#365papers: 2016-os összegzés

2016-ban megpróbáltam teljesíteni a #365papers kihívást, amely arról szól, hogy az év minden napján el kell olvasni egy tudományos cikket. Az év összes napja helyett csak munkanapokkal számolva egyesek a 260 cikket célozzák meg (#260papers néven), de a lényege ugyanaz - olvassunk minél többet, ezzel tegyük magunkat naprakésszé a tudományterületünkön, és motiváljunk másokat is. A kihívás kezdetekor írtam egy bővebb bejegyzést róla, itt olvasható, aztán amikor 50 cikknél jártam, röviden beszámoltam a helyzetről. Tegnap vége lett 2016-nak, így ideje számot vetni a cikkolvasó kihívás eredményeivel.

Nos, a kitűzött célt számok tükrében megközelíteni sem sikerült: 135 cikkig jutottam, ami a munkanapokra szabott verziónak kicsivel több, mint a fele. A teljes lista itt olvasható. Ezek azok a cikkek, amelyeknek legalább 2 fejezetét (pl. Bevezetés és Diszkusszió), valamint az absztraktját végigolvastam. Nem szerepelnek köztük saját szerzőségű közlemények, bírált kéziratok, könyvfejezetek, blogbejegyzések és ismeretterjesztő cikkek. Néhány gondolat a kihívás eredményéről:

• Bár teljesíteni közel sem sikerült, élveztem a plusz motivációt, ami tudatosabb és rendszeresebb szakirodalmazásra ösztökélt. Biztos vagyok benne, hogy a korábbi években nem olvastam ennyit. Más kutatók blogjait és Twitter oldalait megnézve aránylag kevesen mondhatják el magukról, hogy teljesítették az év elején kitűzött célt.
• A kihívás megváltoztatta az olvasási szokásaimat. Előfordult, hogy egy cikkből csak egy-két információmorzsa lett volna érdekes számomra, de mégis végigolvastam, hogy a listát gyarapíthassam.
• Rövid cikkek elolvasására könnyebben rászántam magam, mint hosszabbakéra.
• Nagyon sokszor segítségemre volt a cikkek listája, amit folyamatosan vezettem, amikor kéziratok hivatkozásait állítottam össze, vagy más okból kellett visszakeresnem a korábbi olvasmányaimat.
• Több olyan cikkel találkoztam, ami a kutatómunkámhoz jó ötleteket adott - és ez a lényeg, hiszen a cikkolvasás önmagában nem ér sokat, ha a megszerzett gondolatok és ismeretek nem adnak hozzá semmit a munkámhoz.

Megint készítettem címkefelhőt a cikkek címeiből, íme:

Döntően növényi közösségi ökológiai, funkcionális és fajdiverzitással kapcsolatos cikkeket választottam, s melléjük becsúszott egy-egy madaras olvasmány is. Készítettem egy kimutatást a legtöbbet olvasott folyóiratokról is, a "győztes" a Journal of Vegetation Science lett, ezüstérmes a Methods in Ecology and Evolution, míg a harmadik helyen a TREE, a PLoS ONE és az Ornis Hungarica osztozik.

Az olvasott cikkek megoszlása folyóiratok között (min. 2 cikk/folyóirat)

A cikkek évek közti megoszlása pedig a következő.

Nehéz lenne az elolvasott cikkeket rangsorolni, vagy akár csak a legjobb néhányat kiválasztani. Nem is próbálok tárgyilagos értékelést alkotni, inkább csak egyfajta szubjektív élmény alapján kiválasztok néhány kiváló művet. A kedvenc cikkeim tehát:

Hooper et al. 2005. Effects of biodiversity on ecosystem functioning: a consensus of current knowledge. Ecological Monographs

Cornell & Harrison 2014. What are species pools and when are they important? Annual Review of Ecology, Evolution, and Systematics

Vellend 2010. Conceptual synthesis in community ecology. The Quarterly Review of Biology

Ricotta et al. 2016. Measuring the functional redundancy of biological communities: A quantitative guide. Methods in Ecology and Evolution

Lyons et al. 2016. Model-based assessment of ecological community classifications. Journal of Vegetation Science

Storch 2016. The theory of the nested species-area relationship: Geometric foundations of biodiversity scaling. Journal of Vegetation Science

A kihívásnak 2017-ben is nekifutok, aztán meglátjuk, meddig jutok. Remélem, sikerült másnak is meghoznom a kedvét az olvasáshoz!

Ötvenen túl...

