Cikkek az Erdészettudományi Közleményekben

Soproni kollégák döntő hozzájárulásával megjelent két társszerzős cikkem. Mindkettő az erdőtársulások klímaváltozásra adott válaszával foglalkozik, de más-más skálán: az egyik a fafajok és erdőtársulások földrajzi léptékű átrendeződési lehetőségeit veszi számba, a másik a mikroklímának a lékek növényzetére gyakorolt hatását vizsgálja.

Bartha D., Berki I., Lengyel A., Rasztovits E., Tiborcz V. és Zagyvai G. (2018): Erdőtársulások és fafajaik átrendeződési lehetőségei a változó klímában. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 163-195. DOI: 10.17164/EK.2018.011

Kivonat

Kutatásunk sokrétű megközelítést tükröz. Honos fafajaink becsült reakciói alapján elemeztük őshonos fafajú erdőtársulásaink várható átrendeződését. Az elméleti becsléseket összedolgoztuk az újulatra és mortalitásra vonatkozó terepi vizsgálatok eredményeivel. Potenciális, invázióbiológiai szempontból alacsony kockázatú cserefafajokat kerestünk a várhatóan visszaszoruló fafajaink esetleges helyettesítésére. A honos és inváziós fafafajok esetében országos adatokon nyugvó, cserefafajok esetében európai léptékű modellezéssel is becsültük a fajok potenciális és prognosztikus elterjedését. Potenciális természetes erdőtársulás (PTE) adatbázist építettünk fel az ország erdőterületeire az Országos Erdőállomány Adattár alapján, a jelenre és jövőre vonatkozóan egyaránt. Eredményeink alapján az erdő- és erdőssztyep-társulások esetében egyaránt a magas összetételi (elegyesség) és szerkezeti diverzitás (gyepekkel, cserjésekkel mozaikoló állományok) jelenthet nagyobb alkalmazkodóképességet. A kiválasztott tájidegen fafajok alkalmazására csak az új körülmények között is vitális, őshonos taxonok és az általuk alkotott (akár újszerű) társulások által nyújtott lehetőségek kimerülését követően kerülhet sor.

Kulcsszavak: klímaváltozás, fafajösszetétel, potenciális elterjedés, cserefafajok, potenciális természetes erdőtársulás

Zagyvai G., Eredics A., Csiszár Á., Korda M., Lengyel A., Tiborcz V. és Bartha D. (2018): Lékek növényzetét meghatározó tényezők vizsgálata különös tekintettel a mikroklímára. Erdészettudományi Közlemények, 8(1): 197-210. DOI: 10.17164/EK.2018.012

Kivonat

Különböző magyarországi erdőállomány-típusokban kialakított, 12 lék mikroklíma mérőhálózatának adatelemzése alapján lineáris összefüggést találtunk a lékméret és egyes napi meteorológiai paraméterek között. Az állományban és a lékekben mért adatok összevetése az Országos Meteorológiai Szolgálat legközelebbi meteorológiai állomásának adataival szintén szabályos eltéréseket mutat. Az eredmények lehetőséget kínálnak egyes klímaparaméterek, pl. napi maximum és minimum becslésére különböző méretű lékekben és a környező állományokban, a szabványos meteorológiai megfigyelések alapján. 109 lék esetében vizsgáltuk, hogy a lékek jellemzői hogyan állnak összefüggésben a fajdiverzitással. Arra is választ kerestünk, mennyire érzékenyek az újulat fajai a lékeken belüli mikroklíma grádiensekre. A lékek korának és méretének hatása az egyes szociális magatartás típusok szerint eltérő, a lékek formája az újulat fajgazdagságára hat. A FAI (Forest Aridity Index) és a diverzitást jellemző változók között pozitív összefüggés mutatható ki. Az újulat léken belüli pozícióját vizsgálva megállapítható, hogy az összesített fajszám, egyedszám és effektív fajszám a lékek közepén a legmagasabb. A lékek üdébb részeit jellegzetes mezofil fafajok újulatának megjelenése indikálja.

Kulcsszavak: mesterséges lék, mikroklíma, ökológiai grádiens, újulat, növényi diverzitás

Flóra Konferencia

2014. március 7-9. között Sopronban, a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kara Növénytani és Természetvédelmi Intézetében rendezték meg a X. "Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében" Konferenciát (vagyis a "Flóra Konferenciát"), amely a hazai botanikusok legfontosabb találkozója. A saját kutatási eredményekről szóló előadások mellett kiemelt figyelem övezte az akác megítélésével kapcsolatos kérdéseket, amelyekről a nyitóelőadáson és a vitaesten esett szó. A vitaesten erdészek részvételével, az ő álláspontjukat meghallgatva folyt diskurzus a témáról. A vitaest létrejöttét és lezajlását abszolút pozitív kicsengésűnek érzem, melyben végre a gazdálkodói szempontok védői számára is tisztázódhatott, hogy az EU invazív fajokat korlátozó rendelettervezete nem az akác teljes kiirtásáról, csupán a nem akaratlagos terjedés kordában tartásáról szól. A konferencia állásfoglalást fogalmazott meg a fehér akác megítélésével kapcsolatban, amit a résztvevő akadémikusok (Borhidi Attila, Pócs Tamás, Vida Gábor) és a házigazda intézetigazgató (Bartha Dénes) írtak alá.

(Szomorú, hogy sem ez, sem az MTA ÖK nem rég publikált állásfoglalása egyelőre nem jelent meg döntéshozói/politikai szinten, noha a kérdésben két abszolút releváns és mértékletes, kiegyensúlyozott véleményről van szó.)

A konferencián "LENGYEL Attila – ILLYÉS Eszter† – BAUER Norbert – BOTTA-DUKÁT Zoltán – PURGER Dragica – Milan CHYTRÝ – Ute JANDT – Monika JANIŠOVA – Zygmunt KACKI – Daniel KRSTONOŠIĆ – Urban ŠILC – Iveta ŠKODOVÁ – Zvjezdana STANČIĆ – Wolfgang WILLNER: Magyarországi üde és félszáraz rétek egy közép-európai elemzés tükrében (Hungarian mesic and semi-dry meadows in the mirror of a Central European analysis)" címmel előadást tartottam, melynek prezentációja elérhető itt.

Az alábbi előadásokban társszerzőként szerepeltem:
CSIKY János – KOVÁCS Dániel – WIRTH Tamás – LENGYEL Attila: A flóratérképezés jósága a fajszám tükrében, Dél-Dunántúli példák (Potential biases in floramapping in the light of species richness, South Trans-Danubian examples), prezentáció itt.

KOVÁCS Dániel – LENGYEL Attila – SEBE Krisztina – WIRTH Tamás – CSIKY János: Műutak flórahomogenizáló hatása Pécsett (Floristic homogenization of roadsides in the case of Pécs)

Fotók a konferenciáról
Vitaest:

Előadások: