Az alapvetően síksági-dombsági jellegű Alsó-Szilézia délnyugati peremén szinte falként emelkednek a
Szudéták vonulatai. A hegység legmagasabb pontja a cseh-lengyel határon található, a 1603 méter magas
Śnieżka. A lengyel oldalon a csúcsok többsége 700-900 méter magasságig nyúlik. Kőzettanilag nagyon változatos hegység, üledékes, vulkanikus és metamorfikus kőzetek egyaránt találhatók benne. A klímazonális erdőtársulást főleg a bükkösök, helyenként lucfenyvesek jelentik. Én a Góry Stołowe és a Góry Bystrzyckie nevű, fennsík jellegű vonulatokon tettem egy egynapos túrát, kb. 700-800 méteres tszf. magasságban. A hegységben lévő falvak körül még nagy területet foglalnak a kaszálók, de a területük rohamosan csökken a helyi állattenyésztést felváltó turisztika mint fő foglalkoztatási ágazat miatt.
 |
| Az "afrikai szavanna" |
 |
| Polygono-Trisetion hegyi kaszáló |
Először a
Łężyckie Skałki nevű területet látogattam meg. Ez egy füves fennsík, amit jellegzetes, önmagában álló sziklatömbök tarkítanak. A lengyelek "afrikai szavannának" (Sawanna Afrykańska) is hívják. Az itt található mezofil hegyi kaszálókat a
Polygono-Trisetion asszociációcsoportba sorolják, amikre a (pl. Magyarországon is elterjedt)
Arrhenatherionnal és
Cynosurionnal szemben olyan fajok állandó jelenléte jellemző, mint a
Hypericum maculatum, az
Avenella flexuosa, a
Campanula rotundifolia agg., a palástfűfajok (
Alchemilla spp.),
Potentilla erecta. (
Itt egy viszonylag friss cikk erről az asszociációcsoportról.) Domináns a
Festuca rubra,
Avenella flexuosa,
Agrostis capillaris, bolygatottabb helyeken a
Holcus mollis. A kísérőfajok között hegyvidéki elemeket találunk:
Veratrum lobelianum,
Equisetum sylvaticum,
Phyteuma spicatum. A fajszegényebb fajösszetételű társulást a
Crepido mollis-Agrostietum capillaris társulásba sorolják, de árnyasabb, és valószínűleg ritkábban kaszált tisztásokon
Arnica montana,
Astrantia major,
Phegopteris connectilis,
Trollius europaeus, Polygonatum verticillatum, Maianthemum bifolium jellemezte állományok is voltak.
 |
| Pettyes orbáncfű (Hypericum maculatum) |
 |
| Havasi zászpa (Veratrum lobelianum) |
 |
| Hegyi árnika (Arnica montana) |
 |
| Hegyi kaszáló erdei sédbúza (Avenella flexuosa) dominanciával, savanyú talajon |
 |
| Hegyi kaszáló Festuca rubra és Agrostis capillaris dominanciával, az előbbinél prodiktívabb talajon |
 |
| Veres csenkesz (Festuca rubra) |
Gyepes, szivárgóvizes domboldalakon forráslápok és
Calthion-szerű magaskórósok foltjai díszlenek, olyan fajokkal, mint
Trollius europaeus,
Eriophorum spp.,
Carex flava,
Geranium palustre,
Neottia ovata.
 |
| Forrásláp a domboldalban, körülötte lápi magaskórós |
A fenti területtől néhány km-re délre kevésbé montán körülményeket tükröző gyepeket találtam. Üde, tápanyagban gazdagabb talajon a
Magyarországról ismert franciaperjés kaszálókat (
Arrhenatherion) találjuk. Néhány jellemző faj:
Arrhenatherum elatius,
Trisetum flavescens,
Bromus erectus,
Chaerophyllum aromaticum,
Geranium pratense,
Briza media,
Campanula rotundifolia agg.,
Crepis biennis. A tápanyagszegényebb részeken az
Antoxantho-Agrostietum tenuis társulás virít, a szokványos fajokkal (
Anthoxanthum odoratum,
Agrostis capillaris,
Festuca rubra,
Dianthus deltoides,
Carlina acaulis,
Polygala comosa,
Briza media,
Leontodon hispidus).
