének (Vácrátót, ld. még: Nemzeti Botanikus Kert) vérkeringésébe, ami elsősorban szakmai fejlődési, publikációs és kapcsolatépítési lehetőséget jelent.

Ami előnyt jelent a jelentkezők részéről:

• érdeklődés a növényvilág, a növényközösségek működése, a biológiai inváziók iránt;
• a hazai növényvilágnak az előzetes tanulmányok alapján elvárható ismerete;
• angol nyelvtudás olvasás szintjén;
• némi fogékonyság a statisztika iránt;
• terepi munka szeretete;
• önállóság és együttműködési hajlam optimális egyensúlya. :)

Szándékosan ködösek kicsit a fenti pontok, mert tudom, hogy nem ugyanaz várható el egy elsős BSc-stől és egy MSc hallgatótól, így a "megfelelés" nagyban az előképzettség függvénye is. Egyébként is, sokféleképpen lehet az emberből jó kutató.

Jelentkezni bármelyik elérhetőségemen lehet, de javaslom az email címemet a munkahelyi oldalamról.

További szakdolgozati témákat kínálok ezen az oldalon, illetve ajánlom még a #szakdolgozatokkal kapcsolatos bejegyzéseimet.

Sikeres diplomadolgozat-védés

Ma Hegedüs Márk hallgatóm jeles minősítéssel megvédte "A Hierochloë repens magyarországi elterjedése és élőhelyválasztása" című mesterszakos diplomadolgozatát az ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékén. Eredményéhez ezúton is gratulálok! Márk belső konzulense Kalapos Tibor volt, segítségét köszönöm.

Kúszó szentperje (Hierochloë repens)

A Hierochloë repens hazai ismeretéről már írtam a blogomon. Márk áttekintette a hazai herbáriumi gyűjtéseket, valamint a Flóraatlasz adatai alapján a fajok kölcsönös előfordulásain alapuló módszerrel modellezte a faj elterjedését.

Növénytársulástani témaajánlatok hallgatóknak TDK-dolgozat, szakdolgozat, disszertáció készítéséhez

A hazai mezofil gyepek növénytársulástani leírásával 2006-ban, elsős egyetemistaként kezdtem foglalkozni. A diplomadolgozatom a dél-dunántúli rétek statisztikán alapuló rendszerezéséről szólt, majd az országos szintű összefoglalás lett a doktori értekezésem témája. A kutatás "végterméke" 10 évvel a kezdetek után, 2016-ban jelent meg egy Preslia-cikkben, amelyben több ponton megújított szüntaxonómiai rendszert javasoltunk a hazai mezofil rétekre. Hiába azonban az egy évtizednyi kutatás, bőven maradtak nyitott kérdések jellegzetesnek tűnő típusok azonosságával kapcsolatban. Az alábbiakra gondolok mindenek előtt:

• Az Őrségben kimutattunk egy típust, amely a láprétek felé mutatott átmenetet. Szlovén és osztrák összehasonlító anyaggal, és persze további hazai, célzott terepi felvételezéssel minden bizonnyal a helyére lehetne tenni.
• A domb- és hegyvidéki gyengébb hozamú, mezofil kaszálók és legelők körül sem igazán sikerült rendet tennünk. Ezeknek a típusoknak a tisztázásához egy kiterjedt felvételezésre lenne szükség az Északi-középhegység és a Dunántúl eddig elhanyagoltabb területeinek (Börzsöny, Cserhát, Cserehát?, Zalai-dombvidék?) felkeresésével, és persze külföldi referenciafelvételek bevonásával.
• Vannak egyébként is alulkutatott területek, pl. Börzsöny, Cserhát, Cserehát.
• Érintőlegesen foglalkoztunk a cikkben a hazai sovány gyepekkel (Violion caninae), amelyek szintén revíziót igényelnek, s mivel hazánkban ritka, erősen visszaszoruló egységről van szó, a szomszédos országok rendszereivel való összehangolás megkerülhetetlen.

Valahonnan innen indultam: mezofil rétek a Kelet-Mecsekben

Sajnos Illyés Eszter korai eltávozása miatt egy közös projektünk okán a félszáraz gyepeket is félig-meddig "megörököltem", így a 2016-os cikkben a Brometalia erecti (ma már Brachypodietalia pinnati az elfogadott neve) asszociációrend is szerepelt. Bizonyára így kaptam a lehetőséget, hogy szerzőként részt vegyek a Wolfgang Willner vezette kutatásban, amelyben felülvizsgáltuk a közép- és kelet-európai félszáraz gyepek rendszerét (Willner et al. 2019). Sajnos ebben a cikkben nem volt módunk arra, hogy a Brachypodietalia magyarországi változatosságát megfelelően leképezzük (bővebben itt írtam már erről). A félszáraz gyepek esetén is maradtak nyitott kérdések, itt azonban annyival nehezebb a helyzet, hogy több hazai és közép-európai vizsgálat is született a témában (a fentieken kívül Illyés et al. 2007, 2009), és ehhez csak tényleg jelentős mértékű új adat bevonásával lehetne érdemben hozzátenni érzésem szerint. Egy jelentős hiányterület azonban észrevehető:

• A síksági rétsztyeppek beillesztése a szüntaxonómiai rendszerbe. Ezek a Kisalföld és a Kiskunság homokbuckás vidékén a láprétek és a homokpusztagyepek között fellelhető, széles levelű füvek (Chrysopogon gryllus, Brachypodium pinnatum, Bromus erectus, Helictotrichon spp.) által uralt, fajgazdag kaszálók és legelők, amelyekben lápréti és szárazgyepi elemek keverednek.

Ezeket a kérdésköröket egyedül valószínűleg nem fogom tudni kikutatni. Éppen ezért olyan, lelkes hallgatók jelentkezését várom, akik a fenti (vagy azokhoz hasonló) témákból szívesen csinálnának TDK-t, szakdolgozatot, esetleg PhD-t. Különösen örülnék a Börzsöny vagy a Cserhát gyepjeivel foglalkozó jelentkezőknek, mert itt a terepi munkában többet tudnék segíteni. A vegetációtípusok lehatárolásában lehetünk lazábbak, szárazabb és nedvesebb gyepeket is hozzá lehet venni. Egy-egy szűkebb típus vagy tájegység részletesebb megismerése inkább szakdolgozatra elég. A rétsztyeppek egy nagyobb téma, és sok további vetület is kínálkozik, amikhez más (társ-)témavezetők, együttműködők bevonására lehet szükség.

Miből állnak az efféle kutatások? Irodalmazás: fel kell kutatni, el kell olvasni a vonatkozó szakirodalmakat, felkészülve arra, hogy a régiek nem feltétlenül magyarul vagy angolul íródtak, továbbá olvasni a modern vegetációtudományi irodalmat, ami jellemzően angol nyelvű. Terep: saját cönológiai felvételek készítése minél nagyobb számban. Ez a munka egyik kulcseleme, nagyon jó fajismeretre van szükség, aminek az elsajátítása nem megy azonnal. Adatbázis-bűvölés: a szakirodalmi felvételek digitalizálása, az archív adatok legyűjtése hazai és nemzetközi adatbázisokból. Statisztikai elemzés: az elemzéshez szükséges módszerek és szoftverek használatának megismerése, elsajátítása.

Miért jó ilyet csinálni? Az említett gyepek magas természeti értékű, védelemre szoruló, szép tájképi megjelenésű élőhelyek, melyek megfelelő fenntartásához alapvető a cönológiai megismerésük. Fajokban rendszerint elég gazdagok, igazi "örömbotanika" rajtuk dolgozni. Nagyon széleskörű terepi jártasságra lehet rajtuk keresztül szert tenni, mivel rengetegféle vegetációs jelenséget láthatunk. Ezzel a háttérrel el lehet indulni egyéb tudományterületek (tájökológia, populációbiológia, közösségi ökológia, vegetációdinamika, invázióbiológia, biogeográfia...) felé is a későbbiekben. A terepmunka járulékos tudományos eredményei az új florisztikai adatok. A terepi felvételezések egyébként kalandos túrákká alakíthatók, életre szóló élmények szerezhetők rajtuk annak, aki szereti a természetjárást. Jó lehetőséget kínálnak az adatelemzési problémák is, mivel a cönológiai adatok elemzésekor olyan általános statisztikai problémaköröket érintünk, mint az osztályozás, az ordináció, a függetlenségvizsgálatok, amikre kreatív megoldásokat találva a saját tudományterületünkön kívül is maradandót alkothatunk. Fontos megemlíteni, hogy a cönológiai adatokat gyakran próbálják egyéb ökológiai kérdések megválaszolására is használni (pl. Sporbert et al. 2020). Ez egyrészt lehetőséget nyújt a rokon területekre való "behatolásra", másrészt folyamatosan vet fel módszertani kérdéseket, amelyek hálás kutatási témává válhatnak.