... a cikkolvasó kihívásban. Ha ez az év 125. napján el is marad a kihívásban eredetileg szereplő 1 cikk/nap aránytól, nekem pont elég. Kíváncsivá tett viszont, mit tükröznek az általam eddig választott cikkek - vajon milyen képet adnak a munkámról, érdeklődésemről. Amíg egy hosszas adatelemzés eredményét vártam a számítógépemen, összedobtam egy címkefelhőt az olvasott cikkek címeiből. Ebben a wordclouds.com oldal volt segítségemre. Az ábra hűen mutatja, hogy az év eddigi része a funkcionális ökológia és a diverzitási számolások irodalmában való elmélyülésről szólt. Íme:

Cikkolvasó kihívás: #365papers (FRISSÍTVE)

A színvonalas és eredményes kutatómunkához (vagyis ahhoz, aminek szerintem értelme van) elengedhetetlen a szakirodalom naprakész követése. Az irodalmazás módja és stílusa tudományáganként eltérő, még az én érdeklődési körömön belül is. Míg egy-egy tájegység florisztikai vagy cönológiai feltárásához gyakran igen régi (akár 50-100-150 éves), különböző nyelveken írt, csak néhány könyvtárban hozzáférhető irodalmakat kell előbányásznunk az elvétve megjelenő új, releváns tanulmányok mellett, az általános ökológiai szabályszerűségekről olyan tömegben látnak napvilágot cikkek, hogy a újdonságokról csak komoly időráfordítással, tudatos irodalmazás útján kaphatunk teljes képet. Mindkét (végletekig leegyszerűsített) esetnek megvan a maga nehézsége: az egyiknek az utánajárás, gyakran a fordítás és a szövegértelmezés nehézségei, a másiknak az információáradat kezelése és a lényeg kihámozása. A #365papers hashtaggel jelölt cikkolvasó kihívás elsősorban az utóbbi problémával szembesülő kutatók fejéből pattant ki, én a Dynamic Ecology blogon olvastam róla először, amúgy láthatóan Jacquelyn Gill paleoökológus az ötletgazda. (Jacquelyn bejegyzését érdemes elolvasni annak, aki szeretne bepillantást nyerni a kutatói élet mindennapi nehézségeibe!) A kihívás egész röviden kb. így fogalmazható meg:

Olvass el 365 cikket egy évben!

Vagyis kapj átlagosan naponta egy új impulzust, új ötletet, új tárgyi ismeretet a tudományterületedről. A cél, hogy jobban képben legyél a szakmádban és frissítsd a tudásod. Ha megosztod az ez irányú erőfeszítésedet (az elolvasott cikkek listáját), az szervezettebbé teszi az irodalmazást, motiválhat másokat, valamint felhívhatja mások figyelmét egy-egy érdekes közleményre. Nem verseny, a nyeremény mindenki számára annyi, amennyi energiát belefektet, és az sem baj, ha az ember nem jut el 365-ig (amúgy 2016 éppen szökőév, de ezzel most ne foglalkozzunk); a lényeg a törekvés.* 

Keresési eredmények #365papers hashtagre a Twitteren

Őszintén szólva, nem tudom, mennyire tud és fog egy ilyen ötlet begyűrűzni hazai kutatói körökbe, nem kapja-e a nyugati kutatói elit hóbortjának bélyegét, már ha egyáltalán átlépi az ingerküszöböt, de én mégis úgy döntöttem, csatlakozom a kihíváshoz, talán elsőként kis hazánkból. Ezt azért teszem, mert egyébként is szeretek cikkeket olvasni, de sajnos nem mindig tudok rá elegendő időt fordítani, pedig az idei terveim megvalósításához szükség lesz nagy mennyiségű irodalom áttekintésére. Nem gondolom, hogy széles néprétegeket érdekelne, mit olvasok, viszont a nyilvánosság kontrolljával együtt magam számára hasznosnak tartom a dolog dokumentálását, és ha valaki ebből profitál, annak csak örülök. A blogomnak ezen az oldalán fogom felsorolni, az idén elolvasott cikkeket, néha pedig lehet, hogy bejegyzésben megosztok egy-két egyéb tapasztalatot, összefoglalót. Egy cikket akkor tekintek elolvasottnak, ha a klasszikus tagolás (Bevezetés, Anyag és módszer, Eredmények, Diszkusszió, Következtetések) szerint legalább 2 fejezetet és az absztraktot elolvastam belőle. (Azért csak ennyit, mert a cikkek többségének nem minden részlete érdekes egyformán számomra. Pl. egy kelet-ázsiai fonálférgek diverzitását vizsgáló cikk valószínűleg csak a módszerek és a velük kapott eredmények miatt lehet érdekes, máshol inkább a bevezetés és a diszkusszió lehet fontos.) Mivel már 1 hosszú hónap eltelt az évből, lemaradásban vagyok. Soha még becslést sem adtam arra, hány cikket olvasok el egy évben, de a kihívásban megfogalmazott cél felének elérésével már elégedett lennék.

Egyúttal meghívok minden Olvasót, hogy tűzzön ki egy objektív célt a szakirodalmazásban, valamint kövesse és ossza meg az év során tett erőfeszítéseit. Utóbbira a blogok, a Twitter, a Facebook kiválóan alkalmasak, bár a tanszéki faliújságnak is megvan a maga bája. :) Ha esetleg valaki kedvet kapna hozzá, örülnék egy visszajelzésnek hozzászólásban vagy más módon.

*A kihívás kissé módosított verzióját javasolta E. Vojtkó Anna. Továbbá a Dynamic Ecology blogon található több elgondolkodtató bejegyzés olvasási szokásokról, tanácsokról, ld. ezt, ezt, ezt, és még egy közvélemény-kutatás is van rajta.