Translate

2020. november 4., szerda

Új cikk Pécs flórájának változásáról

Egyetemi éveimre visszanyúló közös munkánk gyümölcseként megjelent a Pécs flórájának változását bemutató cikkünk. Csiky János mint vezető kutató és Wirth Tamás mint a témán dolgozó doktorjelölt neveihez köthetően egy hazánkban példátlan, és nemzetközi viszonylatban is figyelemre méltó, meglehetősen finom térléptékű flóratérképezést zajlott/zajlik Pécsett, amely egy 40-es évekből származó, Horvát Adolf Olivér által jegyzett, a kor standardjaihoz mérten szintén eléggé részletes cenzussal együtt értékes összehasonlításokra adott lehetőséget. A munkához én elsősorban adatelemzések, módszertani tanácsadás és a szövegírás révén kapcsolódom. A cikkben megerősítettük azt az általános megfigyelést, hogy a várost érintő urbanizációs folyamatok, amelyek a beépített területek növekedésével, szocioökonómiai és technológiai változásokkal, intenzifikációval jártak, elsősorban az újjövevény (neofiton) fajok összetételét változtatták meg. A két vizsgálat között eltelt 70 év alatt nőtt a fásszárú és a rövid életű (egyéves, kétéves), valamint az állatok által terjesztett neofitonok száma, míg az évelő lágyszárúak és a széllel terjedő fajok aránya csökkent. A kutatás sajátossága volt, hogy a két felmérés között megváltozott városhatárok problémájával is meg kellett küzdenünk: az összehasonlítást mindkét lehatárolásra elvégeztük, ez azonban nem adott jelentősen eltérő eredményt.

Jöjjön néhány kép a pécsi Mecsek-oldal jellegzetes növényeiről, a végén pedig egy új megtelepülőről:

Majomkosbor (Orchis simia)


Pirítógyökér (Tamus communis)

Sétaút a Misina és a Tubes között a medvehagyma (Allium ursinum) tengerében

Arab lucerna (Medicago arabica), útszélek, nyírt gyepek jellegzetes faja

Közönséges tarajosperje (Rostraria cristata), egyedül Pécsről van aktuális adata Magyarországon


A cikk elérhetősége és absztraktja:

Tamás Wirth, Dániel Kovács, Krisztina Sebe, Attila Lengyel & János Csiky (2020) Changes of 70 years in the non-native and native flora of a Hungarian county seat (Pécs, Central Europe), Plant Biosystems - An International Journal Dealing with all Aspects of Plant Biology, DOI: 10.1080/11263504.2020.1829734


Abstract
The research of European urban flora is still based on the study of Western and Central European settlements, while relatively few data are available from the southern and eastern parts of Europe. This paper presents the first grid-based approach that surveyed the spontaneous and sub-spontaneous flora and its temporal changes of a Hungarian city located in this latter region of Europe. The changes during 70 years in the flora of a Hungarian county seat, Pécs were investigated. The contemporary city areas were used as two different study areas in the analyses. Changes in species richness, proportions of dispersal types, life form traits and alien statuses were examined during the mentioned period. With 1641 vascular plant species found at 232.88 km2 in the last 70 years, the flora of Pécs represents a diversity hotspot within Europe. In contrast with other European cities we found significant (19.37%) increase in the number of species over the last 70 years. As a result of temporal changes in the city flora, differnces were found only in the case of neophytes’ life forms regardless of the spatial approach. Similar to the other cities globally the number of woody species neophytes and short-lived alien plants increased.


2020. szeptember 29., kedd

Növénytársulástani témaajánlatok hallgatóknak TDK-dolgozat, szakdolgozat, disszertáció készítéséhez

A hazai mezofil gyepek növénytársulástani leírásával 2006-ban, elsős egyetemistaként kezdtem foglalkozni. A diplomadolgozatom a dél-dunántúli rétek statisztikán alapuló rendszerezéséről szólt, majd az országos szintű összefoglalás lett a doktori értekezésem témája. A kutatás "végterméke" 10 évvel a kezdetek után, 2016-ban jelent meg egy Preslia-cikkben, amelyben több ponton megújított szüntaxonómiai rendszert javasoltunk a hazai mezofil rétekre. Hiába azonban az egy évtizednyi kutatás, bőven maradtak nyitott kérdések jellegzetesnek tűnő típusok azonosságával kapcsolatban. Az alábbiakra gondolok mindenek előtt:

  • Az Őrségben kimutattunk egy típust, amely a láprétek felé mutatott átmenetet. Szlovén és osztrák összehasonlító anyaggal, és persze további hazai, célzott terepi felvételezéssel minden bizonnyal a helyére lehetne tenni.
  • A domb- és hegyvidéki gyengébb hozamú, mezofil kaszálók és legelők körül sem igazán sikerült rendet tennünk. Ezeknek a típusoknak a tisztázásához egy kiterjedt felvételezésre lenne szükség az Északi-középhegység és a Dunántúl eddig elhanyagoltabb területeinek (Börzsöny, Cserhát, Cserehát?, Zalai-dombvidék?) felkeresésével, és persze külföldi referenciafelvételek bevonásával.
  • Vannak egyébként is alulkutatott területek, pl. Börzsöny, Cserhát, Cserehát.
  • Érintőlegesen foglalkoztunk a cikkben a hazai sovány gyepekkel (Violion caninae), amelyek szintén revíziót igényelnek, s mivel hazánkban ritka, erősen visszaszoruló egységről van szó, a szomszédos országok rendszereivel való összehangolás megkerülhetetlen.
Valahonnan innen indultam: mezofil rétek a Kelet-Mecsekben

Sajnos Illyés Eszter korai eltávozása miatt egy közös projektünk okán a félszáraz gyepeket is félig-meddig "megörököltem", így a 2016-os cikkben a Brometalia erecti (ma már Brachypodietalia pinnati az elfogadott neve) asszociációrend is szerepelt. Bizonyára így kaptam a lehetőséget, hogy szerzőként részt vegyek a Wolfgang Willner vezette kutatásban, amelyben felülvizsgáltuk a közép- és kelet-európai félszáraz gyepek rendszerét (Willner et al. 2019). Sajnos ebben a cikkben nem volt módunk arra, hogy a Brachypodietalia magyarországi változatosságát megfelelően leképezzük (bővebben itt írtam már erről). A félszáraz gyepek esetén is maradtak nyitott kérdések, itt azonban annyival nehezebb a helyzet, hogy több hazai és közép-európai vizsgálat is született a témában (a fentieken kívül Illyés et al. 2007, 2009), és ehhez csak tényleg jelentős mértékű új adat bevonásával lehetne érdemben hozzátenni érzésem szerint. Egy jelentős hiányterület azonban észrevehető:
  • A síksági rétsztyeppek beillesztése a szüntaxonómiai rendszerbe. Ezek a Kisalföld és a Kiskunság homokbuckás vidékén a láprétek és a homokpusztagyepek között fellelhető, széles levelű füvek (Chrysopogon gryllus, Brachypodium pinnatum, Bromus erectus, Helictotrichon spp.) által uralt, fajgazdag kaszálók és legelők, amelyekben lápréti és szárazgyepi elemek keverednek.

Ezeket a kérdésköröket egyedül valószínűleg nem fogom tudni kikutatni. Éppen ezért olyan, lelkes hallgatók jelentkezését várom, akik a fenti (vagy azokhoz hasonló) témákból szívesen csinálnának TDK-t, szakdolgozatot, esetleg PhD-t. Különösen örülnék a Börzsöny vagy a Cserhát gyepjeivel foglalkozó jelentkezőknek, mert itt a terepi munkában többet tudnék segíteni. A vegetációtípusok lehatárolásában lehetünk lazábbak, szárazabb és nedvesebb gyepeket is hozzá lehet venni. Egy-egy szűkebb típus vagy tájegység részletesebb megismerése inkább szakdolgozatra elég. A rétsztyeppek egy nagyobb téma, és sok további vetület is kínálkozik, amikhez más (társ-)témavezetők, együttműködők bevonására lehet szükség.