Meglátásom szerint a cönológia publikációs kimenet tekintetében közepesen jövedelmező terület. Az egy-egy tájegységre kiterjedő vizsgálatokra inkább csak alacsonyabban jegyzett folyóiratok a vevők, de egy hiánypótló, országos szintű cönológiai feldolgozás impakt faktoros lapban mindenképpen leközölhető (kiemelkedő a cseh Preslia, amely top-lapnak számít, a 3-4 körüli impakt faktorával és D1-es besorolásával, az esélyes lapok többsége impaktja 0.5-1.5 körüli), és ha valaki egy-két cikk után egy vegetációtípus szakértőjévé válik a hazájában, és konferenciákon élőben is megmutatja magát a pályatársaknak, akkor előbb-utóbb meghívják nemzetközi együttműködésekbe, amik általában társszerzőséget is jelentenek jobb lapokban megjelenő cikkekben. A cönológiai módszertani cikkek jól publikálhatók a vegetációtudomány csúcslapjaiban (pl. Journal of Vegetation Science, Applied Vegetation Science, Preslia). Természetesen a publikációs kimenetek sosem jönnek automatikusan, a látható eredményt a szorgalmas munka, a tehetség, és persze a szerencse szüli.

Ki ne szeretne ilyen tájban dolgozni?
(fotó: Kelemen András)

Miért nehéz? Ahhoz, hogy valaki teljesen kezdő hallgatóként növénytársulástani témában érdemi munkát tudjon végezni, aránylag hosszú tanulási szakaszon kell átmennie. Egyrészt hosszú időt igényel a megfelelő szintű fajismeret elsajátítása, hiszen olyan szinten kell tudni több száz fajt, hogy vegetatív állapotban is felismerjük. A másik hátrány a szigorú módszertani protokoll hiánya, a szubjektív döntések magas aránya. Például máig sincs "recept" a mintavételi kvadrátok elhelyezéséről, vagy az osztályozásra használandó módszerekről. A szubjektivitás túlságosan nagy szerepét egy időben gyakran felrótták a cönológusoknak a rokon tudományágak művelői, de eddig egyik kritikus hang sem fogalmazott meg gyakorlatban megvalósítható és elméleti oldalról is kikezdhetetlen módszertani útmutatást, így az utóbbi időben meglátásom szerint a (naprakész) kritikusok is belátták, hogy ez a tudományág egyszerűen ilyen, és így is tud hasznos lenni. Ez egyaránt köszönhető a vizsgálati objektum bonyolultságának, a lehetséges célok és módszerek sokféleségének, valamint a kutatást végző személyek és eszközök korlátainak. Legalább egy-két évig kell cönológusokkal együtt dolgozni, szakirodalmazni, egyedül próbálkozgatni, tanulni a fajokat és a vegetációt, mire az ember az önálló munkát lehetővé tevő gyakorlatot szerez. Nem árt tehát, ha a hallgató a tanulási folyamatot is örömmel csinálja.

Ilyen zöld maszlagokból kéne adatot produkálni

Milyen hallgató jelentkezését várom? Aki nem volt lusta eddig olvasni. :) Olyan hallgatókat várok, akik kifejezetten vonzódnak a terepi kutatások iránt, akiknek nem jelent problémát az önálló terepi mozgás, tájékozódás, és akik vagy már eléggé jól ismerik a növényeket, vagy szeretnék jól ismerni azokat, és van is erre idejük, mindemellett a statisztikától sem rettennek meg. Angol nyelvismeret is szükséges (olvasási szinten). Minden képesség természetesen a rendelkezésre álló idővel összefüggésben elvárt, tehát BSc-ben még bőven van idő a fajismeret fejlesztésére. 

Mit kínálok? A jelentkező hallgató elmélyülhet a modern cönológiában, jó terepismeretre tehet szert, megismerheti a korszerű statisztikai adatelemzés módszereit. Bekapcsolódhat az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet munkájába Vácrátóton, ahol jó kutatói közösséget mondhatunk magunkénak, emellett eléggé sikeresen publikálunk nemzetközi szinten is. Jó kapcsolattal rendelkezünk számos vezető kutató műhellyel, belföldön és külföldön egyaránt. Vácrátóton gondozzuk a CoenoDat adatbázist, amiben folyamatosan gyűjtjük a hazai cönológiai felvételeket.

Jelentkezni lehet a munkahelyi elérhetőségeimen.

Szakdolgozati lehetőségek

Szakdolgozati lehetőséget kínálok ambíciózus hallgatóknak. Kezdésnek három témakört adtam meg, ezek közül kettő elég tág:

1. Vegetációosztályozás - módszertan és esettanulmányok

2. Jellegalapú társulási szabályok gyepekben

3. A kúszó szentperje (Hierochloë repens) társulástani viszonyai Magyarországon

A témákat naprakészen tartom és kicsit bővebben leírom ezen az oldalon. A meghirdetetteken kívül önálló témafelvetésekre is nyitott lehetek, ha tetszik a téma.

A hazai vegetáció változatossága jócskán kínál kutatnivalót

Amit kínálok

- elmélyülés a közösségi ökológia, vegetációkutatás és statisztikai adatelemzés szépségeiben, terepen és a számítógép előtt egyaránt;

- bekapcsolódás az MTA Ökológiai Kutatóközpont szakmai programjaiba és kutatásaiba, különös tekintettel a Durva-léptékű Vegetációökológiai Kutatócsoportra, amelynek tagja vagyok;

- publikálási lehetőség szaklapokban, konferenciarészvételek.

