Az Év Vadvirágához kapcsolódó szakdolgozati téma

Az Év Vadvirága program a ritka és veszélyeztetett növényfajokra hívja fel a figyelmet már 2011 óta. A program gazdája a Magyar Biológiai Társaság. Az online szavazás alapján 2023-ban a borzas len (Linum hirsutum) nevű növény kerül "reflektorfénybe".

Borzas len (Linum hirsutum)

A borzas len számomra is a legkedvesebb növények közé tartozik látványos, lenge, kék virágaival. A fajjal főleg a hegylábak, dombvidékek zártabb szárazgyepjeiben lehet találkozni. Érdekessége, hogy a tavaszi kankalinhoz hasonlóan jellemző rá a heterosztília: az egyedei különböznek abban, hogy milyen hosszú porzószálakat és bibét fejlesztenek.

Balra rövid bibe és hosszú porzók, jobbra hosszú bibe és rövid porzók

Mivel éppen hirdettem ezzel kapcsolatos szakdolgozati témákat, így most kiemelem, hogy itt a soha vissza nem térő alkalom az Év Vadvirágához kapcsolódó szakdolgozat készítésére. A téma a borzas len állományai közötti virágtípus-arányok felmérése, statisztikai vizsgálata. Jelentkezni ezen az email címen lehet: lengyel.attila KUKAC ecolres PONT hu.

Szakdolgozáshoz kapcsolódó bejegyzéseim itt olvashatók.

Szakdolgozati témalehetőségeim az ELTE BTDK diák-mentor börzéjén

Ma lesz az ELTE Biológus Tudományos Diákkör Diák-mentor börzéje, ahol sajnos online formában sem fogok tudni részt venni. A szakdolgozati témalehetőségeim azonban elérhetők a megosztott diáimon, illetve itt a blogon az erre a célra fenntartott oldalon is.

Selyemkóró (Asclepias syriaca) és fenyércirok (Sorghum halepense) együttes inváziója egy Börzsöny-lábi parlagon

A felemásbibéjűség (heterosztília) ökológiai vonatkozásai - szakdolgozati témalehetőség

Javában folyik a tavaszi kankalin heterosztíliájáról szóló 'citizen science' kutatás, ahogyan nemrég hirdettem is, illetve itt olvasható az összes bejegyzésem a heterosztília témájában. Röviden, csak emlékeztetőül: ebben azt vizsgáljuk, hogy a tavaszi kankalinnál előforduló két virágtípus milyen gyakorisággal fordul elő kisebb, lokális állományokban, és a virágtípusok arányát próbáljuk összefüggésbe hozni ökológiai háttérváltozókkal. Ez azért fontos, mert az azonos virágtípusú egyedek kisebb eséllyel termékenyítik meg egymást, ezzel a heterosztília hozzájárul az állomány genetikai sokféleségének fenntartásához. Ha azonban egy állományban az egyik virágtípus jelentősen dominál, az az állománynak a méretéhez képest csökkent szaporulatát eredményezheti. A nemzetközi kutatást a Tartui Egyetem dolgozói vezetik, a munka hazai koordinálását Csecserits Anikó kollégám és én végezzük az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanika Intézetében.

A tavaszi kankalin két virágtípusa: rövid bibével (S) és hosszú bibével (L)

A heterosztília témája több növénytani tudományágat érint, a genetikától a növényanatómián és élettanon át az ökológiáig és az evolúcióbiológiáig. Talán integratív jellege miatt is kapott nagyobb figyelmet az elmúlt években néhány rangos folyóiratban. Noha a jelenséget már közel 150 éve ismerjük (Darwin 1862), a témában egyre-másra látnak napvilágot újdonságok, és minden bizonnyal még számos új felfedezést tartogat. Hogy ezekből elcsípjünk egyet-kettőt, ezúton hirdetem, hogy a hazai növényfajok heterosztíliájával, elsősorban annak ökológiai vonatkozásaival kapcsolatban szakdolgozat készítésére van lehetőség. A pontosabb téma kijelölése a hallgatóval együtt történik majd. Elsősorban biológia vagy ezzel rokon szakok hallgatóira számítunk, bármelyik egyetemről. Alap- (BSc) és mesterszakosokat (MSc) egyaránt fogadunk.