Miből állnak az efféle kutatások? Irodalmazás: fel kell kutatni, el kell olvasni a vonatkozó szakirodalmakat, felkészülve arra, hogy a régiek nem feltétlenül magyarul vagy angolul íródtak, továbbá olvasni a modern vegetációtudományi irodalmat, ami jellemzően angol nyelvű. Terep: saját cönológiai felvételek készítése minél nagyobb számban. Ez a munka egyik kulcseleme, nagyon jó fajismeretre van szükség, aminek az elsajátítása nem megy azonnal. Adatbázis-bűvölés: a szakirodalmi felvételek digitalizálása, az archív adatok legyűjtése hazai és nemzetközi adatbázisokból. Statisztikai elemzés: az elemzéshez szükséges módszerek és szoftverek használatának megismerése, elsajátítása.

Miért jó ilyet csinálni? Az említett gyepek magas természeti értékű, védelemre szoruló, szép tájképi megjelenésű élőhelyek, melyek megfelelő fenntartásához alapvető a cönológiai megismerésük. Fajokban rendszerint elég gazdagok, igazi "örömbotanika" rajtuk dolgozni. Nagyon széleskörű terepi jártasságra lehet rajtuk keresztül szert tenni, mivel rengetegféle vegetációs jelenséget láthatunk. Ezzel a háttérrel el lehet indulni egyéb tudományterületek (tájökológia, populációbiológia, közösségi ökológia, vegetációdinamika, invázióbiológia, biogeográfia...) felé is a későbbiekben. A terepmunka járulékos tudományos eredményei az új florisztikai adatok. A terepi felvételezések egyébként kalandos túrákká alakíthatók, életre szóló élmények szerezhetők rajtuk annak, aki szereti a természetjárást. Jó lehetőséget kínálnak az adatelemzési problémák is, mivel a cönológiai adatok elemzésekor olyan általános statisztikai problémaköröket érintünk, mint az osztályozás, az ordináció, a függetlenségvizsgálatok, amikre kreatív megoldásokat találva a saját tudományterületünkön kívül is maradandót alkothatunk. Fontos megemlíteni, hogy a cönológiai adatokat gyakran próbálják egyéb ökológiai kérdések megválaszolására is használni (pl. Sporbert et al. 2020). Ez egyrészt lehetőséget nyújt a rokon területekre való "behatolásra", másrészt folyamatosan vet fel módszertani kérdéseket, amelyek hálás kutatási témává válhatnak.
Meglátásom szerint a cönológia publikációs kimenet tekintetében közepesen jövedelmező terület. Az egy-egy tájegységre kiterjedő vizsgálatokra inkább csak alacsonyabban jegyzett folyóiratok a vevők, de egy hiánypótló, országos szintű cönológiai feldolgozás impakt faktoros lapban mindenképpen leközölhető (kiemelkedő a cseh Preslia, amely top-lapnak számít, a 3-4 körüli impakt faktorával és D1-es besorolásával, az esélyes lapok többsége impaktja 0.5-1.5 körüli), és ha valaki egy-két cikk után egy vegetációtípus szakértőjévé válik a hazájában, és konferenciákon élőben is megmutatja magát a pályatársaknak, akkor előbb-utóbb meghívják nemzetközi együttműködésekbe, amik általában társszerzőséget is jelentenek jobb lapokban megjelenő cikkekben. A cönológiai módszertani cikkek jól publikálhatók a vegetációtudomány csúcslapjaiban (pl. Journal of Vegetation Science, Applied Vegetation Science, Preslia). Természetesen a publikációs kimenetek sosem jönnek automatikusan, a látható eredményt a szorgalmas munka, a tehetség, és persze a szerencse szüli.

