Az elmúlt hetekben tettem néhány túrát a Wroclawhoz közeli gyepeken, a következő néhány bejegyzésben ezekről mutatok képeket.
A lefolyástalan síkságokon és völgyaljakban kialakuló kékperjés láprétek (Molinion) a térség, de szerintem egész Lengyelország egyik leggyakoribb gyeptípusa. Keményfaligetek, gyertyános-tölgyesek vagy bükkösök irtásain alakulnak ki, majd kaszálással tartják fenn őket többnyire. Az állatállomány megcsappanása miatt egyre kisebb a szénára az igény, ezért a kaszálás elmaradása folytán a lápréteken sokfelé hódítanak a cserjék és az invazív fajok. A frissebb vízellátottságú területeken, gyakran folyók vagy patakokat mentén, de feltörő rétegvízből fakadó források környékén is magaskórósok mocsárrétek (Calthion, Veronico longifoliae-Lysimachion vulgaris) alakulnak ki. Tápanyagszegényebb, ingadozó vízállapotú, alkalmanként kiszáradó termőhelyeken pedig Cnidion-jellegű mocsárréteket találunk. Az említett asszociációcsoportok eléggé hasonló fajkészletből táplálkoznak, a köztük lévő határok egyértelmű meghúzása nem egyszerű feladat.
 |
| Kékperjés láprét (Molinion) |
 |
| Magaskórós mocsárrét (Veronico-Lysimachion) a közönséges lizinka tömegével |
 |
| Legyezőfüves láprétfolt |
 |
| A felhagyott kaszálón az aranyvessző, a siskanádtippan és a cserjék hódítanak |
 |
| Magaskórósodó láprét kardvirággal |
 |
| Közönséges lizinka (Lysimachia vulgaris) |
 |
| Hosszúlevelű veronika (Veronica longifolia) |
 |
| Északi galaj (Galium boreale) |
 |
| Kígyókapor (Silaum silaus) |
 |
| Kenyérbél-cickafark (Achillea ptarmica) |
 |
| Réti legyezőfű (Filipendula vulgaris) |
 |
| Réti kardvirág (Gladiolus imbircatus) |
 |
| Északi sás (Carex hartmannii) |
 |
| Csomós szittyó (Juncus conglomeratus) |