A heterosztília néhány más fajnál is megfigyelhető, pl. a pettyegetett tüdőfűnél

Véleményem szerint olyan hallgató lelheti majd örömét és sikerét az általunk kínált témákban, ...

- akit érdekel a botanika, annak különböző résztudományai;

- aki (az előtanulmányai alapján elvárhatóan) erős alapokkal rendelkezik a növényszervezettan, rendszertan és ökológia terén, rendelkezik alapszintű genetikai, statisztikai és növényélettani ismeretekkel, továbbá szívesen fejleszti magát minden területen.

- aki szívesen dolgozik sokat terepen (legalább néhány héten keresztül az évben intenzíven);

- aki megbirkózik az angol nyelvű szakirodalommal.

Kutatócsoportunk nagyja (Durva-léptékű Vegetációökológiai Kutatócsoport)

Amit kínálunk:

- elmélyülés és orientáció az érintett tudományterületeken. A mi területünk elsősorban az ökológia, de tudunk segíteni abban, hogy a kompetenciánkon kívül eső kérdésekben is tovább tájékozódjon a hallgató.

- részvétel az Ökológiai Kutatóközpont, különösen az Ökológiai és Botanikai Intézet szakmai és közösségi életében. Az intézetünk a vácrátóti botanikus kertben van, csodás környezetben, a munkahelyi légkör abszolút befogadó és támogató.

- részvétel publikációkban, konferenciákon.

- a szakdolgozati munka PhD-témaként folytatható.

- együttműködés az észt Tartui Egyetem Táji Biodiverzitás Kutatócsoportjával. A kankalinos projektet ők koordinálják, de a heterosztíliás témákon együtt is fogunk dolgozni.

Jelentkezni lehet nálam.

Szakdolgozati témalehetőség a többfajú inváziókkal kapcsolatban

Ahogy már írtam, idén ősszel új kutatási témába kezdek, amely az invazív növényfajok gyeptársulásokra gyakorolt hatását vizsgálja. A kutatás kulcsfogalma a többfajú invázió (multi-species invasion), amely azt a jelenséget jelöli, amikor egyszerre több idegenhonos özönfaj válik uralkodóvá egy ökoszisztémában. Egészen pontosan azok a kérdések érdekelnek, hogy a különböző özönnövények mennyiben gyakorolnak eltérő hatást a finomabb térléptékű társulásszerveződésre, erősítik vagy gyengítik egymás hatását, valamint hogy táji léptékben hogyan változik meg a közösségek közötti diverzitás a többfajú invázió hatására. A kutatás tehát a közösségi ökológiát és az invázióbiológiát egyesíti. A vizsgálati területek a Gödöllő és Vácrátót közötti homokos területek gyepmaradványain és gyepesedő parlagain lesznek/vannak - ilyenekből ott elég sok van.

Selyemkóró és aranyvessző uralta táj

Várom azokat a BSc és MSc hallgatókat, akik szívesen készítenék ebből a témából a diplomadolgozatukat. Az inváziók közösségi ökológiai szemléletű vizsgálata szinte kifogyhatatlan ötletforrás, rengetegféle egyéb vizsgálattal egészíthető ki az, amit eddig elterveztem. A pontosabb témák kijelölése egyénileg történik a jelentkezőkkel.

A szakdolgozó bekapcsolódhat az OTKA projektembe és az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének (Vácrátót, ld. még: Nemzeti Botanikus Kert) vérkeringésébe, ami elsősorban szakmai fejlődési, publikációs és kapcsolatépítési lehetőséget jelent.

Ami előnyt jelent a jelentkezők részéről:

• érdeklődés a növényvilág, a növényközösségek működése, a biológiai inváziók iránt;
• a hazai növényvilágnak az előzetes tanulmányok alapján elvárható ismerete;
• angol nyelvtudás olvasás szintjén;
• némi fogékonyság a statisztika iránt;
• terepi munka szeretete;
• önállóság és együttműködési hajlam optimális egyensúlya. :)

Szándékosan ködösek kicsit a fenti pontok, mert tudom, hogy nem ugyanaz várható el egy elsős BSc-stől és egy MSc hallgatótól, így a "megfelelés" nagyban az előképzettség függvénye is. Egyébként is, sokféleképpen lehet az emberből jó kutató.

Jelentkezni bármelyik elérhetőségemen lehet, de javaslom az email címemet a munkahelyi oldalamról.

További szakdolgozati témákat kínálok ezen az oldalon, illetve ajánlom még a #szakdolgozatokkal kapcsolatos bejegyzéseimet.

Szakdolgozati témák az MTA ÖBI Durva-léptékű vegetációökológiai kutatócsoportjában

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetében (Vácrátót) a Durva-léptékű vegetációökológiai kutatócsoport az alábbi szakdolgozati témákat ajánlja a hallgatóknak:

A kutatócsoport vezetője: Botta-Dukát Zoltán

Tagok: Abonyi András, Bede-Fazekas Ákos, Csecserits Anikó, Lengyel Attila, Lhotsky Barbara, Ónodi Gábor, Rédei Tamás, Somodi Imelda

1. A természetszerű gyepek összetételét, szerveződését meghatározó szabályok (ún. assembly rules) leírása – regionális (országos) és lokális léptékekben, növényfajok tulajdonságait (ún. traiteket vagy jellegeket) felhasználva
2. Erdős-sztyepp tölgyes és telepített erdészeti ültetvények (akácos, fenyves, nemes nyaras) diverzitásának összehasonlítása – nem csak edényes növények, hanem mohák, rovarok esetén is
3. Nem őshonos növényfajok a hazai flórában: megjelenés, terjedés, hatás - többek közt botanikus kertekben
4. Potenciális és aktuális vegetáció közti különbség mint a táj természetességének indikátora
5. Kiválasztott élőhely/társulás/növényfaj potenciális elterjedésének modellezése
6. Kiválasztott vegetációtípus osztályozása és tipizálása egy tágabb földrajzi régióra kiterjedően fajkompozíció és növényi jellegek alapján
7. A közösségi ökológiai és biogeográfiai mintavétel, adatelemzés és modellezés módszertani kérdései
8. Egyéb önálló témafelvetés a növényzet összetétele, a környezeti háttér és/vagy a térbeli szerveződés kapcsolatáról
9. Vízi vegetációkutatás: Funkcionális sokféleség - ökoszisztéma működés kapcsolata lebegő algák esetén (tavi és folyóvízi adatsorok elemzése, kapcsolattal kísérletes munkákhoz)
10. Inváziós fafajok és erdészeti kezelések hatásai puhafás ártéri erdők madárközösségeire

Amit kínálunk: terepmunka, irodalmi feldolgozás, benti munka keveréke – érdeklődéstől, igénytől függő arányban, hosszabb távú együttműködési lehetőség, közös cikkírás, konferencia-részvétel, sok hasznos, máshol is kamatoztatható ismeret, barátságos csapat :)

Nyári gyakorlatra is jöhetsz hozzánk, illetve keresünk hallgatókat nyári munkára! (Akkor is, ha esetleg már van szakdolgozati témád.)

Várunk szeretettel!

Kapcsolat

Írj egy e-mailt, írd le benne, mi érdekelne és melyik évfolyamra jársz! Például erre a címre: csecserits.aniko@okologia.mta.hu, de a kutatócsoport bármely tagjának írhatsz!

http://www.obi.okologia.mta.hu/ - Intézeti honlap Témakiírások: http://www.okologia.mta.hu/temakiirasok - többi csoport témái (Menü/Kutatások/PhD, MSc témák)

Bár 2018. szeptember végéig még Wroclawban dolgozom, én is vállalok témavezetést a vegetációosztályozással, egyes fajok élőhelyválasztásával, a gyepek társulási szabályaival és diverzitásával, illetve a kapcsolódó módszertani kérdésekkel kapcsolatos témákban. A konkrétabb témafelvetéseket külön bejegyzésekben és a csoport honlapján fogom hirdetni.

Doktori, szakdolgozati és gyakornoki lehetőségek az Ökológiai Kutatóközpontban

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont honlapjára (okologia.mta.hu) felkerült két új menüpont, amelyek alatt doktori és szakdolgozati témakiírásokat, valamint gyakornoki helyeket találhatnak az érdeklődők. A közzétett témák száma egyelőre alacsony, de idővel bővülni fog. A kutatócsoport-vezetőkkel vagy a kutatókkal személyre szabottan is egyeztethetők a lehetőségek, örömmel várjuk az érdeklődőket.