Translate

2020. augusztus 29., szombat

Flóra Konferencia ELHALASZTVA

A konferenciaszervezők levelét továbbítom a Caltha természetvédelmi-botanikai levelezőlistáról:

Kedves Kollégák!

A ma délutáni kormányinfón elhangzottak alapján úgy döntöttünk, hogy a XIII AFVK konferenciát határozatlan időre elnapoljuk.
Továbbra sem tettünk le a konferencia megszervezéséről, de a járványügyi helyzet nagyon bizonytalanná vált és természetesen lezárt határokkal sem tudjuk a terveknek megfelelően nemzetközivé tenni a konferenciát.

Megértéseteket köszönve és további kitartást kívánva,

Üdvözlettel:

A szervezők


Reménykedjünk, hogy hamar megszabadulunk a koronavírustól...

2020. augusztus 14., péntek

SciRev.org - szólj be a lapnak!

A tudományos munka nélkülözhetetlen eleme az eredmények közzététele, amelynek elfogadható formai és tartalmi színvonalát a szakmaibeliek általi ellenőrzés ('peer review') gyakorlata garantálja. Ez nagy vonalakban úgy zajlik, hogy megírjuk az eredményeinket egy kézirat formájában, beküldjük egy folyóiratnak leközlésre, ők ezt meghívott szakértőkkel leellenőriztetik, ami alapján kapunk egy döntést arról, hogy elfogadják a kéziratot, javításokat kérnek, vagy elutasítják. Ha azonnal nem utasítanak el, akkor a javítási lépések általában többkörösek, gyakran két-három újra-beküldés után kapunk elfogadó választ a laptól, vagy még akkor sem. A bírálati procedúra aránylag lassú, a saját cikkeim esetén átlagosan 12-14 hónap telt el az első beküldés és az elfogadás között. A késlekedés főleg akkor bosszantó, amikor hónapok, netán még hosszabb idő után kapunk elutasító választ, mivel olyankor a nulláról kell indulnunk egy másik lapnál. Az idő márpedig kulcskérdés, hogyha a kutatási projektek is néhány éves időtartamúak, továbbá a személyes teljesítményünket évente értékeli a munkahelyünk. Emellett a bírálat lényege, hogy csak a szakma szigorú kívánalmainak megfelelő cikkek jelenhessenek meg, amelyről végül a szerkesztő dönt a bírálatok alapján. Kedvezőtlen döntés esetén a szerzőnek nagyon kevés eszköze van "fellebbezésre", még a bíráló vagy a szerkesztő hibái esetén is - a legbölcsebb ilyenkor, ha egy másik folyóiratnál próbálkozunk újra. Emiatt a bírálókkal és a szerkesztővel folytatott adok-kapok során nem idegen a kiszolgáltatottság érzése. Nem igazán volt eddig olyan nyilvános fórum tudtommal, ahol egy felháborító eljárásmód vagy bírálat nyilvánosságot kaphatott volna, vagy egyáltalán bármiféle értékelést, visszajelzést adhattunk volna szerkesztői-bírálói munkáról. Ezt az űrt próbálja betölteni a SciRev.org nevű oldal.


A SciRev-en értékeléseket láthatunk az egyes folyóiratokról. Az értékeléseket kutatók írják egy-egy cikk-beküldés utóélete alapján. Tartalmazzák a beküldéstől a szerkesztői döntésig szükséges idő hosszát, a döntés kimenetelét, a bírálat színvonalát, plusz egy rövid szöveges értékelést. Regisztrált felhasználók küldhetnek is be ilyen értékeléseket. A sok értékelés alapján kirajzolódó adatok arra hivatottak, hogy segítsék a szerzőket a folyóirat-választásban, a szerkesztőket pedig a munkájuk színvonalásnak és sebességének emelésére ösztökéljék. Az értékelések száma egyelőre elég alacsony, emiatt a statisztikák is torzak, de remélem, mielőbb én is hozzá tudok járulni. Nyilván van egy olyan torzítás is az adatokban, hogy az elégedetlenséget az emberek szívesebben tálalják ki, mint az elégedettségüket, emiatt vélhetően pesszimistábbnak tűnnek a valóságnál.

Érdekességképpen itt vannak az ökológiai lapok adatai.

OFF: Aki nem ismerné, a cím áthallása innen jön: https://szoljbeapapnak.blog.hu/

2020. augusztus 12., szerda

Digitális herbáriumom

Noha van szakmai kimenete is számomra, a florisztikát (vagyis az adott területeken előforduló növényfajok listázását) elsősorban szabadidős tevékenységként űzöm: az egyéb terepmunkák, hobbitevékenységek, mindennapi teendők elvégzése közben talált növényfajok ismert adatait ki szoktam keresni a Flóraatlaszból, és ha netán nem látok pöttyöt abban a kvadrátban, ahol rábukkantam, akkor örülök egy kicsit, néha nagyon. Roppant szórakoztató időtöltés, csak ajánlani tudom, írok rá néhány példát. Idén Nógrád községbe költöztünk a családommal. Az újonnan elfoglalt kertünkben egy Északi-középhegységre új faj várt minket (Aphanes arvensis), de rajta kívül is találtam már két kistáj léptékben nagyon kevés adattal rendelkező fajt, és kb. 10 újat a flóratérképezési kvadrátra - csak a kertben. Munkába menet figyeltem fel arra, hogy a 2-es és a 2104-es utak mentén a Szendehelytől Vácrátótig sokfelé jelen van a Cuscuta campestris - de adata szinte sehonnan nem volt. Szintén kocsiból szúrtam ki két helyen is a sóvirág (Limonium gmelinii) megtelepedéseit. Érdemes tehát mindig résen lenni, és egy percre sem azt hinni, hogy a flóránk maradéktalanul feltárt lenne (FRISSÍTÉS: beleértve a legutóbbi felmérés utáni új megtelepedéseket - ld. Anikó megjegyzését a bejegyzés alatt). (Megjegyzendő, hogy előfordulhat, hogy a Flóraatlaszban bizonyos ismert előfordulások nincsenek benne, pl. mert nem lokalizálták őket pontosan, vagy még nem dolgozták fel a releváns irodalmat. Ettől még az adat leközlése fontos.) Természetesen a publikálatlan adatok meg fognak jelenni cikkben is.
Vöröslő ligetszépe (Oenothera glazioviana) - szintént kocsiból "lett meg"

Az érdekesebb adatok dokumentálása céljából létrehoztam egy képgyűjteményt a Flickr oldalamon "Digitális Herbárium" címmel. Tudom, tudom, az igazi az lenne, ha valódi herbáriumot készítenék - ez is szándékomban áll, de egyelőre a könnyebb végét fogom meg a dolognak és maradok a fotóknál. A már leközölt és a még publikálatlan adataimhoz kapcsolódó fotókat is fel szeretném tenni, de elég sok hosszú téli este és álmatlan éjszaka szükségeltetik az albumaim átböngészéséhez, úgyhogy nem egykettőre lesz kész. A fotókhoz természetesen minden hozzászólást szívesen fogadok.