Ki ne szeretne ilyen tájban dolgozni?
(fotó: Kelemen András)

Miért nehéz? Ahhoz, hogy valaki teljesen kezdő hallgatóként növénytársulástani témában érdemi munkát tudjon végezni, aránylag hosszú tanulási szakaszon kell átmennie. Egyrészt hosszú időt igényel a megfelelő szintű fajismeret elsajátítása, hiszen olyan szinten kell tudni több száz fajt, hogy vegetatív állapotban is felismerjük. A másik hátrány a szigorú módszertani protokoll hiánya, a szubjektív döntések magas aránya. Például máig sincs "recept" a mintavételi kvadrátok elhelyezéséről, vagy az osztályozásra használandó módszerekről. A szubjektivitás túlságosan nagy szerepét egy időben gyakran felrótták a cönológusoknak a rokon tudományágak művelői, de eddig egyik kritikus hang sem fogalmazott meg gyakorlatban megvalósítható és elméleti oldalról is kikezdhetetlen módszertani útmutatást, így az utóbbi időben meglátásom szerint a (naprakész) kritikusok is belátták, hogy ez a tudományág egyszerűen ilyen, és így is tud hasznos lenni. Ez egyaránt köszönhető a vizsgálati objektum bonyolultságának, a lehetséges célok és módszerek sokféleségének, valamint a kutatást végző személyek és eszközök korlátainak. Legalább egy-két évig kell cönológusokkal együtt dolgozni, szakirodalmazni, egyedül próbálkozgatni, tanulni a fajokat és a vegetációt, mire az ember az önálló munkát lehetővé tevő gyakorlatot szerez. Nem árt tehát, ha a hallgató a tanulási folyamatot is örömmel csinálja.

Ilyen zöld maszlagokból kéne adatot produkálni

Milyen hallgató jelentkezését várom? Aki nem volt lusta eddig olvasni. :) Olyan hallgatókat várok, akik kifejezetten vonzódnak a terepi kutatások iránt, akiknek nem jelent problémát az önálló terepi mozgás, tájékozódás, és akik vagy már eléggé jól ismerik a növényeket, vagy szeretnék jól ismerni azokat, és van is erre idejük, mindemellett a statisztikától sem rettennek meg. Angol nyelvismeret is szükséges (olvasási szinten). Minden képesség természetesen a rendelkezésre álló idővel összefüggésben elvárt, tehát BSc-ben még bőven van idő a fajismeret fejlesztésére. 

Mit kínálok? A jelentkező hallgató elmélyülhet a modern cönológiában, jó terepismeretre tehet szert, megismerheti a korszerű statisztikai adatelemzés módszereit. Bekapcsolódhat az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet munkájába Vácrátóton, ahol jó kutatói közösséget mondhatunk magunkénak, emellett eléggé sikeresen publikálunk nemzetközi szinten is. Jó kapcsolattal rendelkezünk számos vezető kutató műhellyel, belföldön és külföldön egyaránt. Vácrátóton gondozzuk a CoenoDat adatbázist, amiben folyamatosan gyűjtjük a hazai cönológiai felvételeket.

Jelentkezni lehet a munkahelyi elérhetőségeimen.

2020. augusztus 29., szombat

Flóra Konferencia ELHALASZTVA

A konferenciaszervezők levelét továbbítom a Caltha természetvédelmi-botanikai levelezőlistáról:

Kedves Kollégák!

A ma délutáni kormányinfón elhangzottak alapján úgy döntöttünk, hogy a XIII AFVK konferenciát határozatlan időre elnapoljuk.
Továbbra sem tettünk le a konferencia megszervezéséről, de a járványügyi helyzet nagyon bizonytalanná vált és természetesen lezárt határokkal sem tudjuk a terveknek megfelelően nemzetközivé tenni a konferenciát.

