Cserháti terepmunka

Az elmúlt hétvégén a Cserhátba látogattam, hogy a hazai mezofil és félszáraz réteket feldolgozó tanulmányomhoz is használható adatokat gyűjtsek. Ez a tájegység azonban több tényező miatt is kedvezőtlen terület a keresett élőhelyek kialakulásához - ezért sem jártam erre korábban. A klímája meglehetősen száraz a környező magasabb hegységek (Börzsöny, Mátra) közötti medencejellegű helyzete miatt, az üde és félszáraz kaszálók pedig csapadékigényesek. Másrészt itt is általános az az országszerte megfigyelhető jelenség, hogy az extenzív állattartás visszaszorulásával a korábban legelőként és kaszálóként hasznosított területek átalakultak, jellemzően becserjésedtek. A felvételezhető állományokat meredek, a környező fák árnyékolása vagy északias kitettség miatt hűvösebb mikroklímájú lejtőkön, cserjésedő legelők tisztásain találtam. Két érdekes állományt emelnék ki. Az egyiket Magyarnándor mellett találtam, és domináns fűfaja a tömött zabfű (Helictotrichon compressum) volt, mellette többek közt rezgőfű (Briza media), vörös csenkesz (Festuca rubra), tollas szálkaperje (Brachypodium pinnatum), szürkés ördögszem (Scabiosa canescens), közönséges legyezőfű (Filipendula vulgaris), hegyi here (Trifolium montanum), tavaszi hérics (Adonis vernalis) fordult elő. Ezek a gyepek egykor legelők voltak, ma a becserjésedés fenyegeti őket. A másik említésre méltó állomány Terény községhez tartozott, egy magas löszdomb meredek, északi oldalán alakult ki. A környéket alapvetően szárazgyepek és cserjések uralják, így kellemes meglepetés volt számomra, hogy a kitettségnek köszönhetően a hegyi rétek fajkompozíciója rajzolódik ki olyan elemekkel, mint a sovány ibolya (Viola canina), a rezgőfű, a hegyi here, az agár-sisakoskosbor (Anacamptis morio), a gumós kőtörőfű (Saxifraga bulbifera) vagy a veres csenkesz. (Az utóbbi faj előfordulásainak természetes eredete iránt kissé szkeptikus vagyok, mivel gyepjavítás céljából széles körben vetett növényről van szó.) Néhány kép a terepmunka során látott élőhelyekről:

Sajátos fajösszetételű, száraz-félszáraz gyep a borókás legelő tisztásán Magyarnándor mellett

Mezofil, de a szomszédos szárazgyepek elemeit is tartalmazó legelő a terényi löszdomb meredek, északi oldalán

Az alábbi fajokkal főleg szárazabb gyepekben találkoztam:

Elzászi vajvirág (Orobanche alsatica)

Sátoros varádics (Tanacetum corymbosum)

Nagy pacsirtafű (Polygala major), fehér virágú példány

Gamandorveronika (Veronica teucrium)

Békalen (Linum catharticum)

Kacstalan lednek (Lathyrus nissolia)

Tatár szemvidítófű (Euphrasia tatarica)

Homoki baltacím (Onobrychis arenaria)

Tömött zabfű (Helictotrichon compressum)