Erdőökológiai tanulmánykötetek

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Tanulmányai sorozatban megjelent két új kötet az északi-középhegységi és az őrségi erdők témájában:

Bölöni János (szerk.). 2015. Tanulmányok a félszáraz tölgyesek ökológiai viszonyairól. MTA Ökológiai Kutatóközpont Tanulmányai 1, MTA Ökológiai Kutatóközpont, Tihany, 61 pp.

Ódor Péter (szerk.). 2015. A biodiverzitást meghatározó környezeti változók vizsgálata az őrségi erdőkben. MTA Ökológiai Kutatóközpont Tanulmányai 2. MTA Ökológiai Kutatóközpont, Tihany. 67 pp.

Apró közlemény a csókalábú útifűről

Az interneten elérhetővé vált a Kitaibelia botanikai folyóirat 20. évfolyamának 2. száma, benne Kovács Dániellel (PTE) közös apró közleményünkkel a csókalábú útifű (Plantago coronopus) néhány új hazai adatáról. A faj gödöllői-dombsági előkerüléséről már írtam ebben a blogban.

Kovács D. & Lengyel A. (2015) Adatok a Plantago coronopus L. hazai elterjedéséhez. Kitaibelia 20: 306.

Csókalábú útifű (Plantago coronopus)

'Citizen science' még egyszer, és a Lepketérkép

Ennek a bejegyzésnek kettős aktualitása van, a közös pont bennük a 'citizen science' (vagyis az önkéntes adatszolgáltatáson alapuló tudomány), amiről a múltkor már írtam. Az első, hogy az egyik kedvenc ökológiai blogomon, a Dynamic Ecologyn tegnap jelent meg egy bejegyzés ugyanerről a témáról. A szerző, Margaret Kosmala, már korábban is írt a 'citizen science'-ről a fenti fórumon, ezúttal pedig az önkéntesek által gyűjtött adatok megbízhatóságát tárgyalja. Érdemes elolvasni!

A másik pedig, hogy nem rég találtam rá a Lepketérkép honlapra, ahol a nappali lepkék országos szintű térképezése zajlik. Regisztráció után földrajzi koordinátákkal tölthetünk fel adatokat. A lepkék határozásához a Magyarország lepkéi honlapon és a Magyarországi Nappali Lepke Térkép facebook-csoportban kaphatunk segítséget. Az adatminőség kontrollálására szerintem nagyon jó rendszert dolgoztak ki a szervezők. Az átlagos új regisztráló "kezdő" hozzájárulóként indul, és bármilyen fajt tölt fel, fotót is kell hozzá mellékelnie.

hajnalpírlepke (Anthocharis cardamines)

Ezután következnek a tapasztalt felhasználók, akik a fajok nagyobb részét rutinszerűen felismerik, majd a profik, akik országosan ismert, a ritkább taxonok tekintetében is megbízható adatfeltöltők. Rajtuk kívül működnek moderátorok, akik az adatok ellenőrzését, validálását, az adatfeltöltőkkel való kapcsolattartást végzik. A hierarchia csúcsán az adminisztrátor vagy jedi kategória áll - bizonyára velük van az Erő.

farkasalmalepke (Zerynthia polyxena)

fecskefarkú pillangó (Papilio machaon)

Aki teheti, képeivel, adataival segítse a Lepketérkép elkészítését, és ezzel a hazai élővilág megismerését!