Amit a jelentkezőtől várok (természetesen ez a téma specifikálása során finomodhat):

- mindenek előtt: érdeklődés a választott témával kapcsolatban;

- magas színvonalú munkára és szakmai fejlődésre való iránti igény;

- a hazai növényfajok aránylag jó ismerete (ha az egyetemről hazafelé felismersz 10 gyomfajt, emellett tudod használni a növényhatározót, az már valószínűleg megfelel!)

- legalább minimális fogékonyság a világ dolgainak számszerűsítése felé. :)

Ha netán kimondottan jól ismered a fajokat, vagy jó vagy statisztikából, vagy tudsz programozni, akkor annál könnyebbnek és eredményesebbnek ígérkezik az együttműködésünk!

A hazai egyetemek többségén van kapcsolatom oktatókkal, így a belső konzulens kiválasztása valószínűleg megoldható.

Jelentkezni lehet nálam emailben (ld. a munkahelyi honlapomat) vagy itt a blogon hagyott üzenetben.

Szakdolgozati témák az MTA ÖBI Durva-léptékű vegetációökológiai kutatócsoportjában

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetében (Vácrátót) a Durva-léptékű vegetációökológiai kutatócsoport az alábbi szakdolgozati témákat ajánlja a hallgatóknak:

A kutatócsoport vezetője: Botta-Dukát Zoltán

Tagok: Abonyi András, Bede-Fazekas Ákos, Csecserits Anikó, Lengyel Attila, Lhotsky Barbara, Ónodi Gábor, Rédei Tamás, Somodi Imelda

1. A természetszerű gyepek összetételét, szerveződését meghatározó szabályok (ún. assembly rules) leírása – regionális (országos) és lokális léptékekben, növényfajok tulajdonságait (ún. traiteket vagy jellegeket) felhasználva
2. Erdős-sztyepp tölgyes és telepített erdészeti ültetvények (akácos, fenyves, nemes nyaras) diverzitásának összehasonlítása – nem csak edényes növények, hanem mohák, rovarok esetén is
3. Nem őshonos növényfajok a hazai flórában: megjelenés, terjedés, hatás - többek közt botanikus kertekben
4. Potenciális és aktuális vegetáció közti különbség mint a táj természetességének indikátora
5. Kiválasztott élőhely/társulás/növényfaj potenciális elterjedésének modellezése
6. Kiválasztott vegetációtípus osztályozása és tipizálása egy tágabb földrajzi régióra kiterjedően fajkompozíció és növényi jellegek alapján
7. A közösségi ökológiai és biogeográfiai mintavétel, adatelemzés és modellezés módszertani kérdései
8. Egyéb önálló témafelvetés a növényzet összetétele, a környezeti háttér és/vagy a térbeli szerveződés kapcsolatáról
9. Vízi vegetációkutatás: Funkcionális sokféleség - ökoszisztéma működés kapcsolata lebegő algák esetén (tavi és folyóvízi adatsorok elemzése, kapcsolattal kísérletes munkákhoz)
10. Inváziós fafajok és erdészeti kezelések hatásai puhafás ártéri erdők madárközösségeire

Amit kínálunk: terepmunka, irodalmi feldolgozás, benti munka keveréke – érdeklődéstől, igénytől függő arányban, hosszabb távú együttműködési lehetőség, közös cikkírás, konferencia-részvétel, sok hasznos, máshol is kamatoztatható ismeret, barátságos csapat :)

Nyári gyakorlatra is jöhetsz hozzánk, illetve keresünk hallgatókat nyári munkára! (Akkor is, ha esetleg már van szakdolgozati témád.)

Várunk szeretettel!

Kapcsolat

Írj egy e-mailt, írd le benne, mi érdekelne és melyik évfolyamra jársz! Például erre a címre: csecserits.aniko@okologia.mta.hu, de a kutatócsoport bármely tagjának írhatsz!

http://www.obi.okologia.mta.hu/ - Intézeti honlap Témakiírások: http://www.okologia.mta.hu/temakiirasok - többi csoport témái (Menü/Kutatások/PhD, MSc témák)

Bár 2018. szeptember végéig még Wroclawban dolgozom, én is vállalok témavezetést a vegetációosztályozással, egyes fajok élőhelyválasztásával, a gyepek társulási szabályaival és diverzitásával, illetve a kapcsolódó módszertani kérdésekkel kapcsolatos témákban. A konkrétabb témafelvetéseket külön bejegyzésekben és a csoport honlapján fogom hirdetni.