Kérészpáfrány

A téli hónapok terepi élményekkel ritkán kecsegtetik a vadon élő növények iránt érdeklődőket. A közelmúltban azonban néhány botanikus egy különleges felfedezést tett a Zempléni-hegységben. Rostalló felett egy erdészeti út rézsűjének sziklafalán a riolitos omladék repedéseiből meleg levegő áramlik ki, és a legnagyobb hidegben sem hagyja lehűlni a sziklákat. Ebben a folyamatosan meleg, párás környezetben telepedett meg a csapadékos óceánikus, mediterrán és szubtrópusi területeken világszerte elterjedt tavaszi kérészpáfrány (Anogramma leptophylla). A faj a Kárpát-medencében másol nem fordul elő, tengerparttól ennél távolabb Európában nem találták még, s egyben ez a faj egyik legészakibb előfordulása. A növény hazai felfedezése és az előfordulás körülményeinek leírása Molnár Csaba, Baros Zoltán, Pintér István, Sramkó Gábor és Zólyomi Szilárd nevéhez fűződik, erről egy magyar nyelvű cikkben olvashatunk a Kitaibelia folyóiratban, én is ebből tájékozódtam.

Vaskor Dóra fotója

Vaskor Dóra fotója

A kérészpáfrány sporofitonjai (spóratermő, ivartalan hajtásai) télen hajtanak ki az áttelelő előtelepből, tavasszal érik el teljes nagyságukat, nyárra pedig elszáradnak. Így éppen azokban hónapokban jelentenek látványosságot, amikor más zöldellő növényre a legkevésbé számíthatunk.

Vaskor Dóra fotója

2015 utolsó napján baráti körben, köztük több botanikussal, ellátogattunk a termőhelyre. Az egész napos fagy ellenére látványos volt a sziklákat borító, üde zöld mohabevonat, valamint az előbúvó páfránynövények tömege. A hasadékokból a meleg levegő olyan huzattal áramlott ki, hogy szinte lengette a páfrányokat és a lecsüngő mohatelepeket. Ez a szokatlan jelenség néha a fotózást is megnehezítette a növények bemozgatásával és az objektív bepárásításával - de azért természetesen megbirkóztunk a nehézséggel.

Vaskor Dóra fotója

Vaskor Dóra fotója

A kérészpáfrány Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.