Megértéseteket köszönve és további kitartást kívánva,

Üdvözlettel:

A szervezők


Reménykedjünk, hogy hamar megszabadulunk a koronavírustól...

2020. augusztus 14., péntek

SciRev.org - szólj be a lapnak!

A tudományos munka nélkülözhetetlen eleme az eredmények közzététele, amelynek elfogadható formai és tartalmi színvonalát a szakmaibeliek általi ellenőrzés ('peer review') gyakorlata garantálja. Ez nagy vonalakban úgy zajlik, hogy megírjuk az eredményeinket egy kézirat formájában, beküldjük egy folyóiratnak leközlésre, ők ezt meghívott szakértőkkel leellenőriztetik, ami alapján kapunk egy döntést arról, hogy elfogadják a kéziratot, javításokat kérnek, vagy elutasítják. Ha azonnal nem utasítanak el, akkor a javítási lépések általában többkörösek, gyakran két-három újra-beküldés után kapunk elfogadó választ a laptól, vagy még akkor sem. A bírálati procedúra aránylag lassú, a saját cikkeim esetén átlagosan 12-14 hónap telt el az első beküldés és az elfogadás között. A késlekedés főleg akkor bosszantó, amikor hónapok, netán még hosszabb idő után kapunk elutasító választ, mivel olyankor a nulláról kell indulnunk egy másik lapnál. Az idő márpedig kulcskérdés, hogyha a kutatási projektek is néhány éves időtartamúak, továbbá a személyes teljesítményünket évente értékeli a munkahelyünk. Emellett a bírálat lényege, hogy csak a szakma szigorú kívánalmainak megfelelő cikkek jelenhessenek meg, amelyről végül a szerkesztő dönt a bírálatok alapján. Kedvezőtlen döntés esetén a szerzőnek nagyon kevés eszköze van "fellebbezésre", még a bíráló vagy a szerkesztő hibái esetén is - a legbölcsebb ilyenkor, ha egy másik folyóiratnál próbálkozunk újra. Emiatt a bírálókkal és a szerkesztővel folytatott adok-kapok során nem idegen a kiszolgáltatottság érzése. Nem igazán volt eddig olyan nyilvános fórum tudtommal, ahol egy felháborító eljárásmód vagy bírálat nyilvánosságot kaphatott volna, vagy egyáltalán bármiféle értékelést, visszajelzést adhattunk volna szerkesztői-bírálói munkáról. Ezt az űrt próbálja betölteni a SciRev.org nevű oldal.


A SciRev-en értékeléseket láthatunk az egyes folyóiratokról. Az értékeléseket kutatók írják egy-egy cikk-beküldés utóélete alapján. Tartalmazzák a beküldéstől a szerkesztői döntésig szükséges idő hosszát, a döntés kimenetelét, a bírálat színvonalát, plusz egy rövid szöveges értékelést. Regisztrált felhasználók küldhetnek is be ilyen értékeléseket. A sok értékelés alapján kirajzolódó adatok arra hivatottak, hogy segítsék a szerzőket a folyóirat-választásban, a szerkesztőket pedig a munkájuk színvonalásnak és sebességének emelésére ösztökéljék. Az értékelések száma egyelőre elég alacsony, emiatt a statisztikák is torzak, de remélem, mielőbb én is hozzá tudok járulni. Nyilván van egy olyan torzítás is az adatokban, hogy az elégedetlenséget az emberek szívesebben tálalják ki, mint az elégedettségüket, emiatt vélhetően pesszimistábbnak tűnnek a valóságnál.

Érdekességképpen itt vannak az ökológiai lapok adatai.

OFF: Aki nem ismerné, a cím áthallása innen jön: https://szoljbeapapnak.blog.hu/

2020. augusztus 12., szerda

Digitális herbáriumom

Noha van szakmai kimenete is számomra, a florisztikát (vagyis az adott területeken előforduló növényfajok listázását) elsősorban szabadidős tevékenységként űzöm: az egyéb terepmunkák, hobbitevékenységek, mindennapi teendők elvégzése közben talált növényfajok ismert adatait ki szoktam keresni a Flóraatlaszból, és ha netán nem látok pöttyöt abban a kvadrátban, ahol rábukkantam, akkor örülök egy kicsit, néha nagyon. Roppant szórakoztató időtöltés, csak ajánlani tudom, írok rá néhány példát. Idén Nógrád községbe költöztünk a családommal. Az újonnan elfoglalt kertünkben egy Északi-középhegységre új faj várt minket (Aphanes arvensis), de rajta kívül is találtam már két kistáj léptékben nagyon kevés adattal rendelkező fajt, és kb. 10 újat a flóratérképezési kvadrátra - csak a kertben. Munkába menet figyeltem fel arra, hogy a 2-es és a 2104-es utak mentén a Szendehelytől Vácrátótig sokfelé jelen van a Cuscuta campestris - de adata szinte sehonnan nem volt. Szintén kocsiból szúrtam ki két helyen is a sóvirág (Limonium gmelinii) megtelepedéseit. Érdemes tehát mindig résen lenni, és egy percre sem azt hinni, hogy a flóránk maradéktalanul feltárt lenne (FRISSÍTÉS: beleértve a legutóbbi felmérés utáni új megtelepedéseket - ld. Anikó megjegyzését a bejegyzés alatt). (Megjegyzendő, hogy előfordulhat, hogy a Flóraatlaszban bizonyos ismert előfordulások nincsenek benne, pl. mert nem lokalizálták őket pontosan, vagy még nem dolgozták fel a releváns irodalmat. Ettől még az adat leközlése fontos.) Természetesen a publikálatlan adatok meg fognak jelenni cikkben is.
Vöröslő ligetszépe (Oenothera glazioviana) - szintént kocsiból "lett meg"

Az érdekesebb adatok dokumentálása céljából létrehoztam egy képgyűjteményt a Flickr oldalamon "Digitális Herbárium" címmel. Tudom, tudom, az igazi az lenne, ha valódi herbáriumot készítenék - ez is szándékomban áll, de egyelőre a könnyebb végét fogom meg a dolognak és maradok a fotóknál. A már leközölt és a még publikálatlan adataimhoz kapcsolódó fotókat is fel szeretném tenni, de elég sok hosszú téli este és álmatlan éjszaka szükségeltetik az albumaim átböngészéséhez, úgyhogy nem egykettőre lesz kész. A fotókhoz természetesen minden hozzászólást szívesen fogadok.

2020. június 19., péntek

"Methods in Vegetation Science" - módszertani cikkrovat az IAVS folyóirataiban

A Journal of Vegetation Science-ben és az Applied Vegetation Science-ben indult egy rovat "Methods in Vegetation Science" címmel, amely a módszertani cikkeket állítja reflektorfénybe. A cikkgyűjteménybe visszamenőlegesen 2018-tól kezdődően válogattak publikációkat, és ezeket szabad hozzáférésűvé tették. Örömmel láttam, hogy a válogatásba bekerült a 2018-ban megjelent "Joint optimization of cluster number and abundance transformation for obtaining effective vegetation classifications" című cikkünk.



A jövőben új kéziratokat is lehet ide benyújtani. Ezzel párhuzamosan elindult a "Methods" mint új cikktípus, amelybe új módszerek leírásait, régi és új módszerek összehasonlító tesztjeit, valamint más tudományterületeken fejlesztett módszerek vegetációtudományben történő hasznosításait várják.

2020. június 11., csütörtök

Flóra Konferencia 2. körlevél


A járványhelyzet okozta bizonytalanság csökkentével megérkezett a XIII. "Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében" nemzetközi konferencia, röviden "Flóra Konferencia" második körlevele, benne a regisztrációval és programokkal kapcsolatos információkkal. Itt érhető el magyarul és angolul. A konferencia blogja pedig innen nyílik.