2023. augusztus 27. és szeptember 9. között az International Association for Vegetation Science (IAVS) éves szimpóziumán jártam az ausztráliai Új-Dél-Walesben. A kétnapos repülőút után először az egyhetes szimpózium előtti tanulmányi kiránduláson vettem részt. Ezen az úton a konferenciaszervezők bemutatták a résztvevőknek a környékbeli növényzet változatosságát. A terepi látnivalók igen sokszínűek voltak. Magukban foglalták a szubtrópusi és mérsékelt övi esőerdőket, köztük érintetlennek mondható állományokat, a tengerparti növényzetet, valamint kaptunk betekintést a helyi növényi inváziókba is. A kutatásom szempontjából mindenképpen tanulságos volt látni, ahogyan a jórészt Európából betelepített gyepi fajok a táji szinten gyakorolt külterjes legeltetéssel gyakorlatilag önálló ökoszisztémát alakítottak ki egy olyan kontinensen, ahol a taposó-legelő négylábúak (pl. szarvasmarha, birka, ló) teljesen hiányoztak. Szintén tanulságos volt viszontlátni itt a hazánkban elterjedt legelőgyomokat (pl. Cirsium vulgare) és útszéli gyomokat (Anagallis arvensis, Euphorbia peplus). Ausztrália élővilága a több százmillió éves, nagyfokú elszigeteltség miatt nagyon gazdag bennszülött kládokban. Az elszigeteltség miatt azonban a biológiai inváziók is igen drasztikusan hatottak, amikor a 18-19. században a többi kontinenssel való kapcsolat felélénkül. Jelenleg a Magyarországon kedvelt dísznövény, sétányrózsa (Lantana camara) inváziója jelenti az egyik legsürgetőbb veszélyt. E faj sokféle üde, főleg erdő élőhelyen terjed, irtását kézzel és vegyszerrel végzik. Mellette számos egyéb behurcolt fajjal találkoztunk, pl. Bidens pilosus, Ageratum houstonianum, Ligustrum lucidum, Emilia javanica, Ageratina adenophora. De természetesen a szűkebb kutatási témámtól függetlenül is lenyűgöző volt a korábban csak könyvekből és természetfilmekből ismert állatok és a változatos és meglehetősen bizalmas madarak látványa.
A konferencia szeptember 3-án kezdődött Coffs Harbour városban. Én az alábbi előadással szerepeltem:
Lengyel Attila & Botta-Dukát Zoltán: Guiding through between-community functional dissimilarity measures
Abstract - One of the effective tools to study the variation between communities is the use of pairwise dissimilarity indices. Besides species as variables, the involvement of trait information provides valuable insight into the functioning of ecosystems. In recent years, a variety of indices have been proposed to quantify functional dissimilarity between communities. These indices follow different approaches to account for between-species similarities in calculating community dissimilarity, yet they all have been proposed as straightforward tools.
In this paper, we review the trait-based dissimilarity indices available in the literature and identify the most important conceptual and technical properties that differentiate among them, and that must be considered before their application.
We identify two primary aspects that need to be considered before choosing a functional dissimilarity index. The first one is the way communities are represented in the trait space. The three main types of representations are the typical values, the discrete sets using the combination of species×sites and species×trait matrices, and the hypervolumes. The second decision is the concept of dissimilarity to follow, including two options: distances and disagreements. We use the above scheme to discuss the available functional dissimilarity indices and evaluate their relations to each other, their capabilities, and accessibility.
Lengyel Attila & Rigó Attila: Testing the main and interaction effects of invasive herbs on community diversity
Abstract - Invasions of alien plants are known to reduce the diversity and functioning of resident communities. Even though the spread of multiple invasive species in the same community is relatively common, the interaction between their effects gained attention relatively recently. Asclepias syriaca, and Solidago species (incl. S. gigantea and S. canadensis) are high-concern invasive herbs on Hungarian sandy old-fields. In this study, we examined how their cover is related to taxonomical and functional diversity of the resident plant communities, also accounting for the interaction effect between Asclepias and Solidago.
We sampled vascular plant composition and percentage cover in 80 plots of 4 sq-m on four old-field sites. We assembled trait data for canopy height, seed mass, specific leaf area, bud bank and vegetative spread for all species. We modelled species richness, community completeness, community weighted mean for each trait separately and Rao’s quadratic entropy for each trait and all combined as functions of Asclepias cover, Solidago cover and their interaction term.
Solidago cover had a negative main effect on species richness and community completeness, while Asclepias had no significant effect. Both invasive species had a weak effect on functional composition and diversity. The interaction effect was never significant.
Solidago cover decreased resident plant diversity; however, the filtering effect of Solidago cannot be explained by the traits involved in the analysis. Interaction between Asclepias and Solidago cover has no significant effect.
A konferencia programja elérhető itt: https://iavsaustralia2023.com/program/
Az utazást és a konferenciarészvételt az NKFIH PD 138859 pályázata támogatta.
Néhány fotó az útról:
 |
| Az előadásom (Sonkoly Judit fotója) |
 |
| A magyar csapat egy része (Botta-Dukát Zoltán, Török Péter, Lengyel Attila, Sonkoly Judit fotóján) |
 |
| Bidens pilosus, egy gyakori idegenhonos faj |
 |
| A digitális poszterem első ... |
 |
| ... és második diája |
 |
| Konferenciakiránduláson egy regenerálódó keménylombú erdőben |
 |
| Dűnenövényzet |
 |
| Kék lugasépítő |
 |
| Gondwana Rainforest Nature Reserve, a 100 millió éves esőerdők egyik utolsó menedéke |
 |
| Hegyi esőerdő |
 |
| Az erdőket súlyosan veszélyezteti az erdőirtás. A kivágott eukaliptuszfák nagy részét villamosenergia fejlesztése, "zöld energia" nyerése céljából égetik el. |
 |
| Tengerparti fenyér |
 |
| Szubtrópusi esőerdő |
 |
| Koalamama és kicsinye |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése