Translate

2018. december 19., szerda

Ismeretterjesztő cikk a Zielona Planeta lengyel magazinban

Még a Polonez projektem eredményeként megjelent a wroclawi együttműködökkel közösen írt, lengyel nyelvű cikkünk a Zielona Planeta (magyarra fordítva "Zöld Bolygó") magazinban. Az írásban a funkcionális ökológia alapjait, a jellegalapú megközelítés előnyeit és nehézségeit mutatjuk be röviden. Legalább is ebben maradtunk a társszerzőkkel, nem tudok lengyelül. :)
A cikk hivatkozása:

Attila Lengyel, Grzegorz Swacha, Zygmunt Kącki: Cechy funkcjonalne roślin a funkcje i usługi ekosystemowe [magyarul: ~"Növényi funkcionális jellegek szerepe az ökoszisztémák működésében és szolgáltatásaiban"]. Zielona Planeta 2018/6 (141): 18-21. PDF a teljes lapszámhoz itt.


2018. december 17., hétfő

Flóraatlasz online

Elkészült a Flóraatlasz nyilvános honlapja, ahol kereshetőek a térképezett fajok elterjedési adatai, illetve lehet feltölteni saját adatokat. Az adatbázis tehát folyamatosan frissül. A honlap címe: http://floraatlasz.uni-sopron.hu

Korábbi bejegyzéseim az Atlaszról itt érhetők el.

Jó böngészést!

2018. november 23., péntek

Fiatal kutatók munkái az IAVS folyóirataiban



A Nemzetközi Vegetációtudományi Társaság (IAVS) fiatal kutatókat felölelő munkacsoportja kezdeményezésére megjelent a Journal of Vegetation Science és az Applied Vegetation Science közös virtuális különszáma, amely a szövetség két folyóiratában megjelent, karrierjük elején álló kutatók által írt cikkeket fog össze. A legutóbbi JVS-cikkem nekem is bekerült a felsorolásba, és örvendetes, hogy nem vagyok egyedüli magyar a listán (ld. Sonkoly Judit cikkét). A különszám elérhető itt, továbbá beszámol róla a két lap közös blogja. Az IAVS Young Scientists Section egyébként várja a nemzetközi kapcsolatépítés iránt nyitott fiatal kutatókat.

2018. október 8., hétfő

Cikkek az Erdészettudományi Közleményekben

Soproni kollégák döntő hozzájárulásával megjelent két társszerzős cikkem. Mindkettő az erdőtársulások klímaváltozásra adott válaszával foglalkozik, de más-más skálán: az egyik a fafajok és erdőtársulások földrajzi léptékű átrendeződési lehetőségeit veszi számba, a másik a mikroklímának a lékek növényzetére gyakorolt hatását vizsgálja.



Kivonat

Kutatásunk sokrétű megközelítést tükröz. Honos fafajaink becsült reakciói alapján elemeztük őshonos fafajú erdőtársulásaink várható átrendeződését. Az elméleti becsléseket összedolgoztuk az újulatra és mortalitásra vonatkozó terepi vizsgálatok eredményeivel. Potenciális, invázióbiológiai szempontból alacsony kockázatú cserefafajokat kerestünk a várhatóan visszaszoruló fafajaink esetleges helyettesítésére. A honos és inváziós fafafajok esetében országos adatokon nyugvó, cserefafajok esetében európai léptékű modellezéssel is becsültük a fajok potenciális és prognosztikus elterjedését. Potenciális természetes erdőtársulás (PTE) adatbázist építettünk fel az ország erdőterületeire az Országos Erdőállomány Adattár alapján, a jelenre és jövőre vonatkozóan egyaránt. Eredményeink alapján az erdő- és erdőssztyep-társulások esetében egyaránt a magas összetételi (elegyesség) és szerkezeti diverzitás (gyepekkel, cserjésekkel mozaikoló állományok) jelenthet nagyobb alkalmazkodóképességet. A kiválasztott tájidegen fafajok alkalmazására csak az új körülmények között is vitális, őshonos taxonok és az általuk alkotott (akár újszerű) társulások által nyújtott lehetőségek kimerülését követően kerülhet sor.

Kulcsszavak: klímaváltozás, fafajösszetétel, potenciális elterjedés, cserefafajok, potenciális természetes erdőtársulás



Kivonat

Különböző magyarországi erdőállomány-típusokban kialakított, 12 lék mikroklíma mérőhálózatának adatelemzése alapján lineáris összefüggést találtunk a lékméret és egyes napi meteorológiai paraméterek között. Az állományban és a lékekben mért adatok összevetése az Országos Meteorológiai Szolgálat legközelebbi meteorológiai állomásának adataival szintén szabályos eltéréseket mutat. Az eredmények lehetőséget kínálnak egyes klímaparaméterek, pl. napi maximum és minimum becslésére különböző méretű lékekben és a környező állományokban, a szabványos meteorológiai megfigyelések alapján. 109 lék esetében vizsgáltuk, hogy a lékek jellemzői hogyan állnak összefüggésben a fajdiverzitással. Arra is választ kerestünk, mennyire érzékenyek az újulat fajai a lékeken belüli mikroklíma grádiensekre. A lékek korának és méretének hatása az egyes szociális magatartás típusok szerint eltérő, a lékek formája az újulat fajgazdagságára hat. A FAI (Forest Aridity Index) és a diverzitást jellemző változók között pozitív összefüggés mutatható ki. Az újulat léken belüli pozícióját vizsgálva megállapítható, hogy az összesített fajszám, egyedszám és effektív fajszám a lékek közepén a legmagasabb. A lékek üdébb részeit jellegzetes mezofil fafajok újulatának megjelenése indikálja.

Kulcsszavak: mesterséges lék, mikroklíma, ökológiai grádiens, újulat, növényi diverzitás

2018. október 4., csütörtök

Új preprint kézirat az osztályozások validációjáról

A többváltozós osztályozó módszereket rendkívül elterjedten használják, legyen szó vegetációs felvételek, génexpressziós profilok, pszichológiai karakterek vagy talajminták csoportosításáról, hiszen logikailag minden esetben ugyanaz történik: a több jellemzővel leírt objektumokat csoportokba rendezzük úgy, hogy a hasonló objektumok azonos csoportba kerüljenek. Az osztályozás igen fontos lépése, amelyről szerencsére talán egyre kevesebben feledkeznek el, a validáció, vagyis az osztályozás "jóságának" utólagos megítélése. Rengeteg validációs módszer létezik, mind egy kicsit más kritériumok alapján minősíti az objektumok csoportosítását. Az egyik legelterjedtebb validációs index a sziluett index ('silhouette width'), amely minden egyes objektumra megadja, hogy mennyire jól illik a csoportjába. Az értéke -1 és +1 között változik, minél nagyobb, annál jobban illik a csoportba az adott objektum. A 0-hoz közeli értékek kétes besorolást jelentenek, a pozitív értékek jelölik a megfelelően besorolt objektumokat. Ezzel azonosíthatók a csoportok tipikus, átmeneti és kiugró (félreosztályozott) elemei, továbbá az objektumok értékeit csoportonként vagy az egész osztályozásra átlagolva a csoportok, illetve az osztályozás jóságának mutatóit is megkaphatjuk. A sziluett index a hasonló belső variabilitású és kompakt, szférikus alakú csoportokat tekinti jónak, ami nem mindig előnyös, hiszen valós adatsorok esetén a gyakorlati szempontból jól értelmezhető csoportok más alakokat is felvehetnek a változók többdimenziós terében. Munkánkban a sziluett index egy általánosított formuláját mutatjuk be, amelynek szabályozható a kompaktság iránti érzékenysége, így megfelelő beállításokkal elnyújtott alakú csoportokat is jónak fogadhat el.

A sziluett index "viselkedése" különböző beállításokkal három elnyújott csoport esetén. A p paramétert változtatjuk az általánosított formulánkban, a keresztek az objektumok két változó (vízszintes és függőleges tengely) dimenziójában, a bekarikázottakat az index félreosztályozottnak tekinti. MR a félreosztályozottnak tekintett objektumok aránya, MSW az áltagos sziluett index. A p=1 eset a "hagyományos" sziluett index. Látható, hogy a csoportok szélső objektumait, a pontok 11%-át félreosztályozottnak tekinti, míg alacsonyabb p értékekkel ez nem történik meg.

A cikk jelenleg bírálat alatt áll egy folyóiratban, de a szerzői kéziratot már feltöltöttem a bioRxiv nevű preprint szerverre. A preprint publikálás lényege, hogy a felfedezések gyakorlatilag azonnal, még a folyóiratok szakmai bírálata előtt nyilvánossá és hivatkozhatóvá válnak, így megspóroljuk azt a több hónapot, vagy akár évet, ami egy cikk első beküldése és a nyilvános megjelenés között eltelik. A preprint kéziratok szabadon kommentelhetők, folyamatosan javíthatók, viszont utólag nem törölhetők.

A kézirat elérhetősége és összefoglalója:


Abstract
Cluster analysis plays vital role in pattern recognition in several fields of science. Silhouette width is a widely used measure for assessing the fit of individual objects in the classification, as well as the quality of clusters and the entire classification. This index uses two clustering criteria, compactness (average within-cluster distances) and separation (average between-cluster distances), which implies that spherical cluster shapes are preferred over others - a property that can be seen as a disadvantage in the presence of clusters with high internal heterogeneity, which is common in real situations. We suggest a generalization of the silhouette width using the generalized mean. By changing the p parameter of the generalized mean between −∞ and +∞, several specific summary statistics, including the minimum, maximum, the arithmetic, harmonic, and geometric means, can be reproduced. Implementing the generalized mean in the calculation of silhouette width allows for changing the sensitivity of the index to compactness vs. connectedness. With higher sensitivity to connectedness instead of compactness the preference of silhouette width towards spherical clusters is expected to reduce. We test the performance of the generalized silhouette width on artificial data sets and on the Iris data set. We examine how classifications with different numbers of clusters prepared by single linkage, group average, and complete linkage algorithms are evaluated, if p is set to different values. When p was negative, well separated clusters achieved high silhouette widths despite their elongated or circular shapes. Positive values of p increased the importance of compactness, hence the preference towards spherical clusters became even more detectable. With low p, single linkage clustering was deemed the most efficient clustering method, while with higher parameter values the performance of group average and complete linkage seemed better. The generalized silhouette width is a promising tool for assessing clustering quality. It allows for adjusting the contribution of compactness and connectedness criteria to the index value, thus avoiding underestimation of clustering efficiency in the presence of clusters with high internal heterogeneity.

2018. október 2., kedd

Új NKFIH posztdoktori kutatóprojekt

2018. október 1-től új posztdoktori kutatási projekten fogok dolgozni, melynek címe 'Durva térléptékű funkcionális mintázatok pannon gyepekben' ('Broad-scale functional patterns in Pannonian grasslands'). A kutatás részben hasonló lesz a lengyelországi Polonez projektemhez, ugyanúgy tervezem egy hazai (bár nem teljes országra kiterjedő) funkcionális gyeposztályozás elkészítését, valamint a funkcionális diverzitás és redundancia változatosságának vizsgálatát, de módszertani problémákon is fogok dolgozni. A kutatás helye az MTA ÖK ÖBI Vácrátóton. A projekt 2021-ig tart, támogató a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH).

A vizsgálati területek a Kiskunságban lesznek



2018. október 1., hétfő

POLONEZ zárás

A tegnapi nappal véget ért a POLONEZ ösztöndíjas időszakom. Az alábbiakban felsorolom a teljesített és a (logisztikai okokból) még függőben lévő vállalásokat.


1. Az ösztöndíjas időszakom alatt két konferencián vettem részt, amelyeken az alábbi előadásokat tartottam:

Lengyel, A., Swacha, G., Kącki, Z.: Preliminary results from the trait-based numerical classification of Molinio-Arrhenatheretea grasslands in Poland. 61th IAVS Symposium, 22-27 July, 2018 - Bozeman (MT), USA


Lengyel, A., Swacha, G., Kącki, Z.: Trait-based numerical classification of Molinio-Arrhenatheretea grasslands in Poland. 27th Congress of the European Vegetation Survey, 2018. május 23-26., Wroclaw, Lengyelország


2. Két tudományos cikket küldtem be elbírálásra rangos folyóiratokba:

Lengyel, A., Botta-Dukát, Z.: Silhouette width using generalized mean – a flexible method for assessing clustering efficiency. Methods in Ecology & Evolution, bírálat alatt

Lengyel, Swacha, G., Botta-Dukát, Z.,  Kącki, Z.: Trait-based numerical classification of Polish mesic and wet grasslands. Journal of Vegetation Science, bírálat alatt


3. Egy ismeretterjesztő cikket küldtünk be egy lengyel lapba, ez a november-decemberi számban fog megjelenni:

Lengyel, A., Swacha, G., Kącki, Z.: Cechy funkcjonalne roślin i ich rola w zrozumieniu funkcji oraz usług ekosystemowych. Zielona Planeta, megjelenés alatt


4. Meglátogattam két NGO-t, hogy az ösztöndíj keretében tájékozódjam a működésükről:



5. Varsóban részt vettem a Vitae által tartott, az NCN által szervezett, kutatóknak szóló tréningeken. Egy sikertelen időpontegyeztetés miatt kihagyott tréninget novemberben pótolok.


6. Készítettünk egy honlapot a projektnek, itt érhető el.


7. Továbbá aránylag rendszeresen blogoltam a projektről, ld. a bejegyzéseket.


Ezúton is köszönöm a Lengyel Tudományos Központ ('Narodowe Centrum Nauki') támogatását!

2018. augusztus 22., szerda

61. IAVS szimpózium Montanában

Egy hónapja az Egyesült Államokban, a Montana állambeli Bozemanban jártam, a boziták rendezték ugyanis a Nemzetközi Vegetációtudományi Szövetség (IAVS) éves találkozóját, szám szerint a 61.-et. A rendezvény az érdekes szakmai tematika mellett a közeli Sziklás-hegységbe szervezett kirándulások miatt is vonzó volt. A konferencia honlapja elérhető itt. Az alábbi három prezentációban szerepeltem:


A. Lengyel, G. Swacha, Z. Kącki: Preliminary results from the trait-based numerical classification of Molinio-Arrhenatheretea grasslands in Poland

Descriptive vegetation science has witnessed rapid progress in the last decades due to the improvement of broad-scale electronic databases. Most synthetic works aimed to delimit vegetation types on the basis of numerical analysis of species composition of sample plots. Such classifications are often used as multi-purpose references of habitat types, since the diversity and composition of natural communities are known to determine general ecosystem properties. However, it has been recognized that focusing on species composition may fail to reveal certain patterns of vegetation that are strongly linked with the functioning of ecosystems. Instead of the taxonomic identities of species, their functional traits could offer more relevant information. Functional classifications are expected to have more general validity than speciesbased classifications because often the same traits respond to the same environmental gradients in very different places of the world due to convergent evolution. In contrast, species are dispersal-limited, thus their local abundances are informative only within their respective distributional limits. Our aim was to classify managed herbaceous vegetation on deep soils and temperate climate of Molinio-Arrhenatheretea syntaxonomical class in Poland on the basis of phytosociological relevés, plant trait data, and using numerical methods. A total of 19,995 vegetation plots representing all major grassland types of Poland were retrieved from the Polish Vegetation Database, from which a narrower subset of ca. 6061 Molinio-Arrhenatheretea relevés were resampled. Records of specific leaf area, canopy height, seed mass, clonality and bud bank were obtained from the LEDA and CLOPLA databases. Gaps in the species by traits matrix were filled using Bayesian probabilistic matrix factorization, thus we had measurements or estimates for over 900 species. Several methods for expressing between-plot dissimilarities, noise elimination, and grouping plots were examined. The tested combinations of methods resulted in very different classifications in terms of biological interpretability. Among the several trials, Rao functional dissimilarity index with noise elimination by principal coordinate analysis and Ward’s agglomerative clustering provided the biologically most relevant results. Although, this classification did not reproduce the hierarchy of the syntaxonomical categories at a coarse scale, at finer resolutions the main subtypes of Molinio-Arrhenatheretea were differentiated: mesic and wet hay meadows and pastures, marshes and wet grasslands rich in sedges, herb-dominated tall-forb vegetation, trampled and grazed grasslands. After the first promising results, more specific differences between types in individual traits are subject to further research.


Z. Kącki, G. Swacha, A. Lengyel, M. Chytrý, L. Tichý, E. Stefańska-Krzaczek, M. Czarniecka, J. Korzeniak: Multilevel formalized classification of grasslands (Molino-Arrhenatheretea) in Poland

One of the most important goals of contemporary vegetation science is to create a universal and consistent classification system of vegetation at least at continental scale. This goal is becoming more and more realistic with the advent of new numerical methods and intensive development of vegetation-plot databases around the world. Formalized vegetation classification can be achieved by creating Cocktail definitions of vegetation units. Multi-level formalized classification approach has been proposed for the first time by Janišová and Dúbravková (2010) under the name Hierarchical Expert System. This approach has subsequently been used to create formal definitions of higher vegetation units at the level of alliances or classes. Formal definitions of vegetation units developed so far comprised at most two hierarchical levels, while theoretical basis of vegetation classification according to Braun-Blanquet approach requires development of complete hierarchical systems. The goal of our study was to create a multi-level and nested hierarchical classification system comprising associations, alliances, orders and classes. This system requires the assignment of a relevé to an association to be allowed on condition that this relevé was matched by the definition of alliance, order and class. In order to create formal definitions of vegetation units we used the Cocktail method and methodological achievements of Bruelheide (1997, 2000) and Landucci et. al (2015). Formal definitions were created using two types of groups: sociological species groups and functional species groups. A sociological species group is recorded in a relevé if the relevé contains at least a half of species from the group. Functional species group is recorded in a relevé if total cover of species from the group exceeds the arbitrarily set threshold. Functional species groups include species with a diagnostic value of particular vegetation unit from a hierarchical system. In order to create a functional species group we grouped species based on expert knowledge and extensive phytosociological literature surveys. Multi-level expert system was developed for grassland vegetation of the class Molinio-Arrhenatheretea. We used 85,000 relevés from the Polish Vegetation Database and 9 500 from Grasslands in the Polish Carpathians database. The main focus was on mesic grasslands. We created formal definitions for 17 associations and their superior syntaxonomical units (alliances: Arrhenatherion, Polygono-Trisetion, Cynosurion and Poion alpinae, order: Arrhenatheretalia, class: Molinio-Arrhenatheretea).


W. Willner, J. Roleček, J. Dengler, M. Chytrý, M. Janišová, A. Lengyel, O. Demina, Z. Kącki, A. Korolyuk, A. Kuzemko, U. Šilc, Z. Stančić, K. Vassilev, S. Yamalov: Formal definition of associations using diagnostic species: a case study of European meadow steppes 

In 1910, the International Botanical Congress in Brussels defined the association as "plant community of definite floristic composition, uniform habitat conditions and uniform physiognomy". However, the question of what exactly is a "definite floristic composition" has puzzled vegetation scientists for almost a century. In recent decades, it has become clear that a floristic composition can only be considered "definite" if the membership of new plot records can be unambiguously determined on the basis of floristic assignment rules. In our case study, we aimed at establishing formal definitions for all associations of European meadow steppes, using a dataset of 34,173 plot records of dry and semi-dry grasslands of Central and Eastern Europe. Meadow steppes are semi-dry grasslands with a high portion of steppe species, i.e. of species with Siberian-Pontic-Pannonian distribution. In a first step, we classified the dataset into orders and alliances. As starting point, a TWINSPAN classification of the whole dataset was done and the diagnostic species of the main clusters were determined. The plots were re-assigned using formal definitions of the orders, and then the subset of the order Brometalia erecti, corresponding to all semi-dry grasslands of the study area, was again classified. On the basis of this second TWINSPAN classification, formal definitions of the alliances were established. Meadow steppes correspond to the alliance Cirsio-Brachypodion pinnati, which is distributed from Germany in the west to Russia in the East. Finally, we established formal definitions of all associations within this alliance. Associations were identified using (1) the TWINSPAN classification of the whole order, (2) TWINSPAN classifications of regionally restricted data sets (typically all Brometalia plots of one country) and (3) existing national classification schemes. All formal definitions were written in the expert system language of the JUICE program. Altogether, 6,742 plots were assigned to the Cirsio-Brachypodion pinnati. The expert system assigned 89% of these plots to one of 37 associations, while 11% of the plots remained unclassified. The formal definitions follow the logic of a determination key based on diagnostic species. Regional associations are particularly challenging since the constancy of geographical differential species is usually not high enough for them being present in all records of a region. Thus, a certain amount of miss-classified plots seems to be unavoidable unless associations are merged into rather heterogeneous units with very large distribution area. On the other hand, we suggest that sympatric associations should be clearly different in habitat conditions.


A kiránduláson a Yellowstone Nemzeti Park északi szomszédságában, a Yellowstone folyó völgyében jártunk, egy csapadékárnyékos területen, ahol a tengerszint feletti magasság (1000-2000 m) alapján várttól eltérően nem tűlevelű erdők, hanem Artemisia tridentata uralta préri a természetes növényzet. Persze, kicsit üdébb helyeken, illetve még magasabban azért előjön az erdő és a hegyi rétek zónája is. Néhány kép a kirándulásról.

Kiránduló csapatunk

Ürmös préri

Az északi oldalon előkerül az erdő

Szemben a Yellowstone Nemzeti Park hegyei

Legelés-kizárásos kísérlet

Villásszarvú antilop

"Ördögcsúszda"

A Yellowstone folyó

Stílusos terepi járgányunk

Legeltetett préri

2018. július 17., kedd

Meghívó - Növényökológus és botanikus doktoranduszok találkozója

2018. október 26-28-án kerül sor a csehországi Telčben az "8th Meeting of PhD students in Plant Ecology and Botany" nevű találkozóra. A "mini-konferencia" célja, hogy a doktoranduszi kutatásaik idején, főleg annak első éveiben járó hallgatók gyakorolják a nemzetközi, angol nyelvű szereplést. A résztvevők főleg a V4-es országok fiataljai, tehát csehek, szlovákok, lengyelek és magyarok szoktak lenni. Hallgatók csak előadással jelentkezhetnek, de nagy előny, hogy az előadásnak egyáltalán nem kell tartalmaznia eredményeket (hiszen egy kezdő doktorandusznak honnan is lennének eredményei), elég elmondani a terveket, kérdéseket. A résztvevők közt tapasztaltabb kutatók is vannak, akik igyekeznek segíteni a hallgatóknak. Nagyon jó hangulatú találkozó szokott lenni, ezért a doktoranduszokat és a védés előtt álló fiatal növényökológusokat, botanikusokat biztatom a jelentkezésre. A családias hangulatú, kötetlen konferenciának a 6. és 7. alkalmáról már írtam itt, illetve itt.

Telč
(fotó: wikipedia.org)

A konferencia első körlevele letölthető itt, benne van a jelentkezési lap linkje. A magyarországi jelentkezők jelezzék szándékukat Botta-Dukát Zoltánnak is a kiutazás megszervezése érdekében!

2018. július 13., péntek

Gyepek Alsó-Sziléziából 2. Hegyvidéki gyepek (és egyebek)

Az alapvetően síksági-dombsági jellegű Alsó-Szilézia délnyugati peremén szinte falként emelkednek a Szudéták vonulatai. A hegység legmagasabb pontja a cseh-lengyel határon található, a 1603 méter magas Śnieżka. A lengyel oldalon a csúcsok többsége 700-900 méter magasságig nyúlik. Kőzettanilag nagyon változatos hegység, üledékes, vulkanikus és metamorfikus kőzetek egyaránt találhatók benne. A klímazonális erdőtársulást főleg a bükkösök, helyenként lucfenyvesek jelentik. Én a Góry Stołowe és a Góry Bystrzyckie nevű, fennsík jellegű vonulatokon tettem egy egynapos túrát, kb. 700-800 méteres tszf. magasságban. A hegységben lévő falvak körül még nagy területet foglalnak a kaszálók, de a területük rohamosan csökken a helyi állattenyésztést felváltó turisztika mint fő foglalkoztatási ágazat miatt.



Az "afrikai szavanna"

Polygono-Trisetion hegyi kaszáló


Először a Łężyckie Skałki nevű területet látogattam meg. Ez egy füves fennsík, amit jellegzetes, önmagában álló sziklatömbök tarkítanak. A lengyelek "afrikai szavannának" (Sawanna Afrykańska) is hívják. Az itt található mezofil hegyi kaszálókat a Polygono-Trisetion asszociációcsoportba sorolják, amikre a (pl. Magyarországon is elterjedt) Arrhenatherionnal és Cynosurionnal szemben olyan fajok állandó jelenléte jellemző, mint a Hypericum maculatum, az Avenella flexuosa, a Campanula rotundifolia agg., a palástfűfajok (Alchemilla spp.), Potentilla erecta. (Itt egy viszonylag friss cikk erről az asszociációcsoportról.) Domináns a Festuca rubra, Avenella flexuosa, Agrostis capillaris, bolygatottabb helyeken a Holcus mollis. A kísérőfajok között hegyvidéki elemeket találunk: Veratrum lobelianum, Equisetum sylvaticum, Phyteuma spicatum. A fajszegényebb fajösszetételű társulást a Crepido mollis-Agrostietum capillaris társulásba sorolják, de árnyasabb, és valószínűleg ritkábban kaszált tisztásokon Arnica montana, Astrantia major, Phegopteris connectilis, Trollius europaeus, Polygonatum verticillatum, Maianthemum bifolium jellemezte állományok is voltak.

Pettyes orbáncfű (Hypericum maculatum)

Havasi zászpa (Veratrum lobelianum)

Hegyi árnika (Arnica montana)

Hegyi kaszáló erdei sédbúza (Avenella flexuosa) dominanciával, savanyú talajon

Hegyi kaszáló Festuca rubra és Agrostis capillaris dominanciával, az előbbinél prodiktívabb talajon

Veres csenkesz (Festuca rubra)

Gyepes, szivárgóvizes domboldalakon forráslápok és Calthion-szerű magaskórósok foltjai díszlenek, olyan fajokkal, mint Trollius europaeus, Eriophorum spp., Carex flava, Geranium palustre, Neottia ovata.

Forrásláp a domboldalban, körülötte lápi magaskórós

A fenti területtől néhány km-re délre kevésbé montán körülményeket tükröző gyepeket találtam. Üde, tápanyagban gazdagabb talajon a Magyarországról ismert franciaperjés kaszálókat (Arrhenatherion) találjuk. Néhány jellemző faj: Arrhenatherum elatius, Trisetum flavescens, Bromus erectus, Chaerophyllum aromaticum, Geranium pratense, Briza media, Campanula rotundifolia agg., Crepis biennis. A tápanyagszegényebb részeken az Antoxantho-Agrostietum tenuis társulás virít, a szokványos fajokkal (Anthoxanthum odoratum, Agrostis capillaris, Festuca rubra, Dianthus deltoides, Carlina acaulis, Polygala comosa, Briza media, Leontodon hispidus).

Kaszálók, legelők tagolta vidék

Mezofil kaszáló (Arrhenatherion)

Anthoxantho-Agrostietum tenuis

Táji léptékben ritka, de egy-egy szárazabb kiemelkedésen sztyeppréteket is találni. Jellemző fajai a Bromus erectus, Brachypodium pinnatum, Koeleria pyramidata, Anthyllis vulneraria, Trifolium montanum, Carlina acaulis, Helianthemum ovatum, Thymus pulegioides, Plantago media, Silene vulgaris, Galium album, Gymnadenia conopsea, Centaurea scabiosa s.str., de a legütősebb faj a Lilium bulbiferum volt. A fenti fajösszetétel alapján az asszociációcsoportok szintjén a Bromion erectibe kell tartoznia a látott állománynak. Ez azért érdekes, mert egy egyelőre előzetes eredményekkel rendelkező nemzetközi vizsgálat ennél nyugatabbra teszi a Bromion előfordulásának határát, ahonnan a keleti irányban a kontinentálisabb Cirsio-Brachypodion váltja fel. Lehet, hogy nem volt innen felvétel?

Félszáraz gyep (Bromion erecti?)

A sztyepprét egy részét a réti nyúlszapuka (Anthyllis vulneraria) uralja

Tollas szálkaperje (Brachypodium pinnatum)

Tűzliliom (Lilium bulbiferum)

Nyugati fényperje (Koeleria pyramidata)

A nap végén a gyepekhez kevésbé sorolható célpontok felé indultam. Az első állomás Alsó-Szilézia legnagyobb tőzeglápja volt a Duszniki-Zdrój városka külterületéhez tartozó Zieleniec település mellett. A lápot védő természetvédelmi terület 156,8 hektáron terül el. A tőzegláp-komplexumot kettévágja egy út, erről lehet kimenni egy kilátótoronyba és egy pallósorra, ahonnan szét lehet nézni. Itt él a lengyel flóra egyik nevezetességének, a Pinus uliginosanak a legnagyobb állománya. Ez egy tisztázatlan helyzetű, de reliktumnak tekintett taxon, amely a Pinus mugo, a Pinus uncinata és a Pinus sylvestris rokonsági körébe tartozik, valószínűleg nem mentes e fajok valamiféle genetikai befolyásától sem, de a hozzáértők szerint eléggé különálló ahhoz, hogy külön taxonként említsük. További jellegzetesség a Betula nana és a B. pendula hibridje, a harmatfüvek (Drosera rotundifolia, D. anglica), az Empetrum nigrum, a gyapjúsások (Eriophorum vaginatum, E. latifolium, E. angustifolium), az áfonyák (Vaccinium myrtillus, V. vitis-idaea, V. oxycoccos), sások (Carex canescens, C. nigra, C. flava...) és persze több tőzegmohafaj (Sphagnum spp.).

Kilátás a tőzeglápra 1

Ez lenne a Pinus uliginosa?

Kilátás a tőzeglápra 2

Kilátás a tőzeglápra 3

Fekete sás (Carex nigra)

Szürkés sás (Carex canescens)

Töviskés sás (Carex echinata)


A nap zárásaként egy merőben más botanikai élmény következett. Duszniki-Zdrój környékén ugyanis elég gyakori az adventív kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum), ennek az állományait akartam megnézni. Rövid keresés után meg is lettek. Igen látványos ez a hatalmas növény, csak hát nem ide való, és fogdosni sem érdemes.

Kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum)

2018. június 30., szombat

Gyepek Alsó-Sziléziából 1. Síkvidéki nedves rétek

Az elmúlt hetekben tettem néhány túrát a Wroclawhoz közeli gyepeken, a következő néhány bejegyzésben ezekről mutatok képeket.

A lefolyástalan síkságokon és völgyaljakban kialakuló kékperjés láprétek (Molinion) a térség, de szerintem egész Lengyelország egyik leggyakoribb gyeptípusa. Keményfaligetek, gyertyános-tölgyesek vagy bükkösök irtásain alakulnak ki, majd kaszálással tartják fenn őket többnyire. Az állatállomány megcsappanása miatt egyre kisebb a szénára az igény, ezért a kaszálás elmaradása folytán a lápréteken sokfelé hódítanak a cserjék és az invazív fajok. A frissebb vízellátottságú területeken, gyakran folyók vagy patakokat mentén, de feltörő rétegvízből fakadó források környékén is magaskórósok mocsárrétek (Calthion, Veronico longifoliae-Lysimachion vulgaris) alakulnak ki. Tápanyagszegényebb, ingadozó vízállapotú, alkalmanként kiszáradó termőhelyeken pedig Cnidion-jellegű mocsárréteket találunk. Az említett asszociációcsoportok eléggé hasonló fajkészletből táplálkoznak, a köztük lévő határok egyértelmű meghúzása nem egyszerű feladat.

Kékperjés láprét (Molinion)

Magaskórós mocsárrét (Veronico-Lysimachion) a közönséges lizinka tömegével

Legyezőfüves láprétfolt

A felhagyott kaszálón az aranyvessző, a siskanádtippan és a cserjék hódítanak
Magaskórósodó láprét kardvirággal

Közönséges lizinka (Lysimachia vulgaris)

Hosszúlevelű veronika (Veronica longifolia)

Északi galaj (Galium boreale)

Kígyókapor (Silaum silaus)

Kenyérbél-cickafark (Achillea ptarmica)

Réti legyezőfű (Filipendula vulgaris)

Réti kardvirág (Gladiolus imbircatus)

Északi sás (Carex hartmannii)

Csomós szittyó (Juncus conglomeratus)