 |
| Kaszálók, legelők tagolta vidék |
 |
| Mezofil kaszáló (Arrhenatherion) |
 |
| Anthoxantho-Agrostietum tenuis |
Táji léptékben ritka, de egy-egy szárazabb kiemelkedésen sztyeppréteket is találni. Jellemző fajai a Bromus erectus, Brachypodium pinnatum, Koeleria pyramidata, Anthyllis vulneraria, Trifolium montanum, Carlina acaulis, Helianthemum ovatum, Thymus pulegioides, Plantago media, Silene vulgaris, Galium album, Gymnadenia conopsea, Centaurea scabiosa s.str., de a legütősebb faj a Lilium bulbiferum volt. A fenti fajösszetétel alapján az asszociációcsoportok szintjén a Bromion erectibe kell tartoznia a látott állománynak. Ez azért érdekes, mert egy egyelőre előzetes eredményekkel rendelkező nemzetközi vizsgálat ennél nyugatabbra teszi a Bromion előfordulásának határát, ahonnan a keleti irányban a kontinentálisabb Cirsio-Brachypodion váltja fel. Lehet, hogy nem volt innen felvétel?
 |
| Félszáraz gyep (Bromion erecti?) |
 |
| A sztyepprét egy részét a réti nyúlszapuka (Anthyllis vulneraria) uralja |
 |
| Tollas szálkaperje (Brachypodium pinnatum) |
 |
| Tűzliliom (Lilium bulbiferum) |
 |
| Nyugati fényperje (Koeleria pyramidata) |
A nap végén a gyepekhez kevésbé sorolható célpontok felé indultam. Az első állomás Alsó-Szilézia legnagyobb tőzeglápja volt a Duszniki-Zdrój városka külterületéhez tartozó Zieleniec település mellett. A lápot védő természetvédelmi terület 156,8 hektáron terül el. A tőzegláp-komplexumot kettévágja egy út, erről lehet kimenni egy kilátótoronyba és egy pallósorra, ahonnan szét lehet nézni. Itt él a lengyel flóra egyik nevezetességének, a Pinus uliginosanak a legnagyobb állománya. Ez egy tisztázatlan helyzetű, de reliktumnak tekintett taxon, amely a Pinus mugo, a Pinus uncinata és a Pinus sylvestris rokonsági körébe tartozik, valószínűleg nem mentes e fajok valamiféle genetikai befolyásától sem, de a hozzáértők szerint eléggé különálló ahhoz, hogy külön taxonként említsük. További jellegzetesség a Betula nana és a B. pendula hibridje, a harmatfüvek (Drosera rotundifolia, D. anglica), az Empetrum nigrum, a gyapjúsások (Eriophorum vaginatum, E. latifolium, E. angustifolium), az áfonyák (Vaccinium myrtillus, V. vitis-idaea, V. oxycoccos), sások (Carex canescens, C. nigra, C. flava...) és persze több tőzegmohafaj (Sphagnum spp.).
 |
| Kilátás a tőzeglápra 1 |
 |
| Ez lenne a Pinus uliginosa? |
 |
| Kilátás a tőzeglápra 2 |
 |
| Kilátás a tőzeglápra 3 |
 |
| Fekete sás (Carex nigra) |
 |
| Szürkés sás (Carex canescens) |
 |
| Töviskés sás (Carex echinata) |
A nap zárásaként egy merőben más botanikai élmény következett. Duszniki-Zdrój környékén ugyanis elég gyakori az adventív kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum), ennek az állományait akartam megnézni. Rövid keresés után meg is lettek. Igen látványos ez a hatalmas növény, csak hát nem ide való, és fogdosni sem érdemes.
 |
| Kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum) |
